Az Európai Unió tagállamaiban 60 millió olyan őshonos nemzeti kisebbség él, melyek jogai különböző mértékben biztosítottak szülőföldjükön. Az egyik oldalon ott vannak a pozitív példaként említhető Dél-Tiroliak, a másik oldalon mondjuk mi, felvidékiek, vagy az erdélyi magyarok.

 

Nem kell különösebben ecsetelnünk, hogy ami mondjuk a dél-tiroli Brixenben teljesen természetes, arról Dunaszerdahelyen, vagy éppen Kolozsváron legfeljebb csak álmodhatunk. De vannak így ezzel már tagországokban is, például a lengyelországi litvánok, dániai németek, olaszországi szlovének, stb. Ezért született egy kezdeményezés, melynek célja a kisebbségi jogok uniós szintű biztosítása.

 

Ennek a folyamatnak az ünnepélyes elindítására kerül sor május 17-21 között egy nagyszabású kongresszus keretében Kolozsvárott. A Körkép.sk összegyűjtötte az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

 

 hirdetes_810x300  

[stw]

 

Miért van szükség összeurópai jogvédelemre? Nem elég a kérdés tagállami szintű kezelése?

 

Nem, nem elég. A gyakorlat ugyanis az egyes tagországok szintjén igencsak különböző. Míg Dél-Tirolban a kisebbségi jogok rendezése példaértékű, addig más országokban a többségi nemzet közel sem ennyire demokrata gondolkodású. Láthatjuk mindezt nálunk is az anyanyelvhasználat, kisebbségi jogok, önkormányzatiság különböző területein. Míg egyes tagországokban a nemzeti kisebbségeket a nyelvi, kulturális sokszínűséget erősítő értékként kezelik, addig Szlovákiában, Romániában, de másutt is inkább az asszimilációban érdekeltek.

 

Az Európai Polgári Kezdeményezés fő mozgatói. Kép: MKP

 

Az EU-ba való belépésnél az egyik feltétel a kisebbségvédelem volt. Egy összeurópai kisebbségi jogi norma egységesíthetné a jogvédelmet és javíthatna a nemzeti kisebbségek helyzetén. Ott is, ahol a nemzetállami törekvések ezzel ellentétesek. A cél, hogy javítsanak a jelenlegi helyzeten, és több biztosítékot és jogi szabályozást kapjanak a nemzeti kisebbségek. A kezdeményezéssel az azonos jogosultság elérését biztosítanák összeurópai szinten.

 

Mi az a FUEN?

 

A FUEN egy nemzetközi érdekérvényesítő ernyőszervezet. A rövidítés azt jelenti, az Európai Nemzeti Kisebbségek Föderatív Uniója. 32 európai tagállamból 90 tagszervezete van. Ez az a fórum, mely összefogja a különböző országok kisebbségi szervezeteit, és az egész kezdeményezést menedzseli. Elnöke az erdélyi magyar Vincze Lóránt, az RMDSZ korábbi külügyi titkára.

 

A FUEN tagjai. Kép: fuen.org

 

A FUEN tagjai között ott vannak a dél-tiroliak, a ladinok, az erdélyi magyarokat az RMDSZ képviseli, a felvidéki magyarokat a Magyar Közösség Pártja (MKP), továbbá a dániai németek, ausztriai szlovének és horvátok, az olaszországi szlovének, svájci olaszok, lengyelországi németek, stb. Hogy pontosan ki mindenki, itt megtekinthető.

 

Milyen kezdeményezésről beszélünk?

 

A kezdeményezés neve Minority SafePack, azaz – egy millió aláírás a sokszínű Európáért európai polgári kezdeményezés. Ez egyfajta kisebbségvédelmi csomag, mely tartalmazza azokat az elvárásokat, melyeket a FUEN tagjai fogalmaztak meg, és melyek érdekében összeurópai aláírásgyűjtés indul. A kezdeményezést 2017. április 3-án jegyezte be az Európai Bizottság.

 

A cél, hogy legalább 7 EU-s tagországból legkevesebb 1 millió aláírás összegyűljön, hogy az Európai Bizottság elé kerülhessen a kérdés és összeurópai, a tagországokra nézve kötelező kisebbségvédelmi jogi norma szülessen. Mindez annak érdekében, hogy a kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek.

 

Csáky Pál Brüsszelben, május harmadikán a FUEN munkavacsoráján. Kép: Körkép.sk

 

Mi az Európai Bizottság eddigi álláspontja?

 

Az Európai Bizottság az elmúlt években igencsak elutasítóan viszonyult a kezdeményezéshez. A FUEN kisebbségvédelmi beadványát 2013 szeptemberében elutasították azzal az állítólagos indokkal, hogy a kisebbségvédelem nemzeti hatáskör. A FUEN szerint ez diszkrimináció és elfogadhatatlan, ezért az Unió luxemburgi bíróságára adták az ügyet, ahol négy év pereskedés után nyertek. A Bizottság így mégiscsak köteles foglalkozni a kérdéssel, amennyiben összegyűlik a legalább egy millió aláírás.

 

Említést érdemel, hogy az Európai Parlament nemrég megválasztott új, olasz elnöke, Antonio Tajani messzemenőkig támogatja a kisebbségek erőteljes európai szintű védelmét és magát a kezdeményezést.

 

Milyen lesz az aláírásgyűjtés?

 

Egy ilyen, az adott ország hivatalos nyelvére lefordított formanyomtatvánnyal fognak kampányolni az egyes tagországokban, így Szlovákiában is. Már most nyáron, a különböző falunapokon, rendezvényeken várható, hogy az MKP aktivistái megjelennek az emberek között, és elmagyarázzák miről is szól a kezdeményezés és megkezdik az aláírásgyűjtést.

 

A MinoritySafePack aláírásgyűjtési íve szlovák nyelven. Kép: Körkép.sk

 

Emellett online aláírásgyűjtés is zajlik majd. Az egy millió aláírásból Szlovákiában legkevesebb 6 ezer aláírás összegyűjtésére van szükség. Ettől vélhetően sokkal többet sikerül összegyűjteni a végső határidőig, melynek dátuma 2018. április 3.

 

Mi az MKP és a Most-Híd álláspontja?

 

„Ha sikeres lesz a Minority SafePack, akkor az Európai Bizottság az Európai Parlament nyomására végre megfogalmazza azt az uniós jogszabályt, ami megvédhet bennünket attól, hogy ne asszimilálódjunk” – mondta Berényi József  Brüsszelben az Európai Polgári Kezdeményezés előkészítésével kapcsolatos egyeztetésen.

 

Berényi József felszólalása itt megtekinthető.

 

 

A Most-Híd álláspontja a kérdésben egyelőre nem ismert, így nem tudni azt sem, milyen mértékben fognak esetlegesen bekapcsolódni az aláírásgyűjtésbe.

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!