Soltész Miklós Nagytúron: Magyarországra mindig számíthatnak, segíteni fogunk a jövőben is

Nyitókép: A nagytúri plébániatemplom (Körkép.sk)

A magyar kormány támogatásával megújult Felsőszemeréd, Ipolyhídvég, Ipolyvisk és Tesmag katolikus temploma, az ipolyhidvégi katolikus iskola, Nagytúron pedig egy teljesen új templom épült. A megvalósult beruházásokért március 1-jén, pénteken, ünnepi szentmisén adtak hálát az érintett települések polgármesterei, plébánosai és hívő közösségei. A szentmisét Parák József, a Besztercebányai Egyházmegye magyar nyelvű híveiért felelős püspöki helynöke celebrálta.

A Nagytúri Magyarok Nagyasszonya és Tours-i Szent Márton Templomban összegyűlteket, a környező települések polgármestereit, plébánosait, illetve a magyar kormány képviselőit, Soltész Miklós államtitkárt Nagy János esperes-plébános köszöntötte.

   

Hlédik László, ipolysági plébános prédikációjában Salamon lerombolt, majd újjáépített temploma, illetve a nagytúri templom közé vont párhuzamot. Túr ősi templomát 1938-ban megrongálta, szinte teljesen lerombolta a megáradt Korpona-patak, de a hívek ennyi eltelt év után sem adták fel a reményt, hogy a falunak egyszer ismét saját temploma legyen.

„Fontos, hogy legyenek templomaink, ahogy fontos volt őseinknek is, és kell, hogy nekünk is a mai korban élőknek az legyen, nekünk is hozzá kell tenni a magunkét. Hiszen ez a kultúránk része, ami közösséget tud alkotni, Isten körül lévő közösséget, hogy részesülni tudjunk Isten kegyelmeiben. Azért jöttünk ma ide, hogy köszönetet mondjunk azért, hogy az Anyaország figyelmessége által is, templomok épülhetnek, szépülhetnek, felújulhatnak, ugyanúgy iskolák is, óvodák is, hogy újra Istennel és egymással, a kultusz helyén, az egység közösségében, s ugyanúgy a kultúra helyén tovább tudjuk adni mindazon értékek, amiket őseinktől örököltünk”- hangsúlyozta.

A szentmisét követően szót kapott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, beszédében történelmi párhuzamot vont a török idők és a mai kor történései között:

„560 évvel ezelőtt, néhány évvel azelőtt, hogy Hunyadi János és Kapisztrán János vezérletével tudtuk győzni a törököket Nándorfehérvárnál, összehívta II. Piusz pápa a mantovai gyűlést. Arra volt hivatott, hogy a pápa kérésére, és látva azt, hogy mekkora baj van a Balkánon, Magyarországon, milyen mértékben veszélyezteti a muszlim, összefogjanak Európa érdekében. Az olasz városállamok, a francia, német uralkodók azt mondák, őket ez nem érdekli. A következményeket tudjuk, a kereszténység háttérbe szorult, elpusztították templomainkat, elpusztították a lakosságot, felperzselték azt a vidéket, ahol sok-sok ember élt, próbálta megélni hitét, kereszténységét. Ki kell mondani, ezt a kort éljük ma is, 560 évvel később.

Az a szomorú, hogy amikor családról beszélünk, megtámadnak minket, nem értik miért akarunk családokat, édesanyákat támogatni. Azt mondják, a kereszténység régi módi, divatja múlt dolog. Pedig a kereszténység foglalja egybe mindazt az értéket, amit ez emberiség eddig megkapott. Ha ezt nem adjuk tovább, és elfogadjuk azt a felfogást, ami Nyugat-Európa felől ránk zúdul, akkor bizony hatalmas bűnt követünk el a jövő nemzedékével szemben. Kedves hívek, Magyarországra mindig számíthatnak, segíteni fogunk a jövőben is. Csak azt kérjük, tartsanak ki magyarságukban, tartsanak ki hitükben.”

Kérdésünkre az államtitkár elmondta, hogy az egyházat, egyházi iskolákat, közösségeket támogató pályázatok, programok milyen céllal kerültek kiírásra, miben segítették a környék lakosságát:

„Amikor létrehoztuk ezt a támogatási rendszert, körülbelül nyolc évvel ezelőtt, és ha most csak a Besztercebányai Egyházmegyéről beszélünk, a támogatások összege nyolc év alatt most már megközelíti a 150 millió forintot (közel 500 ezer euró, szerk. megj.) összességében. Ezek a programok, pályázatok azt a célt szolgálják, hogy a magyarság megmaradását segítsék, abban a faluban, azon a településen, ahol él. De azóta nagyot változott a világ, nyolc év távlatából most már azt is látjuk, hogy nem csak a magyarság, hanem a kereszténység megmaradásáért is tenni kell Európában. Ezek a támogatások ebben az értelemben kitágultak ”

– magyarázta, majd kifejtette, miként járulhatnak hozzá az egyházak a nemzetiségi megbékéléshez, a magyarság megmaradásához:

„Ha csak Nagytúrt nézzük, itt sem csak magyarok élnek, hanem szlovákok is, a felépült vadonatúj templomba nemcsak magyarok, hanem szlovákok is fognak járni. Ez is megerősítheti a két nemzet közötti kapcsolatot, amire egyre nagyobb szükség van, amikor az Európai Unióban, Brüsszelben olyan tervek jelennek meg, amivel a kereszténységet háttérbe akarják szorítani. Most még inkább szükség van arra, hogy nemzeteink között a kereszténységen keresztül megerősítsük egymást az együttélésben. Az egyik legfontosabb, hogy rendezzük a szlováksággal a kapcsolatainkat, ez az elmúlt években jó irányba indult el. Ha nincs ellenségeskedés, nincs állandó feszültség, az a magyar megmaradást is erősíti és segíti.” 

Végül Nagy János esperes az öt település hívei nevében köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy hozzájárult templomaik és iskoláik felújításához, nagytúri plébánosként külön megköszönte, hogy az államtitkárság hathatós támogatásával a községnek újra saját temploma lehet.

„Megköszönjük a gondviselő Istennek, hogy megsegítette ezt a közösséget, s megköszönjük mindenkinek, aki tevékenykedett, segített határon innen és túl, köszönjük a magyar kormánynak, hogy 24 ezer euróval támogatta a még épülőfélben lévő templomot. Köszönjük az ipolysági esperesség papjai és hívei nevében, Isten áldja és segítse Magyarországunkat és kormányát.”

– zárta beszédét János atya.

A beszédeket követően  felcsendült a magyar himnusz is, az esemény állófogadással és kötetlen beszélgetéssel ért véget.

Kapusník Csaba