Zsófia
  • HUF: 332.01
  • USD: 1.10
  • 10 °C
  • 21 °C
Mindennapjaink

Külhoni magyar dilemmák: nem csak a Felvidéken kerültek kényszerpályára a magyar pártok

Amit ma a Felvidéken látunk, az egyáltalán nem egyedi a Kárpát medencében

Nyitókép forrása: htmik.hu

 

Amit ma a Felvidéken látunk, az egyáltalán nem egyedi a Kárpát-medencében, inkább trendszerű a külhoni magyarság körében. Bár akad kivétel is, azonban feltűnően sok a közös vonás.

 

Az egyik, hogy az „interetnikus” szemléletet követő magyar elit ajtót nyitott a nem magyar pártokra való szavazás előtt. A másik egyenesen következik az elsőből: csökken a magyar érdekeltségű pártok választói potenciálja. A harmadik, hogy a felek abban látják megoldást, hogy összefognak, a negyedik pedig az, hogy a politikai elit korábbi döntései hitelességi problémákat vetnek fel. És mindez az érintett országokban zajló belpolitikai válság (átalakulás) közepén zajlik.

Hirdetés(X)

 

Hasonló problémák

 

A külhoni magyar érdekképviseletek most azt tapasztalják, hogy a lehetőségekkel kecsegtető politikai átalakulások közepette csökken választói potenciáljuk. Az idei EP-választások kapcsán az EMNP elnöke, Csomortányi István néhány hete kijelentette, hogy az RMDSZ és az EMNP összefogásának „nincs alternatívája”.

 

Elmondta azt is, hogy miért: egyre nagyobb mértékben szavaznak az erdélyi magyarok román pártokra, a magyar etnikai szavazótömb vékonyodni látszik, s e folyamatok végkifejlete az lehet, hogy megszűnik a magyar képviselet Románia parlamentjében.

 

Hasonló retorikát hallhattunk az elmúlt hetekben a felvidéki MKP részéről is, mikor még volt matematikai esélye a Most-Híddal való összefogásnak. Tény azonban, hogy hitelesség tekintetében Romániában és Szlovákiában sem állnak annyira jól a döntéshozók, mint egykor. A választási részvétel a magyarok körében az átlagtól alacsonyabb, és bár ennek okairól nem születtek tanulmányok, egyértelmű, hogy a politikusok nem képesek mobilizálni. Felfoghatjuk ezt hitelességi problémának is.

 

Hogy az összefogás önmagában nem megoldás, azt Kárpátalján tapasztalhatták meg a döntéshozók. Ott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) lépett szövetségre az idei parlamenti választásokkor. És bár kudarcukat lehet indokolni az Ukrajnában egyáltalán nem meglepő, nacionalista indíttatású hatalmi visszaélésekkel, tény, hogy a magyarok lakta választási körzetben a részvétel jóval alacsonyabb volt, mint a többi körzetben. És bizony sokan vélik úgy, hogy a két párt összefogásából hiányzott egy fontos összetevő: a hitelesség, ami az urnákhoz vitte volna a kárpátaljai magyarokat.

 

Vajdaság sikertörténet. Tusványoson Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke külön kiemelte, hogy kilógnak a Kárpát-medencei sorból: Vajdaságban ugyanis a magyar közösség a társadalom megbecsült része, felnéznek rájuk a nemzetükhöz való ragaszkodásuk miatt, a magyar-szerb viszonyt rendezték, az államközi kapcsolatok történelmi csúcsot döntenek. Megjegyezzük, Vajdaságban egyetlen magyar párt képviseli a közösséget.

 

Nem az összefogás a kulcskérdés

 

Az összefogásra tehát van pozitív és negatív példa is. Ha visszatekintünk a Felvidéken az elmúlt tíz évre, elmondható, hogy a pártok sikere valójában nem azon múlott, hogy megalkuvó (internetnikus) vagy etnikai politizálást hirdettek, hanem a politikai képviselők (választók által érzékelt) hitelességén. Ettől függ ugyanis a mozgósítás hatékonysága. Ám az átalakuló politikai paletta (Erdélyben és Felvidéken egyaránt) valamint Magyarország megerősödése, és egyes esetekben a képviselők hitelének teljes leépülése újra az etnikai politizálás felé billentené a mérleg nyelvét.

 

De, mint minden változás, ez is áldozatokat követel. Az urnáktól távol maradó választók rendkívül nagy száma arra utal, hogy az elvárt áttörések elmaradása miatt meg akarja büntetni a jelenlegi elitet, vagy másképpen fogalmazva:

 

nem akarja, hogy az általa támogatott célok elvérezzenek a megbízhatatlannak tartott politikusok miatt.

 

A Felvidéken jelenleg 5 parlamenti ambíciókkal rendelkező párt létezik vagy van születőben. Jelen körülmények között a magyar parlamenti képviselet megszűnése borítékolható, ha az összefogáshoz nem társul a választói bizalom helyreállítása. Hosszú távon azonban (akár lesz, akár nem lesz képviselet a parlamentben), a Felvidéken is a nemzeti-konzervatív, etnikai alapú politizálás kerül előtérbe a magyar választók körében.

 

Körkép.sk/KL

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Tóth Teri
2019. Sze. 04. 11:47

És mi van Ausztriában. Ott nincsenek magyarok? Arról soha senki nem készít tanulmányt, hogy mi lett a sorsuk a burgenlandi magyaroknak? Beépültek? Feladták magyarságukat? Ne írj az 56-os kivándorlókról, azokról írj akiket elcsatoltak, úgy mind minket!!!

Szóljon hozzá!

Kövessen minket

Megosztás