Nyitókép forrása: MTI / Czeglédi Zsolt
A klímaváltozás egyre inkább megmutatja hatásait tájainkon is. A tavalyi hőrekordokban bővelkedő tavaszi és nyári hónapok után idén is extrém forróság várható, amely ráadásul nagy szárazsággal párosul majd.
Közép-Európában az elmúlt száz évben az éves átlaghőmérséklet két fokkal emelkedett meg az emberi beavatkozás, az ipari termelés, károsanyag kibocsátás, stb. eredményeként.
Milan Lapin klimatológus elmondása szerint, aki a Hospodárske Noviny gazdasági napilapnak adott interjút, ez már akkor változást jelent, mintha 300 méterrel feljebb húzódtak volna vegetációs határok. Vagyis az adott hőmérsékletet kedvelő erdőségek például a korábbinál néhány száz méterrel feljebb húzódtak.
„Vannak olyan nálunk őshonos növények, amelyek már nem képesek túlélni a mai éghajlatunkat”
mondta a szakértő. Hozzátette, hogy egyes vidékeken ellenben pont az előbb említett folyamat ellenkezője mutatkozik meg: már olyan növények termesztése is lehetséges, amelyek korábban nem voltak képesek gyökeret verni – kukorica Árva-vidékén, paradicsom Liptón, szőlő a Tátra lejtőin…
Lapin szerint az idei nyár várhatóan a meteorológiai megfigyelés történetének harmadik, esetleg negyedik legforróbb nyara lesz, folytatva az elmúlt öt év trendjét. És bár sok emberáldozatot követelő hőhullámok a Kárpát-medencében aligha lesznek, a szárazság Szlovákiát és érzékenyen fogja érinteni. Mindez a gyenge, csapadékhiányos télnek köszönhető, mert a téli csapadék töltené fel leghatékonyabban nedvességgel a talajt, ám a telek évről évre enyhébbek és szárazabbak.
És mindez a hétköznapi életben is megfigyelhető. A tavaszi munkálatok megkezdésekor szemmel láthatóan hatalmas porfelhők követték a földeken dolgozó traktorokat – ami egyértelműen a talaj szárazságát mutatja.
Az egész klímaváltozás ráadásul nem csak azt eredményezi, hogy kevesebb lesz az eső, hanem hogy az, ami végül eljut a térségünkbe, időben és térben rendkívül egyenetlenül oszlik majd el. A pár perc alatt lehulló, özönvízszerű csapadék nem sokat segít a szárazság ellen, és olyan vidékek alakulnak ki, amelyek a megszokottól jóval több esőt kénytelen elviselni majd – árvizek, belvizek alakulnak ki.
„Szlovákiának meg kell tanulnia együtt élni a szárazsággal és a gyakoribbá váló áradásokkal is”
fogalmazott Lapin.
Megosztás:
Címkék: klíma klímaváltozás környezetvédelem természet
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.