Az új tanév úgy istenigazából csak szeptember 15. után kezdődik el. Addig csak olyan puhatolódzás van tanár és diák részéről egyaránt, számonkérés kizárt. Közben ott a két szeptemberi munkaszüneti nap is, a tankönyvkiosztás, a tanév eleji menetgyakorlatok, sportnap, órarend nélküliség stb.
Mire belelendülnek a tanárok az új anyag átadásába, már október van! Ebben a hónapban illik megemlékezni október 23-án az 56-os magyar szabadságharcról, esetleg részt venni a budapesti megemlékezéseken.
Mire visszajönnek, kezdődik az őszi szünet 28-án, és átnyúlik novemberbe. A tanár kapkod, alig van ideje a terjedelmes új anyag átadására, nemhogy a számonkérésre. Feleltetés szóba se jöhet, pedig mennyire beszédfejlesztőbb a kommunikatív vizsgáztatás, marad tehát az írásbeliség, amit meg javítani is illik belátható időn belül.
Persze, vannak kötelezően megírandó dogák matekból, szlovákból, magyarból, idegen nyelvből, de ma már időhiány miatt felsorakozik hozzájuk a többi tantárgy is.
„November 17-én matekdoga, készüljetek” – kiáltja be az osztályba a matektanár, kiváltva ezzel a nebulók halk kuncogását és megjegyzését: neki se volt bársonyos a forradalma, nem tudja, hogy államünnep, suli meg nyista, de azért nem szólnak!
A középiskolákban ebben a hónapban vannak többnyire a szalagavatók, előtte készülődés, előhangok, utóhangok, másnapok, műsorkészítés, palotás, közös fotózás stb….
Ja, aztán jön az ünnepekkel teli december! A tanár is ember, ajándékot, fenyőfát vásárol, lót-fut, süt-főz, cégbulizik, lyukasórákon bekészít, fodrászhoz megy stb.
Mikulás napján feleltetni vagy íratni? Kizárt dolog! Az a tanár, aki ezt merészeli megtenni, magára vessen, ha a karácsony előtti közös iskolai ünnepségen neki semmit se tesz a sulifa alá a Jézuska. Hivatalosan csak december 23-tól van ugyan karácsonyi szünet, de az utolsó héten már nem igen illik a csengettyűszót írásbelikkel megzavarni a sulikban! A tanév második leghosszabb iskolaszünete egészen január 8-ig tart!
Aztán jön a nagy hajrá az iskolákban minden szinten! Persze, az első tanítási napon még nem, de akkor már beharangozza a tanár a nagydoga napját! Igyekeznie kell, mert egy íratlan iskolai törvény szerint egy nap maximum két nagydolgozat íratható az osztályban, röpdolgozatokból esetleg hozzájuk jöhet még egy. De ez rendjén is van, hiszen ezekre fel is kell készülnie a diáknak!
De mikor tanuljak? De mikor írassanak? Nehezen feloldható örök tanári- és diákdilemma! Olyan rövid ez a nap, olyan rövid ez a hónap, a félévi bizonyítványosztás (helyett ma már értesítőosztás) napja az utolsó januári tanítási nap, de a félévi értékelő konferencia végett a jegyeket már egy héttel előtte le kell zárni.
A katedraasztalon jól látható helyen van elhelyezve az újévi asztali naptár, amibe egy másik íratlan iskolai törvény alapján a tanárembernek előre be kell jegyeznie a dolgozatírás pontos idejét. Az óévben nincs még odatéve a naptár, nehogy előre lehessen időpontot foglalnia a tanárnak.
A mindenkori hetes feladata a kalendárium tartalmának ellenőrzése valamint a tanár figyelmeztetése, hogy az általa dolgozatírásra meghatározott napra már van két előzetes nagy bejegyzés. Hoppon maradva kapkod ilyenkor! Mi lesz, minek alapján fog most osztályozni? Mit szól majd az igazgató vagy a szülő ahhoz, hogy csak két érdemjegyből és egy mínusz vagy plusz pontból osztályoz a félév végén? Jaj, neki!
Tehát januárban a diák készülhet gőzerővel, a tanár meg javíthatja a dolgozatokat ugyanúgy! Szinte minden napra jut majd egy doga! És ha nem sikerült jól megírni, javításra a diáknak már nem is marad ideje! Kemény 2-3 hét vár most minden iskolakötelesre!
Hacsak nem mennek el ezekben a januári napokban az iskola által szervezett egyhetes sítáborba….
Száraz Dénes
Megosztás:
Címkék: bizonyítványosztás diák doga dolgozatírás Főoldal írásbeli iskola iskolai dolgozat iskolai szünet iskolai ünnepség karácsonyi szünet katedra lyukasóra nagydolgozat órarend osztály röpdolgozat Száraz Dénes tanár tankönyv tantestület
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.