Megszűnhet az ellenőrzés az ukrán határon. Soha nem látott módon bővítenék a schengeni övezetet

Szabadon átjárhatóvá válhat az ukrán határ – írja az eTrend.sk. Szlovákia keleti határa ugyanolyan szabadon átjárhatóvá válna, mint a cseh, magyar vagy lengyel határ. A dolog azért rendkívüli, mert az Unió történetében először kerülne be a schengeni övezetbe egy nem uniós ország.

Az Európai Parlament a múlt héten megszavazta azt a javaslatot, amely eltörölné a határellenőrzéseket Ukrajnával, Grúziával (Georgia) és Moldáviával szemben. A gesztus azokat az országokat célozza, amelyek „jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy közeledjenek az EU politikai és gazdasági standardjaihoz”.

A végső szó az Európai Tanácsé, a tagállamok küldöttei a november végi Keleti Partnerség brüsszeli csúcstalálkozóján szavaznak róla. A schengeni övezet bővítése  a Keleti Partnerség Plusz nevű kezdeményezés keretében történne. A projekt további lehetőségeket is tartalmaz a három ország számára, amelyek igyekeznek eleget tenni az uniós csatlakozási feltételek teljesítésének.

   

Nagylelkű felajánlás

A Keleti Partnerség egészében hat országot fog össze az Unió keleti határainál. Olyan államokról van szó, amelyek az EU számára „kiemelt” fontosságúak. A legtöbbjükre még mindig nagy befolyást igyekszik gyakorolni Oroszország, aki a nyugati demokrácia keleti térhódítását provokációnak tekinti. Ezért az Európai Parlament most ígéretet tett arra, hogy Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldávia és Ukrajna lehetőséget kap a csatlakozási tárgyalások megindítására.

A dolgot sokan nem nézik jó szemmel. Törökország számára például kifejezetten sértő, hogy olyan országok is helyet kapnának Schengenben, amelyek tőle keletebbre találhatóak – miközben a török uniós tárgyalások megszakadtak.

Lesz-e szociális dömping

Európa keleti végein régóta napirenden van a munkaerőhiány kérdése. Az Unió legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával büszkélkedő Csehországban például a sokszorosára emelkedett az ukrán bevándorló és vendégmunkások száma. Szlovákiában egyelőre ez a jelenség inkább csak az egészségügyben mutatkozik meg.

Reális?

A kárpát-medencei magyarság szempontjából a Schengenhez való tartozás fontos és pozitív döntés lenne. Az más kérdés, hogy kivitelezhető-e a lépés. Kérdés marad ugyanis, hogy hol húzódna akkor a Schengen külső határa. Ukrajna keleti végei ugyanis háborúval sújtotta területek, amelyet a központi kormányzat nem tart ellenőrzése alatt.

Valószínűleg amiatt is vita alakul majd ki, hogy lehet-e, szabad-e provokálni Oroszországot egy nyilvánvalóan vele szemben meghozott döntéssel. A tagállamok már eddig sem voltak egységesek az orosz szankciókat, vagy az orosz katonai fenyegetettség létét illetően.

Nem ismerik a (szlovák) nyelvet és elbuknak a vizsgákon. Tömegével jönnek az ukrán orvosok Szlovákiába

A közelség pénzzel jár

Az Európai Parlament hivatalos honlapja a novemberi csúcs fő feladatait a következőképp jelölte meg:

• Hozzanak létre egy pénzügyi alapot Ukrajna, Grúzia és Moldova támogatására, amely főként a magán- és állami beruházásokra összpontosítana a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése érdekében.
• A reformok terén kézzelfogható eredményeket felmutató tagállamok számára hozzák létre a „keleti partnerség plusz” modelljét, hogy ezeknek az államoknak lehetősége legyen csatlakozni a vám- vagy energiaunióhoz, a digitális unióhoz, sőt, akár a Schengeni-övezethez vagy a roaming-mentes zónához.
• Támogassák azokat a gazdasági reformokat, amelyek célja, hogy fokozatosan megszüntessék a monopóliumokat, korlátozzák az oligarchák szerepét és megelőzzék az adóelkerülést és pénzmosást.
• A tagállamok közösen tartsák fenn a nyomást Oroszországgal szemben, ezzel segítve a konfliktusok megoldását Kelet-Ukrajnában, a megszállt abháziai és dél-oszétiai térségben, valamint Moldova esetében a Dnyeszteren túli területen.
• Fontolja meg az EU az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fegyveres rendőri missziója bevetésének támogatását Kelet-Ukrajnában.

Körkép.sk

Nyitókép: aktualne.sk