32 éve történt a csernobili katasztrófa

A Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 1977-től kezdte meg működését, 1984-ig összesen négy reaktorblokkal. A Kijevtől 110, Csernobil városától 18 kilométerre, Pripjaty város mellett létesített 1000 MW-os, könnyűvizes, grafit moderátorokkal ellátott RBKM-1000 típusú, külső szigetelő-burkolat nélküli reaktor ma 32 éve, hogy egy felelőtlenül kivitelezett tesztkísérlet miatt felrobbant.

A 2011-ben történt fukushimai atomkatasztrófánál 10-szer több radioaktív szennyeződés került a légkörbe, mint mikor 1986. április 26-án egy vészhelyzeti kísérlet során a személyzet azt próbálta felmérni, hogy a lassuló turbinák által termelt maradványenergia teljes áramkimaradás során elegendő-e a póthűtőrendszer üzemeltetésére. A 4-es reaktorblokk teljesítményét 20-30 százalékos, instabil szinten tartották, ráadásul elfelejtették bekapcsolni a póthűtőrendszert.

A reaktor ellenőrizhetetlenné vált, a megnövekedett hőtől a moderátrok meggörbültek és többé nem voltak képesek szabályozni a láncreakciót – a megnövekedett hőtől hidrogén keletkezett, amely robbanást okozott. A két robbanás felhasította az épületet, és radioaktív gázok távoztak a légkörbe, a reaktor fűtőelemeinek nagyjából 3,5-4 százaléka (jód, tellúr, cézium).

Az első fotó Csernobilról 14 órával a robbanás után:

The first ever photo taken of the Chernobyl disaster, 14 hours after the explosion. https://t.co/WpY8FXRe8H pic.twitter.com/0gMd1Whkiu

— Old Pics Archive (@oldpicsarchive) 2017. december 21.

A Szovjetunió hivatalosan nem jelentette be a katasztrófát, védelmi gyakorlatra hivatkozva április 27-én elrendelte a közeli Pripjaty város kiürítését, egy nappal később pedig informális beszélgetés során tudatták a szocialista államok szerveivel, hogy a „nap túl erős sugárzása” miatt aznap nem tanácsos hosszú ideig a szabad ég alatt tartózkodni, a radioaktív felhő ugyanis szétterjedt Európa felett.

A titkolózási szándék ellenére a radioaktív balesetre hamar fény derült, Svédországban ugyanis érzékelték a kutatóállomások a megnövekedett radioaktivitást, Nyugat-Európában április 27-én már számos helyen tudósítottak a valószínűsíthető katasztrófáról. Végül a Szovjetunió április 29-én ismerte el a csernobili katasztrófát, ekkorra különleges egységek egy betonszarkofágot építettek a sugárzó létesítményre.

Csernobil egy másik öröksége: Több száz sugárfertőzött jármű egy helyen (Képek)

Európában csaknem 46 ezer négyzetkilométernyi földterület szennyeződött cézium izotópokkal, melyeket a csapadék a földbe mosott a szétterjedő radioaktív felhőből.

A Csernobilból terjedő radioaktív felhő:

Radioactive fallout from Chernobyl disaster in curie/km2 https://t.co/kGAlhglAao pic.twitter.com/JLhGis52AP

— OnlMaps (@onlmaps) 2017. december 27.

A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában azóta is izzik az atommáglya. Az egykori Szovjetunió, hogy a károkat és a sugárzást enyhítse, egy óriási vasbetonszarkofággal vonta be az atomerőmű sérült épületét. A kárenyhítés és a szarkofág összesen 15 milliárd dollárjába került a keleti blokknak. Egyesek szerint a katasztrófa nagyban hozzájárult a Szovjetunió gazdasági összeomlásához és felbomlásához.

Új, óriási szarkofágot kapott a csernobili atomerő – VIDEÓ

A csernobili atomkatasztrófa a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája volt. A felszabaduló sugárszennyezett szemcsék a légkörbe, onnan pedig a talajba, ivóvízbe jutva sok tízezer ember halálát okozták, és egyes szakértők szerint a következő 50 évben további 40 ezer áldozatra lehet számítani. A tudósok szerint csak Magyarországon összesen 40 000 rákos megbetegedést tulajdonítanak az 1986-os katasztrófának, melynek hatásai a természetben mind a mai napig jelen vannak.

Körkép.sk-összefoglaló

Nyitókép: wordpress.com

Kapcsolódó tartalmak:

31 éve történt a csernobili atomkatasztrófa

30 éve történt a csernobili katasztrófa – meddig bírja a szarkofág?