Az utóbbi tíz év során a szlovák lakosság jelentős részénél nőtt az egyes társadalmi csoportokkal szembeni ellenszenv – derült ki az IVO társadalomkutató intézet adataiból, akik összehasonlították 2008 májusában és 2017 szeptemberében készült felméréseket. 

 

Az IVO igazgatója, Grigorij Mesežnikov pénteki sajtótájékoztatóján ismertette a publikációt, amelyből kiderült, hogy a vizsgált kisebbségek nagy részét érintette az utóbbi évek során tapasztalt negatív trend.

 

A migrációs krízis hatása alatt

 

 hirdetes_810x300  

Az intézet szerint a negatív trend leginkább a politikai környezet változásának köszönhető, amely Szlovákiában a migrációs krízist követően következett be, de a nagy médiafigyelmet kapó terrortámadások is hatással voltak rá. Mesežnikov elmagyarázta, hogy a „mainstream” politkai erők válasza a retorika radikalizációja volt azokban a kérdésekben, amelyek összefügnek a kisebbségekkel – az IVO ezzel magyarázza a „szociális távolság” rendkívüli növekedését.

 

A FOCUS ügynökség szeptemberi felmérésében arra kérdezett rá, hogy mennyire zavarná a szlovák lakosokat, ha egy adott kisebbség tagja/tagjai a szomszédjukba költöznének.  A muszlim családok esetében 2008-hoz képest 41 százalékpontos, egy bevándorló család esetében 38 százalékos növekedést regisztráltak. Továbbra sem szeretnének az emberek extrémista/szélsőséges szomszédot, 2008-ban a válaszadók 82, 2017-ben a megkérdezettek 84 százaléka vélekedett így. A szlovák lakosság körében a magyar kisebbség iránti ellenszenv nőtt a legalacsonyabb mértékben, de a megkérdezettek 18 százalékát még mindig zavarná egy magyar szomszéd.

 

reprofoto – SME.sk

 

Erőszak és agresszió

 

Az IVO szerint idáig hiányzott egy pontos kép arról, hogyan vélekedik a szlovákiai közvélemény az extrémizmusról, ezért egy júliusi felmérésben rákérdeztek arra, mit is jelent a lakosok számára ez a fogalom. A megkérdezettek három kapcsolódó fogalmat tüntethettek fel, az extrémizmus leggyakrabban az erőszakkal, a fizikai és verbális agresszióval (37 százalék) kötötték össze, de a gyűlölet és a másság nem tisztelése (27 százalék), valamint a rasszizmus és nacionalizmus (22 százalék) fogalmakkal is összekapcsolták.

 

A megkérdezettek 12 százaléka az extrémizmust Marián Kotlebával és az ĽSNS párttal kapcsolták össze, de a válaszadók 12 százalékának az extrémizmus szóról a fasizmus, nácizmus vagy holokauszt jutott eszébe.

 

Egyre többen elítélik a szélsőségeseket

 

Zora Bútorová, az IVO elemzője jó hírnek tartja, hogy a szlovák közvélemény érzékenyen reagált a szélsőségesek politikai tevékenységére. 2017 júliusában a megkérdezettek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy az extrémizmus népszerűsége komoly problémát jelent, viszont csak 13 százalék nem aggódott miatta.  A megkérdezettek 50 százaléka gondolja úgy, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak fel kellene oszlatnia az ĽSNS-t, 38 százalék viszont nem ért ezzel egyet.

 

SME
borító: atv.hu

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!