Közép-Európa vagy „Köztes” Európa? Közép-Európa nemzeteinek gazdasági és politikai együttműködése, Európa jövője, Nyugat-Európa betegsége, Európa Parlamenti választások tétje, Közép-Európa nemzeteinek egymásról alkotott véleménye, identitásnélküliség veszélyei, minőségi demográfia fejlődés.

 

Ezeket a kérdéseket járta körül a Nézőpont Intézet május 16-án rendezett nemzetközi konferenciája, bemutatva egy, a felsorolt témákkal kapcsolatos kutatási prezentációt is. A fő téma a közép-európai nemzetek együttműködése volt a lengyel-magyar tengely mentén a Visegrádi Négyek országaira valamint a Három Tenger Kezdeményezésre kiszélesedve (ez utóbbi együttműködésbe 12 ország – Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Szerbia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Litvánia, Románia, Észtország – kapcsolódott be).

 

Magyar-lengyel szempontból a konferencia aktualitását az is erősítette, hogy az előző napon találkozott a két ország miniszterelnöke, és Orbán Viktor kijelentése, miszerint nem csak a múlt, hanem a jövő is összeköti a két nemzetet, a rendezvény mottójául is szolgálhatott volna.

 

 hirdetes_810x300  

 

A konferencia nyitóelőadásában Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a regionális együttműködések akkor sikeresek, ha van valamilyen összekötő kapocs. A nemzeti identitás iránti igény Közép-Európa országait erősen összeköti. Nyugat- és Kelet-Európa számára egyaránt fontos biztonságossá tenni a demokráciákat, a törésvonalat a két térség között az képezi, hogy a jogállamiság és jólét mellett Nyugat-Európa saját jövőjét identitás nélkül képzeli el, Közép-Európa országai pedig erős nemzeti identitással.

 

Ezt az európai identitás nem válthatja fel, csak erősíthet. Nyugaton úgy vélik, hogy a technológiai fejlődésnél nincs fontosabb, és ennek akadályai a hagyományos értékek, mint a család, nemzet és vallás. Kövér szerint az Európa Parlamenti választásokon ezt a nézetet el kell utasítani, a természetes identitást pedig meg kell erősíteni. Térségünkben a nemzeti ellenségeskedés már a múlté, a nemzeti alapon való szolidaritás és együttműködés pedig a jövő.

 

 

A V4-eknek és a Három Tenger együttműködésnek esélye van arra, hogy biztonságban legyünk, gazdasági versenyképességünk erősödjön.

 

Üres bölcsők kontinense Európa

 

Közép-Európának a földrész jövőjének alakításában komoly feladata és küldetése van, ezért szükség van a demográfiai fejlődésre is, amiről bővebben Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár beszélt. A térség potenciáljának kihasználásában döntő, hogy sikerül-e kitörniük az itt élő nemzeteknek a demográfiai válságból, és ez nem mennyiségi, hanem minőségi kérdést jelent.

 

 

Európa zsugorodik, ez alól nem kivétel térségünk sem. Magyarországon is, a határon túli magyarság körében is 1981-től nyomon követhető ez a kedvezőtlen folyamat. A gyermekvállalás értékvállalást jelent, ha nem az, akkor értékcsökkenésről beszélhetünk. A válság oka az egyéni érdekek előtérbe kerülése, a stabilitás- és biztonságérzet hiánya (erkölcsi és anyagi egyaránt), a korban kitolódott gyerekvállalás, ami aztán termékenységi gondokkal jár valamint a szemléletmód.

 

Megoldást jelenthet a felelősségteljes gyermekvállalás támogatása, a munka – család egyensúly megteremtése, hogy a munkavégzésnek ne legyen akadálya a gyerekvállalás, a szolgáltatások bővítése és a családbarát nevelés. Magyarországon megfigyelhető az elmozdulás felfelé, amíg 2010-ben 1,25 gyerek jutott egy családra, 2017-ben már 1,5, de még messze van az ideális kettőtől, ami már fejlődést is jelentene. A V4-ek országaiban egyébként is fontos helyet kap a családközpontú gondolkodás.

 

 

Jó példával járnak elő államfőink: a lengyel és cseh miniszterelnöknek 4-4 gyermeke van, ugyanúgy, mint a szlovák köztársasági elnöknek, Orbánnak pedig öt. Velük ellenében Merkelnek egy sincs, Macronnak sincs, és az angol, luxemburgi, olasz és skót miniszterelnökök is gyermektelenek. A gyermekáldás, mint érték számukra nem meghatározó. Rossz válasz a demográfiai válság kezelését migránsokkal megoldani, mint ahogy Nyugat-Európában sokan gondolják!

