Külügyek

Orbán Tusványoson: Véget ért a száz év magyar magány korszaka

Minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, a hagyományos családmodellt, és jogában áll elutasítani a bevándorlást – hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.

 

A magyar miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt többezres hallgatóság előtt a legutóbbi Tusványos óta eltelt évre visszatekintve felidézte: a kárpát-medencei magyarság átugrott egy lélektani küszöböt, köszönthették az egymilliomodik visszahonosult magyar állampolgárt.

 

Úgy értékelte: a magyar kormány nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban négy év újabb munkára kapott esélyt, és felhatalmazást arra, hogy kiépítsen egy új korszakot.

 

Elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját. A választási eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres.

 

Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni

 

– fogalmazott.

 

“Székelyföldről azt mondhatom, hogy a külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden itt leadott voks felelősségvállalás, volt Magyarországért. Ezt a felelősségvállalást és kiállást köszönöm most meg”

 

– jelentette ki a kormányfő.

 

A Körkép.sk tudósítója élőben követte Orbán Viktor tusványosi beszédét. Lemaradt róla? Nézze vissza a teljes beszédet!

 

Orbán Viktor szerint a 2010-es kétharmados győzelem arra felhatalmazás a kormánypártoknak, hogy új rendszert építsenek: ami a gazdaságban egy magyar modellt, a politikában egy nemzeti és keresztény alapokon nyugvó új alkotmányos rendet jelentett. Úgy értékelte: a 2014-es győzelemmel a rendszer stabilizálására kaptak felhatalmazást.

 

Az idei választás eredménye nyomán Orbán Viktor szerint a korszaképítés a feladat, vagyis az, hogy kulturális korszakba ágyazzák a politikai rendszert.

 

“Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás szeptembertől nagy változások előtt állunk”

 

– fogalmazott.

 

Fotó: Körkép.sk

 

Az eddig fölépült rendszer stabilitásáról szólva a miniszterelnök felidézte: a 2009-es mínusz hat százalékos “növekedésről” 2017-ben Magyarország plusz négy százalékot teljesített, az ország által megtermelt érték 2010-ben 22 224 milliárd forint volt, most pedig 38 183 milliárd.

 

“A 2008-as válság miatt felvett hiteleket visszafizettük, az IMF-et hazaküldtük, a hiányt kordában tartjuk, az államadósságot pedig 85 százalékról 71 százalékra vittük le”

 

– sorolta. Hozzátette: 756 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon mint 2010 előtt, a bérek 60 százalékkal nőttek, a demográfia termékenységmutatója 1,25-ről 1,5-re nőtt, a bűncselekmények száma felére csökkent.

 

Erre a stabilitásra alapozva a kormány olyan nagy célokat tűzött ki, amelyeket korábban elképzelhetetlennek gondolt: 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb életminőségű országa közé tartozzon, megálljon a népesedési hanyatlás, a gyorsforgalmi utak érjék el a határokat, valósuljon meg az energiafüggetlenség, épüljön fel az új magyar honvédség

 

– mondta.

 

Tusnádfürdõ, 2018. július 28.
Orbán Viktor miniszterelnök elõadást tart a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2018. július 28-án.
MTI Fotó: Veres Nándor

 

Építsük újjá a Kárpát-medencét!

 

Orbán Viktor a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének. A miniszterelnök úgy fogalmazott,

 

“véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink”.

 

Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy “aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár”.

 

Orbán Viktor elmondta, Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy teremtsék meg a gyorsvasút-, és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze energiahálózataikat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és  haderőfejlesztéseket.

 

Tusnádfürdõ, 2018. július 28.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) elõadást tart a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2018. július 28-án. Mellette Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
MTI Fotó: Veres Nándor

 

A közös építkezéshez kölcsönös tiszteletre van szükség – figyelmeztetett.

 

Orbán Viktor jelezte: a magyarok megértik, hogy a románság számára ünnep az idei centenárium (az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés), de annak megértését kérik, hogy a magyarok számára “ezen nincs mit ünnepelni”.

 

Kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar, és Bukarest azt mondja, Székelyföld nem is létezik.

 

A kormányfő jelezte: egyetért az RMDSZ ünnepi szlogenjével (Ezer év Erdélyben, száz év Romániában), ez kifejezi, hogy Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem létezett, és Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak – mondta Orbán Viktor.

 

Ahelyett hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként. Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erősödő Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez erőgyarapodást jelent Románia számára is

 

– fogalmazott.

 

A Kárpát-medencén túlmutató regionális építkezésről szólva Orbán Viktor öt tézisben fogalmazta meg, hogyan foglalhatja el Közép-Európa méltó helyét Európában.

 

Tusnádfürdõ, 2018. július 28.
Orbán Viktor miniszterelnök (k) elõadást tart a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2018. július 28-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
MTI Fotó: Veres Nándor

 

Kijelentette: minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, joga van elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját.

 

Minden országnak joga van védelmébe venni a hagyományos családmodellt, és azt vallani, hogy “minden gyereknek joga van egy anyához és egy apához” – szögezte le Orbán Viktor.

 

A közép-európai országok jogának nevezte, hogy megvédjék a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazataikat és piacaikat.

 

Alaptézisnek tekintette, hogy minden országnak jogában áll megvédeni határait, és elutasítani a bevándorlást.

 

Azt is alaptézisnek nevezte, hogy minden országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet és egy szavazat elvéhez, amelyet szerinte az EU-ban sem lehet megkerülni.

 

“Azt állítjuk, mi közép-európaiak, hogy van élet a globalizmuson túl, nem az az egyetlen járható út, Közép-Európa útja pedig a szabad nemzetek szövetségének útja”

 

– jelentette ki a miniszterelnök.

 

Tusnádfürdõ, 2018. július 28.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) elõadást tart a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2018. július 28-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke.
MTI Fotó: Veres Nándor

 

 

Kitért arra is, hogy jelenleg primitív Oroszország-politikát folytat az unió, ehelyett “tagolt Oroszország-politikára lenne szükség”. Orbán Viktor hozzátette: Magyarország, az egész Kárpát-medence és Európa biztonsága ma azon múlik, hogy Törökország, Izrael és Egyiptom elég stabil ország-e ahhoz, hogy megállítsa a muszlim beáramlást.

 

Ha e három ország közül bármelyik elveszíti stabilitását, annak súlyos következményei lesznek Európa biztonságára – mondta a kormányfő.

 

Orbán Viktor megállapította: Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. Úgy fogalmazott:

 

az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek szimbóluma az Európa Bizottság, amelynek napjai ugyanakkor megvannak számlálva.

 

Rámutatott: az Európai Bizottságnak az alapszerződések szerint pártatlannak, elfogulatlannak kell lennie, és garantálnia kell a négy szabadságot.

 

Ehelyett a bizottság ma pártos, mert a liberálisok pártján áll, elfogult, mert Közép-Európa ellen dolgozik, és nem barátja a szabadságnak, mert a szabadságok helyett egy európai szocializmus felépítésén dolgozik – jelentette ki.

 

Fotó: Körkép.sk

 

Orbán Viktor szerint a kizárólagosan liberális európai elit azért mondott csődöt, mert megtagadta gyökereit, és egy keresztény alapokon nyugvó Európa helyett a nyílt társadalom Európáját építi.

 

“A keresztény Európában a munkának becsülete volt, az embernek méltósága volt, a férfi és a nő egyenlő volt, a család a nemzet alapja volt, a nemzet Európa alapja volt, az államok pedig garantálták a biztonságot. A mai nyílt társadalom Európájában nincsenek határok, az európai emberek lecserélhetők bevándorlókra, a család tetszés szerint variálható együttélési formákká vált, a nemzet, a nemzeti öntudat és nemzeti érzés negatív és meghaladandónak minősül, és az állam többé nem garantálja a biztonságot Európában”

 

– állapította meg. Hozzátette: a liberális Európában az európaiság egy tartalom nélküli forma maradt.

 

Orbán Viktor szerint a liberális demokrácia átfejlődött “liberális nem-demokráciává”. Liberalizmus van, demokrácia meg nincs – hangoztatta, hozzátéve, a demokrácia hiányát azzal lehet alátámasztani, hogy Nyugat-Európában általánossá vált a szólásszabadság korlátozása és a cenzúra.

 

A magyar miniszterelnök szerint a 2019-es európai parlamenti választásokra kell összpontosítani, a választás pedig egyetlen közös komoly európai kérdésről, a bevándorlásról szólhat.

 

Azt mondta, ha bevándorlásról dönt Európa, akkor az európai elitről is dönt, arról, hogy jól kezelte-e a bevándorlás kérdését.

 

Véleménye szerint az európai elit ideges, mert a választás Magyarország számára kedvező eredménye miatt Európa nagy ívű átalakítása, a Soros-terv elakadhat. Szerinte elakadhat az európai választásokon a nagy cél, hogy Európát átalakítsák és átléptessék a kereszténység utáni és a nemzetek utáni korszakba.

 

Tusnádfürdõ, 2018. július 28.
Orbán Viktor miniszterelnök (k) elõadást tart a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2018. július 28-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
MTI Fotó: Veres Nándor

 

A liberális demokráciának van alternatívája: a kereszténydemokrácia – mutatott rá. Csalinak nevezte azt a megközelítést, hogy a kereszténydemokrácia is lehet liberális. Kijelentette: a kereszténydemokrácia – ha úgy tetszik – illiberális.

 

A liberális demokrácia a multikulturalizmus oldalán áll, bevándorláspárti és a variálható család modelljét vallja. Ezzel szemben a kereszténydemokrácia elsőbbséget ad a keresztény kultúrának, bevándorlásellenes és a keresztény család pártján áll – mondta Orbán Viktor.

 

A miniszterelnök szerint a jövő évi európai parlamenti választásokon nemcsak a liberális demokráciának lehet búcsút mondani, hanem a ’68-as elitnek is. Tusványoson tartott előadásában úgy vélekedett, hogy a 1968-as generáció helyett az 1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generációnak érkezett el az ideje.

 

“Harminc éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, most azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője”

 

– zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök.

 

MTI

Nyitókép: Tusnádfürdõ, 2018. július 28., Orbán Viktor magyar miniszterelnök elõadást tart a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2018. július 28-án. MTI Fotó: Veres Nándor

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás