Eurostat: A V4-ek népessége a következő harminc év alatt az ötödével csökken majd

Nyitókép forrása: pxhere.com

Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban a természetes népszaporulat negatív volt 2018-ban, több mint 300 ezerrel több volt a halálozások száma mint a születéseké. Ennek ellenére a Nyugat-Európai országok a következő években népességnövekedéssel számolhatnak. A V4 országai vegyes képet mutatnak.

Az Európai Unió lakossága 2018-ban 512,4 millióról 513,5 millióra emelkedett, és mivel a születések száma elmaradt a halálozások számához képest, ez a növekedés (1,1 millió fő) csaka migrációnak volt köszönhető.

Európa jelenlegi legnépesebb országa Németország, a maga 83 millió lakosával, Franciaország a második (67 millió lakos), majd Nagy-Britannia következik (66,6 millió fő). Olaszország a negyedik (60,4 millió), majd Spanyolország (46,9(, Lengyelország (38 millió) van soron. A többi tagállam „részesedése” az európai népességből kevesebb, mint 4 százalék.

   

Migráció

2018-ban tizennyolc uniós tagállamban nőtt a lakosság száma. A listavezető Málta, ahol ezer lakosra vetítve +37 fővel gyarapodtak. A második helyen a gazdag Luxemburg végzett (19,6/ezer lakos), majd Írország jön a sorban (15,2/1000 lakos).

A gyarapodást kimutató országok zöménél nem a gyermekvállalási kedv jött meg, hanem a bevándorlók száma emelkedett.

A leggyengébb népszaporulattal a Kelet-Közép-Európai országok rendelkeznek. A legnagyobb fogyást Lettország szenvedte el (-7,5/1000 fő), majd Bulgára és Horvátország jön a negatív listán (mindkettő -7,1/1000 fő), de Romániának (-6,6/1000 fő) és Litvániának (-5,3/1000 fő) sincs miért örülnie.

Szlovákiában ez az arányszám pozitív volt – egyelőre – nem egész 2 fővel gyarapodtunk 1000 lakosra vetítve, Magyarországon azonban fogyás volt tapasztalható az Eurostat szerint, bár az anyaország már közelít a nullszaldós népességváltozáshoz, és rövid időn belül át is fordíthatja majd a mérleget. .

Szlovákia népessége az elmúlt hatvan évben a harmadával gyarapodott

Azé Európa, aki teleszüli…

Érdekes képet mutat a születések és halálozások aránya. A legtöbb gyermek (szintén 1000 főre vetítve) Írországban, Svédországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban született. A legkevesebb Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Bulgáriában és Horvátországban.

Szlovákiában a születések száma éppen hogy, de azért magasabb volt a halálozásokénál, a Visegrádi Négyek közül a legjobb mutatóval rendelkezik. A csoporton belül a második Csehország, Lengyelország a harmadik, náluk a születések száma nagyjából megegyezett a halálozásokéval. Magyarország mutatói a legrosszabbak, a hatodik legtöbb halálozás jutott ezer főre az uniós országok közül (13,4 halálozás/1000 fő).

Nincs ok a derülűlátásra

Érdekes képet mutat a jelenlegi népességalakulási előrejelzés is. Az Eurostat szakértői szerint az uniós népesség 2050-re 1,8 százalékkal lesz több, mint 2020-ban, de 2100-ra már megmutatkoznak a kisebb létszámú generációk hatásai, és 4,2 százalékos csökkenést jósolnak.

A következő 30 évben a legsúlyosabb népességfogyást Litvánia (-21,10 százalék), Bulgária (-19,3 százalék), Lettország (-16,8 százalék) és Horvátország (-16,1 százalék) szenvedi majd el. Magyarországon az előrejelzések szerint 7,2 százalékkal lesznek majd kevesebben, Szlovákiában 6,7 százalékkal.

Kiugróan magas népességnövekedés várható ellenben Luxemburgban (+47,6 százalék), Máltán (+39,7 százalék), Svédországban (29,4 százalék) és Cipruson (25,5 százalék).

Sokkal durvább jövőképet jósolnak a szakértők 2100-ra. Tíz olyan jelenlegi uniós tagállam van, ahol a lakosság több mint negyedével lesz kevesebb.

Az előrejelzés szerint nyolcvan év múlva Horvátország elveszti lakosainak 42,8 százalékát, Bulgária 42,1 százalékát, Litvánia 41,1 százalékát, Portugália 35,5 százalékát, Románia 30,8 százalékát, Lettország 29,8 százalékát.

Németország népessége először lépte át a 83 milliós határt

Szlovákia és Magyarország eredményei pedig megfordulnak. A szlovákiai népesség 2100-ra 28,2 százalékkal lesz kisebb, Magyarországé ezzel szemben „csak” 19 százalékkal.

Jellemzően nagy a különbség a bevándorló országok és a bevándorlást elutasító országok között. Illetve rendkívül érzékletes a népességfogyás azokban az országokban, ahol az uniós csatlakozás hatalmas kivándorlást indított el (Románia, Horvátország, Bulgária).

A V4 lakossága 2050-re 20,8 százalékkal lesz kevesebb, mint most, 2100-ra 23 százalékkal,  vagyis jelentősen le fog lassulni a népességfogyásuk. A legjobb mutatókkal e tekintetben a csehek rendelkeznek.

A Moody’s szerint az elöregedés ronthatja a visegrádi országok hitelminősítését

Körkép.sk