 

Rossz válasz ez Brüsszeltől egy eddig még fel sem tett kérdésre, ahelyett, hogy a probléma okait vizsgálnák, orvosolná! Az őshonosok gyermekvállalási kedvének csökkenését migránsokkal pótolni álmegoldás egy létező problémára. Csupán mennyiségi megoldást jelent egy identitásban erős minőségi helyett.

 

 

A rossz beidegződésnek vége: Közép-Európa országainak pozitív az összképe egymásról

 

2018.április 11 és május 11. között a térség 11 országában végeztek közvélemény-kutatást a V4-ek és a Három tenger együttműködésének fontosságáról, hogy miképpen vélekednek egymásról, hogyan lehetne tovább erősíteni az együttműködést, hogyan viszonyulnak az EU-hoz, az identitáshoz és a hagyományos értékekhez. A felmérés legfontosabb üzenete, hogy a régió egységesen gondolkodik minden lényeges kérdésben:

 

  • A kelet-közép-európai országok egymásról alkotott képe rendkívül pozitív, minden ország megítélése 54% feletti mértékben pozitív e körben. Kétharmadnál is többen szimpatizálnak a csehekkel (81%), a szlovákokkal (75%), a lengyelekkel (73%), a szlovénekkel (71%), valamint a magyarokkal (69%) és a horvátokkal (67%), de a bolgárok (59%), szerbek (55%) és románok (54%) régiós megítélése ugyancsak pozitív. Bíznak egymásban az országok! Ez a múlt kölcsönös ellenségeskedései után egy nagyon pozitív és bíztató jel!

 

  • A közép-európaiak közel kétharmada tovább erősítené a regionális partnerséget!

 

  • A régió országinak polgárai továbbra is az Európai Uniós tagság pártján állnak (a megkérdezettek körében átlagosan 75%). Leginkább a lengyelek és a románok (84%) elleneznének egy esetleges kilépést, míg a horvátok és a csehek negyede (24-28%) kilépéspárti. A magyarok kétharmada (68%) szintén az Uniós tagság pártján áll. Az Európai Unió brüsszeli vezetésével viszont Románia kivételével minden vizsgált államban elégedetlenek, átlagosan másfélszer többen (53%), mint ahányan elégedettek (36%). Tehát egyáltalán nem EU ellenesek a térség országainak polgárai, csupán a jelenlegi brüsszeli vezetéssel elégedetlenek!

 

  • Ugyancsak a régió egységét mutatja, hogy a megkérdezettek háromnegyede (74%) elutasítja a kontinensen kívülről induló bevándorlást, kétharmaduk (65%) szerint meg kell őrizni a keresztény kultúrájú Európát, míg háromötödük (60%) ellenezné az Európai Egyesült Államok esetleges létrejöttét.

 

Bővebben itt.

 

Közép-Európa gazdasági fejlődése kedvez Brüsszelnek is?

 

A konferencia elhangzott, hogy a jövőben Közép-Európa a gazdasági fejlődés motorja lehet, és Európa a térség országai nélkül nem lehet sikeres. Kettős cél fogalmazódott meg: egyrészt a felzárkózás fontossága, másrészt, hogy ne váljunk külső hatalmi érdekek kiszolgálóivá. Ehhez szükséges a versenyképesség és az energiaellátásban a több lábon való állás.

 

 

Kérdés, hogy a fejlettebb nyugat-európai államoknak érdekük-e a régió felzárkózása? Az egységes adópolitika bevezetése és a kétsebességes Európa nem ezt szolgálná. Brüsszel attól is fél, hogy a régió országainak gazdasági együttműködése az egységes politizálásukra is hatást gyakorolhat, ezért nem riad vissza a politikai jellegű zsarolástól sem: például az uniós támogatások csökkentésének meglebegtetéséről! Amíg ez a fajta brüsszeli megközelítés nem változik, nehéz elvárni a térségben a nemzeti identitásérzet gyengülését (nem is szabad) és az európai identitás felvállalását mindenek felettinek!

 

Közép-Európa maradjon csak nyugodtan „Köztes” Európa kultúrájával, hagyományos értékeivel!

 

Száraz Dénes tudósítása

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!