Ma öt éve, 2013. március 11-én hosszan tartó betegség után 47 éves korában örökre elment Cipő, a Republic frontembere, a magyar zenei élet meghatározó személyisége. Halála kétségkívül az egész országot megrendítette, dalai egy része pedig új értelmet nyert – érezzük bennük a búcsúzást, melyet még életében megfogalmazott, és elkészített számunkra. Épp ezért nem is szeretnénk hosszú visszaemlékezésbe kezdeni, szóljanak helyette inkább dalai.
…A felhők között, magasan járok. Engem hívnak, hívnak a harangok, Én elmegyek és Ti itt maradtok…
…A csillagokkal ha szédülök, esik az eső és nem találsz rám…
…Most már senki sem bánthat, most már semmi sem fájhat. Egyszer mindenki eljön, egyszer mindenki itt lesz. Örökre megtalálhatsz, örökre elveszíthetsz…
Neked könnyű lehet…
…Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat…
Ha megkérdeznéd, hogy mit nem mondtam el
Van-e még szó, amit mondani kell?
Van-e még szó, kimondható?
Ha megkérdeznéd, csak annyit mondanék
Köszönöm azt, hogy itt voltál velem
Csak ennyi volt az életem
Csak ennyi volt, és nincs tovább,
Ha megkérdeznéd, csak annyit mondanék
Ha még egyszer láthatnám azt, amit egyszer láttam már
Kérlek, újra segíts nekem
Ha még egyszer itt lennél, simogatnál, mint a szél
Nélküled nem érezhetem
(…)
Bárki jönne, aki helyemre lép
Mondd el neki, milyen szép volt a nyár
A szívedben égjen a láng
Égjen a tűz még tovább
(…)
Körkép.sk
Nyitókép: player.hu
Megosztás:
Címkék: bódi lászló cipő Főoldal Republic
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.