Valér
  • HUF: 329.67
  • USD: 1.11
  • 3 °C
  • 12 °C
Mindennapjaink

Agyelszívás: Tizenöt év alatt 300 ezer szlovákiai hagyta el az országot. Hazatérnek valaha?

A legtöbben Ausztriába és Csehországba vándorolnak ki. Nagy részük nem tervez hazatérni

Nyitókép forrása: humanresourcesonline.com

 

A Pénzügypolitikai Intézet legutóbbi vonatkozó elemzése szerint az elmúlt 15 évben mintegy 300 ezer ember hagyta el az országot, hogy egy másik, elsősorban uniós tagállamban dolgozzon – jóval magasabb munkabérért.

 

A Statisztikai Hivatal adatai szerint ellenben csak 128 ezer szlovákiai állampolgárt tartanak számon külföldön. A különbség abból adódik, hogy a hivatal nem számolja az életvitelszerűen kint tartózkodókat, vagyis akik egy évnél hosszabb ideig nem jönnek haza.

 

Pedig lenne miért vizsgálódnia a döntéshozóknak a témában. A 300 ezer külföldre távozó szlovákiai állampolgár nem kevés, főleg, hogy több mint fele 30 év alatti egyetemi végzettségű személy. Vagyis az ország elveszti magasabb képzettségű fiataljait.

 

Az elmúlt másfél évtizedben külföldre távozók több mint két harmada nem térne vissza, és 25 százalékuk több mint két évet maradt vagy maradna kint, mielőtt visszatér Szlovákiában.

 

Agyelszívás és elvándorlás – így harcolnak ellene a szomszédban

 

A Hospodárske Noviny szerdai számában összeállította azoknak az egyetemeknek a rangsorát, amelyek esetében a legmagasabb a külföldre távozó végzősök aránya. Talán nem lepődünk meg, hogy a rangsor tetején a pozsonyi Komenský Egyetem orvostudományi kara áll – a doktorit szerzők 21,4 százaléka külföldön keres munkát. De nem csak a fővárosban, hanem a kassai egyetemen is hasonló a helyzet.

 

Külföldön keres munkát a gépipari-mérnöki irányultságú főiskolák végzőseinek 15-17 százaléka. A Bél Mátyás Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Karáról a végzősök 14,5 százaléka távozott külföldre a végzettség megszerzése után.

 

A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben Ausztriában élt a legtöbb a szlovák állampolgár: 40 500 fő. A második leggyakoribb célország Csehország (29,4 ezer), a harmadik helyen Németország áll (23,9 ezer). Magyarország a negyedik (8,6 ezer), majd Hollandia (4,7 ezer), Nagy-Britannia (3,6 ezer), Olaszország (1600) és Írország következik (300 fő).

 

Juraj Droba megyeelnök: A brain drain (agyelszívás) a Pozsonyi kerületet és Szlovákiát is sújtja

 

A megyék szerinti kivándorlás egyértelműen jelzi a leszakadó régiók problémáit. Csak a tavalyi évben Eperjes megyében 26 900 ember keresett boldogulást (tartósan vagy nem tartósan) külföldön. Nyitra megye e tekintetben a második helyen áll 21 ezer távozóval, majd Zsolna megye következik. A legjobb mutatókkal Trencsén, Nagyszombat és Pozsony megye rendelkeznek (a távozók száma mindegyiknél 9000 alatti).

 

Persze, sokan jönnének vissza. A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban érte el a csúcsot az agyelszívás mértéke (160 ezer szlovák állampolgár dolgozott külföldön), ami mára 128 ezerre csökkent. Ennek hátterében az elsősorban Nyugat-Szlovákiában emelkedő bérek állnak, illetve az a trend, hogy nyugaton a lakhatás költségei a bérekhez viszonyítva az elmúlt időszakban jelentősen növekedtek.

 

Természetesen az agyelszívás visszafordítása a gazdaság állapotától függ, illetve attól, hogy a Szlovákiában tevékenykedő cégek kivel pótolják a hiányzó munkaerőt. Nyilván a gyártósori munkában a szerbeket és románokat részesítik előnyben. A magasabb hozzáadott értéket képviselő munkákat azonban vagy kiszervezik, vagy felajánlják a hazatérőknek. Már amennyiben kitart a szlovák gazdaság növekedése.

 

Mérlegre tették: Sokkal több profit vándorol ki Nyugatra, mint amennyi uniós forrás érkezik Közép-Európába

 

Schulz szerint kvóták nélkül pénz sem jár Kelet-Európának. Akkor tegyük tisztába a dolgokat!

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás