31 éve, 1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki után a legsúlyosabb katasztrófa.

 

A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait.

 

1986-ban, néhány nappal a katasztrófa után készült légifelvétel a csernobili atomerőműről. MTI FOTÓ

 

Egy éjjel egy órakor indított teszt során a létesítmény üzemeltetői arról akartak meggyőződni, hogy meghibásodás esetén a reaktor turbinagenerátora képes -e megfelelő mennyiségű energiával ellátni a hűtővizet biztosító szivattyúrendszert. A kísérlet során az erőmű biztonsági rendszerét lekapcsolták, majd megkezdték a teljesítmény csökkentését, aminek eredményeképpen 25-én éjfél tájban leválasztották a négyes reaktort.

 hirdetes_810x300  

 

A tesztben rejlő kockázatnak a kísérlet irányítói nem voltak tudatában, tudniillik, hogy az atomerőművek esetében nem a magas, hanem az alacsony teljesítmény hordozza magában a veszélyeket, mert a magreakció instabillá válik, ráadásul a felszabaduló xenongáz mérgezi is a reaktort. Az erőmű teljesítményének ötödére csökkentésével a kísérlet végrehajtói figyelmen kívül hagyták a fent leírt okok miatti tiltásokat, illetve a felszabaduló neutronokat elnyelésére szolgáló ún. szabályozórudakat is az előírásokhoz képest jóval nagyobb arányban távolították el a hűtővízből.

kép: nyugat.hu

 

A robbanás pontos körülményei tisztázatlanok: egyesek a felforrósodott hűtővízből fejlődő gőz okozta nyomásnak tulajdonítják a katasztrófát, tehát a kísérlet végrehajtókat terheli a felelősség. Mások szerint a kritikus pillanatokban az üzem dolgozói észlelték a krízist, és azt a szabályozórudak visszahelyezésével próbálták elhárítani. A tragédiát ebben az esetben a rudak grafitbevonata okozta, mely a várakozással ellentétben felgyorsította és nem megszelídítette a reakciót.

A felszabaduló hő megolvasztotta a rudakat, a gőz pedig hamarosan szétfeszítette a túlságosan tágra tervezett tárolót majd egy robbanás leemelte a létesítmény tetejét. A csernobili erőmű katasztrófája során becslések szerint 32 ember vesztette életét és több százan szenvedtek sérülést a sugárzásból eredően, mivel mintegy 50 tonna radioaktív anyag került a levegőbe.

 

A tragédiát súlyosbította, hogy a létesítmény vezetői a közeledő ortodox húsvét miatt nem tartózkodtak Csernobilban, és az erőmű felszerelés tekintetében sem állt a helyzet magaslatán (pl. nem volt a sugárzás mérésére alkalmas műszer). A kiérkező tűzoltók és a helyi dolgozók sugárvédelmi felszerelés nélkül kezdték meg a tűz oltását, ezért sokan három héten belül meghaltak a radioaktív fertőzés következtében.

Az új csernobili szarkofág 2015-ben készült el

 

A Szovjetunió hivatalosan nem jelentette be a katasztrófát, védelmi gyakorlatra hivatkozva április 27-én elrendelte a közeli Pripjaty város kiürítését, egy nappal később pedig informális beszélgetés során tudatták a szocialista államok szerveivel, hogy a „nap túl erős sugárzása” miatt aznap nem tanácsos hosszú ideig a szabad ég alatt tartózkodni, a radioaktív felhő ugyanis szétterjedt Európa felett.

 

A titkolózási szándék ellenére a radioaktív balesetre hamar fény derült, Svédországban ugyanis érzékelték a kutatóállomások a megnövekedett radioaktivitást, Nyugat-Európában április 27-én már számos helyen tudósítottak a valószínűsíthető katasztrófáról.Végül a Szovjetunió április 29-én ismerte el a csernobili katasztrófát, ekkorra különleges egységek egy betonszarkofágot építettek a sugárzó létesítményre, mely nagyrészt magában tartotta a káros

 

Számos országban tört ki a pánik, jódtablettákat osztogattak és hónapokig bizalmatlanul tekintettek minden keleti blokkból érkező árura. A csernobili atomkatasztrófa többszörösét juttatta levegőbe a Hirosima és Nagaszaki bombázása során felszabaduló radioaktív anyagoknak, becslések szerint 3000 szovjet állampolgár halálát okozva.

 

A tudósok összesen 40 000 rákos megbetegedést tulajdonítanak az 1986-os katasztrófának Magyarországon, melynek hatásai a természetben mind a mai napig jelen vannak.

 

Rubicon.hu , mult-kor.hu
borítókép:  wordpresss.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!