Tájegységi Értéktár Gömörben

 Tornalja, az egykori Gömör-Kishont vármegye járási székhelye, vasúti csomópontja – és egy nagy hagyományú tájegység központi települése. Mai ellehetetlenített közigazgatási helyzetében a város egyik fontos felemelkedési lehetősége a kulturális régióközponttá fejlődés lehet. Ennek szolgálatában alakult meg a napokban a Felvidéki Értéktár Tornaljai Tájegységi Bizottsága, melynek erőssége az, hogy „több lábon áll”.

Alapítói közt találunk települési önkormányzatot, művelődési házat vagy egyházi gyülekezetet is.

Gömör: kisnemesi eredetű jellegzetességekkel átszőtt kulturális egység

   

 Aki Gömör falvait járja, már a népi építészet láttán is elgondolkodhat azon, hogy e vidék egy karakteres, jól elkülönülő, kisnemesi eredetű jellegzetességekkel átszőtt kulturális egység. A hajdani vármegyét csak a nyelvhatár szelte félbe, ám gazdasági egységként ez inkább előnyére vált. Ma a természetellenes közigazgatási felosztás mellett, a történeti régió Szlovákián belüli periferiális helyzete, a folyamatosan fölszámolódó összetartozás-tudat összefügg a helyi értékek megkopásával, pusztulásával.

Pedig a gömöri emberekre jellemző regionális öntudat, a „gömöriség” még a mai napig is nyomon követhető, és összeköttetést teremthet a közigazgatás korlátai felett. Erre épülhet fel a napokban megalakult Tornalja és Vidéke Tájegységi Értéktár Bizottság, mely éppen azzal a szándékkal formálódott, hogy az egykori tornaljai járás településeit összefogja egy közös értékgyűjtő munkában.

Értékeink a Felvidéken

Az alakuló ülés az „Értékeink a Felvidéken” c. konferencia keretében zajlott, melyet a helyi Kazinczy Ferenc Alapiskola Hóvirág Énekegyüttesének előadását követően Mikó Attila, a CSEMADOK helyi alapszervezetének elnöke nyitott meg. Üdvözölte az alakuló ülést Haraszti Attila kassai főkonzul is, aki kifejtette, hogy a Hungarikumok és a Nemzeti Értéktárba tartozó dolgok nemcsak identitásunkban, szülőföldünkhöz való kötődésünkben erősít meg bennünket, hanem hosszútávon létrejöhet a Kárpát-medence szintjén is rendszerré szerveződött mozgalom, mely összekötheti az értékeire büszke magyarságot.

Számos település és egyházi gyülekezet képviselői mellett, meghívott vendégelőadók tartottak előadásokat inspirációkkal szolgálva a majdani munkával kapcsolatosan. Huszár László, a Felvidéki Értéktár Bizottság szakmai alelnöke többek között a gyakorlati működésről szólt, hasznos útmutatókkal szolgált, míg Imre Károly Hungarikum szakértő a helyi értékek tudatosítására hívta fel a figyelmet, melynek nagy szerepe lehet a helyi közösségek erősítésében. Az értéktár bizottságok működése lényegében éppen ezen a téren szolgálhat jelentős újdonsággal a már jelenleg is nagy adatmennyiséggel bíró néprajzi gyűjtésekkel, tudományos publikációkkal, adattárakkal szemben.

Helyi érték az, amit a helyiek annak tartanak

Az értékgyűjtő munkát nem csak szakemberek, hanem bárki végezhet és a megfelelő szintű bizottság elé tárhatja. Az így összegyűlő anyag lehet később valóban egy közös kincs, mely az épített örökségtől kezdve a különböző helyi ételrecepteken át akár egy mesterember szellemi hagyatékáig az élet minden területét felölelheti. Mert helyi érték legfőképpen az, amit a helyi emberek annak tartanak – és érték az, ha a helyit értéknek tartjuk.

 Tornalját és Putnokot az államhatár ugyan elválasztja, de a „gömöriség” összeköti. Így az egyik meghívottként Szendrei Júlia, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei értéktár elnöke beszélt a határon átívelő együttműködési lehetőségekről, majd Pósa Dénes, a szomszédos Balog-völgyi bizottság működésének gyakorlati tapasztalatairól szólt.

Az igazi jelentősége a konferenciának mégis az volt, hogy több mint két tucat település képviselete volt jelen a Tornaljai Városi Művelődési Központ előadótermében, ahol aláírták az alapító okiratot a különböző szervezetek képviselői, így többek közt a Hanvai Református Gyülekezet képviselőjeként Nagy Ákos Róbert esperes úr, aki a Tompa Mihály emlékév jegyében a Hanván nyugvó lelkész-költő szellemi örökségét ajánlotta az értéktár figyelmébe.

A Petőfi Sándor Program rávilágít a kiaknázandó lehetőségekre

A második éve működő, Nemzetpolitikai Államtitkárság által elindított Petőfi Sándor Program Tornaljára is küldött ösztöndíjast. E program jelentősége többek között abban állhat, hogy mintegy külső nézőpontból rávilágítson azokra a kiaknázandó lehetőségekre, melyek az adott régió közösségi együttműködését előrevihetik.

A Tornalja és vidéke Tájegységi Értéktár Bizottság létrehozását Hunyadi Péter, a Program tornaljai ösztöndíjasa kezdeményezte, miután fölkereste a helyi közösség aktív embereit. Az elkövetkezendő időszakban, mint etnográfus-népzenész tevékeny szerepet kíván fölvállalni az értéktár adatkészletének föltöltésében.

Az alapító dokumentumot végül hat szervezet képviselői írták alá, mellyel szimbolikusan is elindult a gömöri értékek gyűjtése:

– A CSEMADOK Nagyrőcei Területi Választmánya

– A CSEMADOK Tornaljai Alapszervezete

– Tornaljai Kulturális Antropológiai Műhely

– Tornaljai Városi Művelődési Központ

– Lévárt Község Önkormányzata

– Hanvai Református Gyülekezet

Hunyadi Péter

Képek: A szerző