Lezsák Sándor: Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból

Nyitókép forrása: Somoskőújfalu, 2019. február 17. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédet mond a hazatérés napja 95. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a somoskőújfalui Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtárban 2019. február 17-én. A Nógrád megyei település a szomszédos Somoskővel együtt csaknem négy évig volt része Csehszlovákiának, mígnem a határmegállapítási bizottság javaslata alapján 1924. február 15-én visszacsatolták Magyarországhoz. MTI/Komka Péter

A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 95. évfordulójára emlékeztek vasárnap Somoskőújfalun. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nógrád megyei falu díszpolgára az ünnepségen úgy fogalmazott: Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból.

Somoskőújfalu Somoskővel együtt négy évig Csehszlovákia része volt a trianoni döntés után. Lezsák Sándor ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy mennyire gyenge volt Magyarország a békeszerződés idején.

Mint mondta, az ország védtelenségét nem az első világháború megpróbáltatásai idézték elő, hanem azok a “nemzetellenes, idegen érdekeket szolgáló politikusok” – Szabó Ervin eszmetársai, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kun Béla -, akik Magyarország legkiszolgáltatottabb állapotában szerezték meg a hatalmat.

A proletárinternacionalizmus eszméjét követve akkor tették bűnné a nemzeti érzést és az országhoz fűződő hűséget, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna – tette hozzá.

MTI