Magdolna
  • HUF: 325.38
  • USD: 1.12
  • 21 °C
  • 30 °C
Mindennapjaink

Mézesmadzagok és a keserű valóság évtizede – ma 10 éves a Most-Híd

Ma tíz éves a felvidéki magyar politika legtermészetellenesebb és legszeszélyesebb politikai formációja, a Most-Híd

Nyitókép forrása: pravda.sk

 

Ma tíz éves a felvidéki magyar politika legtermészetellenesebb és legszeszélyesebb politikai formációja, a Most-Híd. A szlovák nacionalista dominancia előtti meghátrálás, az önfeladás, a szlovmagy identitás pártja, amely elutasítja az etnikai politizálást, ma a fennmaradásért kénytelen küzdeni.

 

Az MKP éléről való leváltását követően Bugár Béla több más, ismert magyar kötődésű közéleti személyiséggel (többek között a kalligramos Szigeti Lászlóval és Hunčík Péterrel) létrehozták a „szlovákok és magyarok közös projektjeként” a Most-Hidat. A vegyespártot ugyan nem az I. Fico-kormány nacionalista retorikája hívta életre, de nagyban hozzájárult kezdeti sikereihez a szlovákokkal szembeni konfrontációból kihátrálni akaró magyar, és a polgári-liberális érzelmű szlovák választók körében.

Hirdetés(X)

 

A vegyespárt a 2010-es választásokon 8,12 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, később pedig a jobboldali Radičová-kormány részévé vált. A nemzeti kérdések megoldatlanok maradtak, ám a politikai retorika kevésbé volt magyarellenes. Érvényesült azonban az az elv, amely szerint a nemzetiségi status quót nem lehet elmozdítani a kisebbségek javára.

 

2010-ben Bugár Béláék a déli régiókból a szerzett voksok kétharmadát gyűjtötték be.

 

A párt tagjainak száma ugyanebben az évben több mint háromszorosára emelkedett. Az eufória azonban nem tartott sokáig, az elmaradt eredmények és a Radičová-kormány törékenysége miatt előrehozott választásokra került sor. A választások előtt a párt preferenciái 6 százalékra csökkentek, hogy aztán 2012-ben 6,89 százalékkal ismét bejusson a parlamentbe.

 

Az etnikai politizálás bukása és felemelkedése (?)

 

Átmeneti gyengélkedés

 

A kezdeti sikerélmények elhalása és a két évnyi kormányzás tapasztalata azonban kikezdte a vegyespárt hitelét, és az illúziók lassan szertefoszlottak. Mivel a Smernek sikerült egyedül kormányt alakítani, Bugár Béla és pártja ellenzéki sorba kényszerült. Retorikailag a Smert támadta, és korrupció-ellenes agendát dolgozott ki.

 

A 2012-es választások után a Most-Híd a felméréseken 5 százalék közelébe süllyedt, amit azonban az elemzők a jobboldali kormányalakítás kudarcának tudtak be.

 

A Smer bírálata és a korrupció ellenes agenda azonban kezdte meghozni a gyümölcsét, és Bugárék 2014-re ismét 7 százalék fölé kerültek.

 

És végül jött 2016, a márciusi választások, valamint a Smerrel való lepaktálás. A vegyespárt addig csupán hektikus jellegű népszerűségi indexe lejtmenetbe fordult, és így jutunk el a mai napig.

 

Oligarcháik és saját politikai túlélésükről tárgyal a Most-Híd és az MKP

 

Gyenge hátország és pártstruktúra

 

A Most-Híd három parlamenti választást ért meg, mindig bekerült a parlamentbe, de folyamatosan morzsolódott, választói köre egyre inkább hígult. A dél-szlovákiai választók aránya a 2010-es 66 százalékról 50 százalék alá süllyedt, a Focus-ügynökség felmérése szerint 2016-ban a most-hidas választók alig 44 százaléka volt magyar.

 

A párt tagságát érdemben nem sikerült növelni, a regionális és helyi választásokon a Most-Híd nem tudta megvetni a lábát. Rendszerint vagy az MKP, vagy a függetlenek bizonyultak erősebbnek. Régiós hátországa, tagsága tehát nincs, működése és döntéshozatala lényegében kizárólag Bugár Bélára és holdudvarára alapul. Ezt bizonyítja a koalíció “megmentése” a 2018-as belpolitikai válság kipattanásakor.

 

Bugár Béla személye pedig elvesztette renoméját. A felvidéki magyarok árulójából (2009) a szlovák jobboldal elárulójává (2016), majd az egész nem szocialista szlovák választói réteg elárulójává lépett elő (2018).

 

A Bugár-Menyhárt féle összefogás buktatói

 

Elkopott a túl sokszor kifordított köpönyeg

 

Bugár egyértelműen 2006-ban (még az MKP elnökeként) sem utasította le Robert Fico pártját. Az ezt firtató kérdésekre rendre azt válaszolta, hogy a Smerrel való együttműködést kizárja a párt programja. 2012-ben azzal hárította el a lehetőséget, hogy a Smernek nincs rájuk szüksége, egyedül is kormányt tud alakítani. A 2016-os eredményeket pedig ismerjük.

 

A Most-Híd mélyrepülésének okairól több írás született a Körkép.sk-n, általánosságban azonban elmondható, hogy a párt neve egyet jelent Bugár Bélával, aki az elmúlt években túl sokszor, és túl átlátszóan forgatta ki – gyakran órák leforgása alatt – köpönyegét, és ezért elvesztette hitelét. Ma már csak azok tartanak ki mellette, akik még nem találtak másik alternatívát.

 

A Most-Híd tíz év után is elutasítja az etnikai politizálást, mert az „beszűkíti a politikusok mozgásterét”. Magyarul: a politikai alkuknál a nemzeti kérdések megoldása túl sokba kerülne a Most-Hídnak.

 

A Most-Híd lényegében saját érdemének tekinti a szlovákiai magyarellenesség megszűnését, valójában azonban teljesen más oka van: egyrészt a Smer kemény nacionalista pártból egyik napról a másikra vedlett át kőkemény szocialistává, ami elvette a magyarellenes retorika hitelét. A másik ok, hogy a rengeteg korrupciós botrány, az autópályák megépítésének elmaradása és más problémák láttán már a szlovákok többsége sem dől be a magyarellenes maszlagoknak. Ettől azonban még vannak asszimilációs törekvések, ám azok ritkán merülnek fel a politikai retorikában – hallgatnak róluk.

 

Nem a felvidéki magyarok, hanem a felvidéki magyar politikai elit került válságba

 

Nézőpont kérdése

 

A Most-Híd projektje lényegében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Igaz, Bugár Béla félmillió eurót tudott keresni az R7-es alatti telkével, amit 25 ezerért vásárolt meg korábban, ráadásul a túlságosan későn megépülő gyorsforgalmi út a Csallóközben már csak arra lesz jó, hogy gyorsítsa a szlovákság betelepülését az egyébként színmagyar falvakba.

 

A választóknak tett ígéretekből vajmi kevés valósult meg. Ez a párt is elérte azt a vonalat, amikor már az állandó hitegetés kevés az üdvösséghez. A közlekedési minisztérium ugyan tett valamit a kétnyelvű táblákért, ám az azokhoz való jogot semmilyen törvény nem szavatolja, vagyis garnitúracserével bármikor semmissé tehetők az elért eredmények.

 

A Most-Híd által „kulturális autonómiaként” emlegetett KKA is érdekes eset. Kétszeresére duzzasztották ugyan a nemzetiségi kulturális programokra szánt keretet, de háromszor olyan lassan és körülményesen osztják a támogatásokat. Nem beszélve a korábban napvilágra kerülő visszaélési botrányokról vagy a bizottságok döntéseinek elfogultságáról.

 

Szintet lépett debilizmus. Lehet még lejjebb csúszni a ´mosztos himnuszbotrány után? Lehet

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás