Irén, Írisz
  • HUF: 316.46
  • USD: 1.13
  • 7 °C
  • 14 °C
Mindennapjaink

Elmozdult a Föld mágneses mezője, megcserélődhetnek a pólusok

Az északi pólus szokatlan tempóban halad Szibéria felé. A tudósvilág egy része megkongatta a vészharangot

Nyitókép forrása: space.com

 

A Föld mágneses mezeje, pontosabban az északi pólusa elmozdult – ebben semmi újdonság nincs, a műholdakat ellenőrző földi irányítás ezért hangolja újra mindig a Föld mesterséges kísérőit, főleg a GPS rendszereket működtető műholdakat. Most azonban olyan tempóban kezdett el vágtázni keleti irányban, hogy egy évvel korábbra kellett hozni a műholdak tervezett újrahangolását. A tudósok egy része úgy véli, a mostani jelenség annak az előjele lehet, hogy a Föld mágneses pólusai átfordulnak – helyet cserélnek. Geológiai értelembe véve ez sem szokatlan, legutóbb 780 ezer évvel ezelőtt történt ilyen. Mindenesetre ha bekövetkezik, az komoly veszélyeket is hozhat magával.

 

Először némi fizika. A Föld mágneses mezeje a főleg fémből – általánosan elfogadott feltevések szerint vasból – álló külső mag forgásából keletkező örvények hívják életre. A bonyolult folyamat nélkül nem lenne élet a Földön, bolygónk mágneses mezője véd meg minket például a napszéltől, ami alapesetben felperzselné a földfelszínt.

 

A mágneses mezőnek is van két pólusa, egy északi és egy déli. Ezek nem esnek egybe a Föld forgási tengelyén lévő földrajzi pólusokkal, sőt, folyamatosan mozgásban vannak. Jelenleg az északi pólus a kanadai sarkkörtől Szibéria irányába halad. A londoni és párizsi, 1580 óta vezetett feljegyzések alapján ma a tudósok úgy tartják, hogy az északi mágneses pólus néhány száz éves ciklusokban köröz a forgási északi pólus körül.

 

Nem csak mozog, hanem vágtat

 

Ami miatt most felkeltette a kutatók figyelmét, az a sebesség. Az 1990-évek közepén még csak 15 km/éves sebességgel mozgott, ma azonban 55 km-t tesz meg évenként, és tavaly idejekorán át is lépte a nemzetközi dátumválasztó vonalat.

 

Ráadásul a mágneses mező az északi póluson gyengül, amire sokan arra következtetnek, hogy egy olyan időszakba léptünk, ami végül a pólusok megcserélődéséhez vezet. Legutóbb 780 ezer éve történt hasonló, de az emberiség történelméhez közelebb eső 41 ezer évvel ezelőtt is történt egy átfordulás közeli állapot.

 

Ez a folyamat azonban nem évek, vagy évtizedek kérdése, hanem évtízezredeké. Ma a tudósok úgy gondolják, hogy a folyamat nagyon is változó időt vehet igénybe. Különböző mágneses anomáliák és kőzetvizsgálatok segítségével megállapították, hogy az elmúlt 83 millió évben mintegy 783 átfordulásra került sor, amelyekhez hol 200, hol 10 ezer évre volt szükség – a skála tehát elég széles.

 

Kép forrása: Space.com

 

Nem veszélytelen

 

Az agytrösztöket most az érdekli, hogy ha folytatódik az északi mágnese pólus kilengése vagy elmozdulása, az milyen hatással lesz az emberiség életére. A kutatók állítják, a legutóbbi átfordulás nem okozott tömeges kihalásokat. A tágabb értelembe vett napjainkban pedig erőteljesebb légköri sugárzásra kell számítani, ami a légi-forgalomra lesz nagy hatással. A mágneses mező gyengülése miatt a napszél részecskéi könnyebben bejutnak a légkörbe, így hevesebb geomágneses viharokra lehet majd számítani, ami főleg a műholdakat, a kommunikációs eszközöket és a jel/adattovábbítókat fogja próbára tenni.

 

Legalábbis, a rendelkezésre álló információk szerint erre lehet majd számítani, ha valóban komolyabb kilengésről van szó. Egyelőre azonban a gyorsaságtól eltekintve nincs semmi rendkívüli a mágneses pólus viselkedésében, amely jellegéből adódóan egyébként is kiszámíthatatlan pályán mozog.

 

Körkép.sk, Space.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás