Amerikai-szlovák védelmi megállapodás: Pellegrini „magyar érvekkel” tartja életben a tárgyalásokat

Nyitókép forrása: belfcenter.com

Kevés olyan megosztó téma van ma terítéken a koalíciós tanács asztalán, mint az amerikai-szlovák védelmi megállapodás kérdése. A stratégiai megfontolások másodlagos szerepet játszanak, a politikai kérdések jóval hangsúlyosabbak egy olyan országban, ahol a legutóbbi elnökválasztási eredmények arra utalnak, hogy a szélsőséges érzelmű, amerikai összeesküvéstől tartó választók aránya 25 százalékos.

Azt el kell mondani, hogy a katonai védelmi megállapodás (DCA) valóban egy kétoldalú egyezség, amelynek célja, az USA garanciákat szerezzen Közép-Kelet-Európában az orosz befolyás távoltartására. Szlovákia azonban idegenkedik az amerikai támaszpontok megjelenésétől,egyrészt a régi, mečiari időkből maradt „egyensúlyi” állapothoz való ragaszkodása miatt, illetve azért, mert a politikai pártok retorikája is markánsan megoszlik a témában.

   

A Smer, a legnagyobb szlovák kormánypárt berkeiben többen is vannak, akik az amerikai támaszpontok lehetőségétől határozottan elhatárolódtak, az elnökválasztás során pedig a nyugati liberális jelöltet élesen bírálták. Tipikus példa erre Ľuboš Blaha, a Smer képviselője, aki bevallottan marxista, és nyíltan oroszbarát álláspontot képvisel.

Amerikai nagykövet: Az USA nem akar Szlovákiában katonai támaszpontot sem haderőt állomásoztatni

Moszkva kedvenc szlovák házelnöke

És persze ott van az SNS, amelynek elnöke, bár azt hangsúlyozza, hogy Szlovákiának nem csak nyugati, de minden irányban fenn kell tartania kapcsolatait, ennek ellenére külföldi útjai csak kelet felé irányulnak. Az SNS-es védelmi miniszter, Peter Gajdoš épp a múlt héten lépett ki a DCA tárgyalásából, mert – állítása szerint – az amerikai fél és a tárgyalásokat vezető szlovák külügyminisztérium nem vette figyelembe a védelmi tárca kifogásait. Az SNS korábban jelezte, hogy hajlandó akár parlamenti határozatot beterjeszteni az amerikai támaszpontok létesítése ellen.

Ezt az álláspontot Jaroslav Paška, az SNS alelnöke csak tetézte azzal, hogy párhuzamot vont az amerikai DCA megállapodás, és a varsói szerződés hadseregeinek 1968-as megszállása között.

Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter az SNS álláspontját elítélte, mondván, hogy az megkérdőjelezi Szlovákia külpolitikai irányultságát. Hasonló véleményen van az SNS által rendkívül gyakran bírált Róbert Ondrejcsák, most-hidas védelmi államtitkár is, aki szerint a 1968-as szovjet megszállással vont párhuzam világa és a valóság „fényévekre van egymástól”. A Most-Híd szerint Amerika Szlovákia szövetségese, és nem lát kivetni valót a megállapodás megkötésében.

Az SNS óvatosan visszatáncol: Gajdoš szerint a védelmi minisztérium nem utasította el az USA ajánlatát

Ilyen is van, Pellegrini lett a józan ész hangja

Valamivel kiegyensúlyozottabb véleményen van Peter Pellegrini (Smer) kormányfő, aki a védelmi tárca egyoldalú elzárkózása után kijelentette, hogy ezzel még nem értek véget a tárgyalások. Pénteken pedig elmondta, hogy

„Szlovákia bármelyik országgal is tárgyaljon – ebben az esetben az Egyesült Államokkal – azt mindig azzal a feltétellel teszi, hogy Szlovákia szuverenitása abszolút mértékben biztosítva van, és a megállapodás nem sérti Szlovákia Alkotmányát”

A bejelentés azután történt, hogy tárgyalóasztalhoz ültette a védelmi tárca és az ellentétes véleményen lévő külügyminisztérium képviselőit. Ezzel egyúttal hasonló nyilatkozatot tett, mint amilyen szellemben a magyar kormány tárgyalt az amerikaiakkal ugyanebben a kérdésben.

„Senki sem kényszeríthet Szlovákiára olyan projekteket, amelyeket nem akar. Ilyen feltételek mellett folytatódhatnak a tárgyalások. (…) Szeretnék mindenkit biztosítani arról, hogy semmi rossz dolog nem történik, senki se bocsátkozzon olyan harcba, ami teljesen felesleges. Szlovákiát nem fenyegeti semmilyen veszély, mert a döntés teljes mértékben az ő kezében van”

fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, hogy egyelőre csak javaslatok vannak a tárgyalóasztalon, szerződéstervezetről még nem lehet beszélni. Amennyiben a felek eljutnak a szerződésig, akkor kerülhet szóba a szlovák légibázisok amerikai pénzből történő felújítására (105 millió dollár értékben). A védelmi tárca egyébként ezzel kapcsolatban főleg azt nehezményezte, hogy a pénz kizárólag az amerikai egységek ellátását szolgáló infrastruktúra kiépítésére fordítódott volna.

Pellegrini: még nincs lezárva a szlovák légibázisok amerikai finanszírozásának kérdése

Oroszokat visszaszorító stratégia

Az amerikaiak jelentős energiákat fordítanak arra, hogy a közép-kelet-európai országokkal kétoldalú katonai megállapodásokat kössenek. Azon túl, hogy a NATO súlya lecsökkent, az USA nem egészen bízik a közös (és így igencsak lassú és nehézkes) döntéshozásban, ha katonai kérdésekről van szó. Némi túlzással az is elmondható, hogy az Egyesült Államok nem egészen tudja, mit várhat nyugat-európai szövetségeseitől (elsősorban Franciaországtól és Németországtól), ezért a NATO-t kvázi megkerülve igyekszik visszaszorítani az orosz befolyást.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az USA most (!) egy erős kelet-közép-európai régióban érdekelt, amely hatékonyan akadályozhatja Oroszország és Németország közeledését, amit Washingtonban egyre nagyobb gyanakvással figyelnek. Donald Trump amerikai elnök megválasztása után nem sokkal lengyelországi látogatása során jelezte, hogy Amerika hajlandó anyagilag támogatni a Három Tenger országait (Baltikum, V4, Románia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia).

Szlovákia esetében az USA aligha lesz elégedett, ha nem kap arra vonatkozó garanciákat, hogy viszonylag gyorsan kapjon engedélyt az ország területének használatára. A dilemma ugyanaz, mint amit Magyarországon is megfogalmaztak: olyan jogi eljárásokat kell kidolgozni, amelyek megkerülhetetlenné teszik a szlovákiai döntéshozást az amerikai hadsereg számára, és amely képes megakadályozni, hogy Szlovákia területéről induljon amerikai akció – bármely irányba.

Mike Pompeo közép-európai látogatásának margójára: Az USA újra ringbe száll Közép-Kelet-Európáért

Körkép.sk