Gyakran annak a hamis elképzelésnek a csapdájába esünk, miszerint csak a legszerencsésebbeknek adatik meg, hogy a társaság kedvencei legyenek. Ők azok, akik jól néznek ki, a másikkal tökéletesen tudnak kommunikálni és tehetségesek. Ugye milyen gyorsan haytuk magunkat összezavarni? Ha szimpatikusak szeretnénk lenni a másik fél számára, azon bizony dolgoznunk kell.

 

Az UCLA egyik felmérésben a válaszadóknak 500 tulajdonságból kellett kiválasztaniuk, hogy mit tartanak a másik emberben szimpatikusnak. A legjobban értékelt tulajdonságok nem a többségi véleményt tükrözték, de nem is álltak összefüggésben az intelligenciával vagy az attraktív kinézettel. Meglepő módon a legjobban értékelt tulajdonságok közé az őszinteséget, a figyelmességet és a mások megértéséhez való készséget sorolták. A kutatás – amelyben több mint egymillió ember vett részt – eredményéből az is kiderült, hogy a fenti  tulajdonságokkal rendelkező embereket jobban kedveljük, és sokkal jobb teljesítőképességgel rendelkeznek.

 

Most azokat a tulajdonságokat próbáltuk összegyűjteni, amelyek gyakran kevésbé szimpatikus emberekké tesznek minket mások szemében.Győződjünk meg arról, hogy  jellemvonásaink nem tartoznak az alább felsorolt tulajdonságok közé.

 

 hirdetes_810x300  

Hamis alázatosság. Biztosan mindegyikünk találkozott már olyan emberekkel, akik önmaguk lemondásának leple mögött képtelenek megállni a kérkedést, dicsekedést. Nagyon sok ember azt gondolja, hogy saját maga lemondásával képes a dicsekvést leplezni. Éppen ellenkezőleg! Az ilyen magatartás árulkodó. Bizonyos esetekben a kérkedés és a dicsekvés nagyon frusztráló tud lenni.

 

Túlzott komolyság. Szeretjük a szenvedélyes embereket. Ám abban az esetben, ha hagyják, hogy beszippantsa őket a munkájuk, akkor ők is nagyon gyakran komollyá és érdektelenné válnak. A szimpatikus ember ismeri az arany középutat a munka iránti lelkesedés és a szórakozás között.

 

Kevés kérdés. A beszélgetésnek a legtöbbet az árt, amikor túlzottan a következő lépésünkre koncentrálunk. Azon gondolkodunk, hogy amit a másik fél mond, miként befolyásol minket. Emellett azonban megfeledkezünk magáról a társalgásról. Az ilyen helyzetet kerüljük, hiszen az emberek szeretik, ha látják, hogy figyelnek rájuk. Egy érdeklődő kérdéssel bizonyíthatjuk, hogy nem csak hallgatunk, hanem valóban érdeklődünk a mondandó iránt.

 

Érzelmi zsarolás. Nagyon gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik másokat hibáztatnak, másokra kiabálnak vagy éppen megsirattatnak valakit. Így nyilvánul meg az alacsony érzelmi intelligencia. A hasonló viselkedés legapróbb jeleinél az ember  kételkedni fog a megbízhatóságunkban. Magyarán, nem lesznek biztosak abban, hogy megbízhatnak-e bennünk. Amennyiben nem szeretnénk, hogy pszichikailag labilis és megközelíthetetlen embernek tartsanak bennünket, akkor megéri ellenőrzés alatt tartani az érzelmeinket.

 

Fotó: Napidoktor

 

Szétszórtság a telefonozás miatt. Az ember számára az egyik legvisszataszítóbb dolog, ha beszélgetés közben babráljuk a telefonunkat, üzenetet írunk rajta vagy csak egyszerűen rápislantunk. Ha a beszélgetésre koncentrálunk, akkor azt teljes jelenlétünkkel tegyük.

 

Egyes nevek túlságos hangsúlyozása. Ne ragadjunk meg minden adandó alkalmat arra, hogy azoknak a személyeknek a nevét mondogassuk, akiket ismerünk. Önteltnek és butának tűnhetünk. Nem kell mindig arra törekednünk, hogy érdekesek legyünk. Az embernek az az érzése támad, hogy magányosak és bizonytalanok vagyunk, és mások véleményére vagyunk rászorulva. Ez az egész negatívan hat. Mások figyelmét és jóindulatát akkor szerezhetjük meg, ha barátságosak, figyelmesek és tapintatosak vagyunk.

 

Pletykálás. Az emberek szörnyűek, amikor hagyják, hogy eluralkodjon rajtuk a pletykálás iránti öröm. A pletyka rosszindulatú, és kedvezőtlenül hat az imázsunkra is.

 

Bezárkózottság.  Amennyiben szimpatikusak szeretnénk lenni, nyitottan kell viselkednünk, és nem szabad elzárkóznunk az új lehetőségek elől. A nyitottság kulcsfontosságú ahhoz, hogy új ismeretekre, ötletekre tegyünk szert. Nem kell, hogy minden új nézetet rögtön elfogadjunk, de jó, ha a dolgokat képesek vagyunk más perspektívából is látni.

 

Gyorsan és sok mindent osztunk meg másokkal. Ha valakit meg akarunk ismerni, akkor termászetes, hogy saját magunkról is el kell árulnunk ezt-azt. Ám előnyösebb, ha nem teregetjük ki a szennyest rögtön a beszélgetés elején. A személyes problémák és nagy beismerések nem az első találkozás témái. Amennyiben túl sok információt osztunk meg a másik féllel, azt fogja gondolni, hogy csak önmagunkkal vagyunk elfoglalva. Ez gyakran érzéketlenül hat.

 

Forrás: Forbes.sk/Körkép.sk

Nyitókép: wellcultured.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!