Nyitókép forrása: matica.sk
Vasárnap délután avatják fel Ľudovít Štúr vitatott szobrát Párkányban, ahol egyébként az illető történelmi személyiség soha az életében nem járt, ellenben a második világháború magyargyűlölő indulatai után róla nevezték el az akkor még gyakorlatilag színmagyar várost. Névváltoztatásra azóta sem került sor, hiszen azzal, hogy Párkány szlovák megfelelője egy nemzeti hős nevét viseli, a törvény tiltja a magyar helységnévtábla kifüggesztését.
A Matica Slovenská korábban már jelezte, hogy a szobor ünnepélyes leleplezésére minden előkészületet megtettek. Hogy választásuk épp Párkányra esett, ők azzal indokolják, hogy az egyetlen szlovákiai település, amely nevében őrzi a szlovák megújhodás nagy személyiségét.
Az eseménymeghívó már nem volt ilyen mérsékelt. Míg a Matica vezetősége azt hirdeti, hogy „kulturált és nyugodt” körülmények között szeretnének megemlékezni Štúrról, addig a meghívó szövegezésének tartalma épp az ellenkezőjét bizonyítja: „régi szlovák dominánciát” emleget (nem szlávot!), Párkányt és környékét pedig szintén „ősi szlovák (megint csak nem szláv) városnak” nevezi.
Az MKP szombaton, a szobor leleplezése előtti napon 13:30-tól tartott tiltakozó „nagygyűlést” a Štúr-szobor ellen. A párt helyi szervezete szerint a szoborállítást nem a helyi közösség kezdeményezte, hanem szélsőséges szlovák elemek.
Tiltakoznak a párkányi MKP-sok: Štúr szobra nem a Duna-parti sétányra való
A néhány száz fős demonstráción felhívták a figyelmet arra, hogy Párkány nem egyenlő Štúr(ovo)-val, és hogy provokációnak tartják a helyszínválasztást. Ebben valószínűleg igazuk is van, hisz a szobor nem valamelyik párkányi szlovák intézmény közelében, hanem a Duna-parton, az Esztergomi Bazilikával szemben kapott helyet.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.