Németh Zsolt a kitelepített felvidéki magyarok jogainak helyreállítását szorgalmazza

Nyitókép forrása: Budapest, 2019. április 12. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja beszédet mond a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen a fővárosi Batthyány téri kikötőben álló Budapest Hajón 2019. április 12-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Az egykor kitelepített felvidéki magyarok jogainak helyreállítását szorgalmazza a szlovák és a magyar köztársasági elnöknél az Országgyűlés Külügyi bizottságának fideszes elnöke.

Németh Zsolt a kitelepített magyarok pénteki emléknapja alkalmából a Rákóczi Szövetség budapesti rendezvényén arra hívta fel a figyelmet, ha Szerbiával sikerült elérni a kollektív bűnösség kiiktatását a jogrendszerből, akkor ez Szlovákiával is lehetséges.

„Mindazok a kérdések, amelyektől megfosztattak a felvidéki magyarok, állíttassanak helyre: a tulajdonuk, az állampolgárságuk, a kisebbségi, közösségi jogaik és az alapvető emberi jogaik”

– fogalmazott. Hozzátette: arra biztatják a két köztársasági elnököt, hogy álljanak ennek a folyamatnak az élére.

   

A fideszes politikus szerint a szlovák köztársasági elnöknek fontos szerepe lehet abban, hogy a nehéz, „érzékeny” kérdésekhez is hozzányúljanak végre. Ezek között említette a kollektív bűnösség kérdését, amire szerinte megoldást kell találni.

Szerinte ebben a kérdésben „a szlovák térfélen pattog a labda”, ehhez Magyarország részéről a türelem, a megértés, az empátia évek óta adott.

Németh Zsolt arra utalva, hogy Szlovákiában nemrég választottak köztársasági elnököt, Zuzana Caputová nyilatkozatára emlékeztetett, eszerint a szabadságra, a szabadság értékének az elvére kívánja felfűzni politikai hitvallását. Örömét fejezte ki, hogy a szlovák államfő azt vallja, minden közösségnek, így a felvidéki magyarságnak is szabadságot kell biztosítani, hogy a szülőföld és az otthon újra találkozzon.

A közelgő európai és szlovákiai választásokkal kapcsolatban, a szlovák „himnusztörvény” megszavazására utalva azt mondta, a felvidéki magyarságnak erős és minőségi képviseletre van szüksége, amelyik

„tisztában van azzal, hogy éppen milyen kérdésben van szavazás a szlovák parlamentben, és tisztában van azzal, hogy mire mond igent és mire mond nemet”.

Azt hangoztatta, hogy a Magyar Közösség Pártja élvezi a magyar kormány és a felvidéki magyarok széles köreinek támogatását, ahogy a Csemadok is egy olyan szervezet, amely a kultúra területén lát el a hiteles és minőségi képviseletet.

Duray Miklós felvidéki politikus felidézte, hogy a csehszlovák hatalom annak idején 180 ezer felvidékit jelölt ki áttelepítésre, de végül összesen 75-76 ezret sikerült, míg Magyarországról 100 ezer szlovákot akartak kényszeríteni „repatriálásra”.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség vezetője arról szólt, hogy a szervezet örömmel fogadta a magyar Országgyűlés 2012. decemberi döntését, amellyel egyhangúlag emléknappá nyilvánították április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját. Azt hangoztatta, továbbra is erkölcsi kötelezettségüknek tekintik az emlékezést, és azt, hogy a fiatalokkal is megismertessék, mi történt „a 20. századnak ebben a sötét időszakában”.

MTI