Revitalizálták a Duna-menti síkság egyik legutolsó természetes folyóágát, a Csiliz-patakot. Az évszázadok során számtalanszor átalakult, megváltozott és megváltoztatott Csallóköz egyik utolsó természetes mellékága visszanyerheti korábbi állapotát, ami nem csak vízgazdálkodási szempontból jelentős – egy egyedülálló faj megmentésének egyik alapköve is.
A 2010-ben indított projekt tényleges munkálatai 2013-ban kezdődtek el, melynek során 536 hektár láp, 103 hektár nedves rét és 155 hektár nádas állapotát állították helyre. A revitalizált terület Bőstől Csilizpatason, Nagymegyegyeren, Csiliradványon keresztül Csicsóig terjed.
A Csiliz-patak a somorjai Csölösztőnél ágazott el a Dunától a Csallóköz 200-nál is több elágazást tartalmazó bonyolult vízrendszerének részeként. Folyása nagyrészt a Duna mai medrétől délre haladt, majd Bősnél kanyarodott vissza a mai Duna-medertől északra. A korai időkben Csilizpatasnál a Cseles-patakba torkollt.
Folyton változó Csallóköz
A 17. századtól kezdődően a patak a csallóközi vizek lecsapolása miatt fokozatosan lerövidült, folyása átalakult. A 20. századi árvízvédelmi beavatkozások miatt vize elveszett, vagy a kanálisokban kötött ki, aminek következtében a Csiliz-patak 33,5 kilométer hosszan húzódó medrének két harmada kiszáradt.
A múlt században építették meg ugyanis a Határ-kanálist, amely keresztezve a Csiliz-patakot elvonta annak folyásvizét. 1938-ban ugyan építettek egy bújtatócsatornát, ami a Csiliz vizét átmentette a kanális túloldalára, ám idővel a csatorna megtelt hordalékkal és többé nem látta feladatát.
Vízvédelem és egy egyedülálló faj megmentése
A Pozsonyi Regionális Védegylet (BROZ) 2010-ben kezdte meg a patak revitalizálását, a tényleges munkálatokat 2013-ban kezdték meg. A beruházás nagysága 800 ezer euró volt, aminek háromnegyedét az Európai Bizottság finanszírozta a LIFE+ programon keresztül, 25 százalékát pedig a környezetvédelmi minisztérium fedezte.
A revitalizáció során lebontották a régi bújtató-csatornát, helyére pedig újat építettek. Ez volt a Csiliz-patak újraélesztésének kulcsfontosságú része. A bújtató végül a napokban elkészült, ami nem csak a kiszáradással és az árvízzel szembeni védelmet szolgálja, hanem a világon egyedül ezen a területen élő északi pocok élőhelyének megőrzését is.
Körkép.sk
Nyitókép: broz.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
