Érsekújvári helyzetkép: voltunk, vagyunk! Leszünk?

Ez az írás nem azt hivatott bizonygatni, hogy a Felvidéken egy vegyes lakosságú településen a magyar nemzetiségű polgármester a legjobb választás, hogy rátermettsége már nemzetiségileg determinált. Csupán azt kívánja bemutatni, hogy egy dél-szlovákiai településen a nemzetiségi összetétel alakulása miként befolyásolja a polgármester választást és egyéb térvesztést is.

Érsekújvárban egészen a második világháború végéig a magyar elem volt a domináns, a 2011-es népszámláláson viszont már csak a lakosság 22,36%-a (8863 ember) mondta magyarnak magát. Az iskolások aránya még rosszabb, a város egyetlen magyar iskolájába az iskolaköteles gyerekek 12%-a jár.

   

A tendencia tükrében könnyen feltételezhető, hogy a következő népszámlálás alkalmával a városban a magyar nemzetiségű polgárok aránya a bűvös 20% alá csökken, és veszélybe kerül a város kétnyelvűsége is. Szembetűnő az 1991-es népszámlás eredménye, ami a városban élő magyarok számában növekedést mutat az előző népszámlálási adathoz képest.

Ez egyrészt magyarázható az akkori populáció növekedésével, másrészt az 1989-es változások kedvező hatásából eredő bizakodással, harmadrészt pedig a rendszerváltásokban, a németek egyesítésében betöltött anyaországi szerepvállalással, az erős és befolyásos Magyarország lehetőségének jövőképével. Ez utóbbit viszont a későbbiek folyamán nem sikerült megfelelő módon kamatoztatni, és az előnyből hamarosan hátrány lett.

Külön tanulmányt érdemelne, hogy az erős anyaország érzése miként befolyásolhatná a határon túli magyarok életét. Minden bizonnyal jó hatással lenne az identitásra, kezdetben növelné is a magyar iskolákba íratott gyerekek számát is, de feltételezhető az is, hogy a későbbiekben megnövekedne az erős anyaország elszívó hatása a magasabb bérek, jobb munkahelyek következtében. Ez a szülőföld tömeges elhagyását eredményezné, és iskoláinkban ismételten veszélyhelyzetet teremtene.

Ahány polgármester, annyi fajta névhasználat

Visszatérve Érsekújvárra és kiragadva a város 1989-et követő történetéből a polgármesterek személyének változását, nemzetiségi hovatartozását és elkötelezettségét, érdekes tényekkel szembesülünk:

1990-től 2002-ig három választási időszakon át Csanda Endre közgazdász mérnök kormányozta a várost. Függetlenként a magyar pártok, majd az egyesült magyar párt (MKP) támogatásával nyerte el három alkalommal az újvári választók bizalmát. Csanda magyar nemzetiségű volt, magyar iskolába járt és gyerekeit is magyar iskolába járatta.

Őt követte a polgármesteri székben Pischinger Gejza mérnök, iskolaigazgató, aki szintén három választási időszakon át állt a város élén és szintén függetlenként az MKP támogatásával. Pischinger is magyar nemzetiségű volt, magyar tannyelvű alap- és középiskolába járt, de gyermekeit már nem magyar tannyelvű iskolákba járatta.

2014-től a város élén Otokár Klein operaénekes áll szintén függetlenként. Többek között a Smer és a Most-Híd támogatásával váltotta a polgármesteri székben Pischingert, aki az elbukott polgármesteri választásokon újra élvezhette az MKP támogatását, de ez már kevésnek bizonyult. Érdekes, hogy 2014-ben a két magyar érdekeltségű párt más-más polgármestert támogatott, de a képviselőjelölésben megegyeztek. Otokár Klein magyar anyanyelvű, szlovák tannyelvű iskolákba járt, ugyanúgy gyermekei is. A polgármesterek mediális névhasználata is árulkodó: Csanda Endre, Pischinger Gejza és Otokár Klein.

Előrelépés a kétnyelvűségben, hátralépés tisztségekben

Megállapítható tehát, hogy miközben látványosan csökkent Érsekújvárott a magyar nemzetiségűek száma, változott a polgármester személye és megválaszthatóságának lehetősége is. Tény, hogy a jelenlegi polgármester (és a helyi civil kezdeményezés) érdemei vitathatatlanok a kétnyelvűség következetes betartásának területén, viszont a városi cégek éléről, a városháza osztályvezetői tisztségeiből visszahívott személyek helyén csak elvétve akad magyar…

Visszalépés az előző időszakokhoz képest az is, hogy nincs magyar alpolgármestere a városnak!

A magyar iskolába járók száma az eltelt időszakban a felére csökkent!

Fogyásunkkal párhuzamosan erőteljesen csökkent a magyar tanítási nyelvű iskolába járó gyerekek száma. Csanda idejében még négy nagy létszámú osztály volt évfolyamonként a Czuczor Gergelyben, Pischinger érájának első szakaszában még három, ma már Klein alatt csupán két sovány osztály van egy évfolyamban, és a gyerekek száma felére csökkent a magyar iskolában!

Persze, ezt nem lehet a polgármesterek nyakába varrni

Száraz Dénes

Nyitókép: Czuczor Gergely Alapiskola, Érsekújvár. Kép: czuczora.eu