Csáky Pál Ipolyságon: „A mi szívünkben 1848 nem csak a magyar szabadság ünnepe, hanem a magyar élni akarás és a magyar önbecsülés ünnepe is”

Március 15-én a világ magyarsága megemlékezett az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről, fejet hajtott a 171 éve kitört forradalom hőseinek emléke előtt. Nem történt ez másként Ipolyságon sem, ahol – a Magyar Közösség Pártja, a Via Nova, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség helyi szervezetei és a Honti Kaszinó szervezésében – a város magyarsága is megemlékezett a forradalom történéseiről, azokról a hősökről, akik életüket és vérüket adták a haza felvirágoztatásáért.

A Megbékélés Kapujánál tartott ipolysági megemlékezésen Hlédik László római katolikus plébános, illetve Izsmán Jónás református lelkész mondott ünnepi beszédet.

Hlédik László lelkiatya szerint elődeink 1848-ban olyan cselekedeteket vittek véghez, hogy még 171 esztendő elmúltával is van okunk felemelt fejjel emlékezni rájuk, összegyűlni és ünnepelni azt, ami 1848. március 15-én elkezdődött. Véleménye szerint 1848-ból kell merítenünk ihletet küzdelmeink során, bár nem kardokat kell csörtetni immár, de mindig meg kell találnunk azt a helyes eszközt, amivel bölcsen tudjuk vívni egyéni és közösségi szabadságharcunkat, minden korban, minden időben.

   

„Kérjük az Istent, áldjon meg bennünket, segítsen meg bennünket, hogy tovább tudjuk vinni a negyvennyolcasok üzenetét, kitartását, és belőle merítve ihletet, meg tudjuk vívni mindazt, amit korunk elénk tárt” – zárta beszédét Hlédik atya.

A református lelkipásztor bibliai történettel kezdte szónoklatát: „Egyszer Jézus az ő tanítványaival hajóba szállt, át akartak menni a túlsó partra. A tanítványok örömmel vitték a mestert, aki elaludt a hajóban, mert előtte nagy-nagy sokaságnak beszélt. Elindultak a hajóval, szép, sima víz volt alattuk és tiszta ég felettük, mígnem jött a vihar. Úgy gondolták, meg lehet menteni a hajót egészen addig, még a hajóba be nem jutott a víz, s már-már el nem süllyedt. S akkor odakiáltottak Jézusnak: Urunk, nem törődsz azzal, hogy elveszünk? Ekkor Jézus felállt és azt kérdezte: Hol van a ti hitetek? Megdorgálta az eget és a szeleket, s minden szép és minden jó lett.”

Izsmán Jónás Jézus tanítványaihoz hasonlította a márciusi ifjakat, akik ugyanúgy hajóba szálltak, a szabadság hajójába, akik remélték, ha átérnek a túlpartra, ott lesz a szabadság és a béke. Minél előbbre jutottak, annál boldogabbak voltak, de ekkor is jöttek a szelek, ez a szél ma sem állt el, ugyanakkor Isten segítségével a tanítványokhoz hasonlóan le tudjuk küzdeni. „A 48-as hősök is azért váltak hőssé, mert volt egy hatalmas Istenük. Nekünk is pont így kellene tennünk. Nem politikusokban, nem emberekben, nem eseményekben bízni, hogy majd jobbra fordul sorsunk, hanem bízni az élő Istenben”- hangsúlyozta beszédében az ipolysági lelkipásztor.

Az ipolysági Musica Aurea Vegyeskar, illetve az ipolysági magyar iskolák diákjainak szavalataival színesített megemlékezés végén a jelenlévők elhelyezték koszorúikat a Megbékélés Kapujánál. Az esemény ünnepi műsorral folytatódott a Városháza színháztermében, ahol Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja EP-képviselője mondott beszédet.

Az MKP egykori elnöke szónoklatában az 1848-as események felelevenítése mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a forradalmi eseménysor nem ’49-ben ért véget a világosi fegyverletétellel, hanem 1867-ben a kiegyezéssel. Hiszen a Bach-korszakot, a terrort, a megtorlásokat követően sem sikerült megtörni a nemzetet, 1867-ben a kiegyezésnél nem a magyar nemzet változtatta meg a véleményét, hanem a császári udvar hátrált meg. A magyarság a 19. században olyan miliőt, olyan környezetet teremtett, amely máig a magyar felemelkedés és magyar önszervezés legnagyobb példája.

„A mi szívünkben 1848 nem csak a magyar szabadság ünnepe, hanem a magyar élni akarás és a magyar önbecsülés ünnepe is. Ha egy népben meg van a tartás, ha egy nép tudja és akarja vállalni önmagát, az a nép megtörhetetlen. Ezt üzenhetjük innen Ipolyságról mindenhová, hogy nem törünk meg, megyünk tovább az utunkon, nem csak múltat és jelent akarunk magunknak, hanem jövőt is” – összegezte ’48 üzenetét az ipolysági születésű politikus.

Az esemény színvonalas ünnepi műsorral zárult, mely során fellépett a Sendergő Gyermek Néptánccsoport, a Musica Aurea Vegyeskar, illetve a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, a Szondy György Gimnázium és a Pongrácz Lajos Alapiskola tanulói is.

Kapusník Csaba