Ki ne hallott volna már a dán nagyvállalkozók cégeiről, akik egyre nagyobb teret hódítanak Dél-Szlovákia régióiban, elsősorban a Csallóközben. Azonban kevesen mérik fel a legnagyobb kincsünk, a csallóközi ivóvíz ezzel együtt járó szennyezésének veszélyét. Talán azért van mindez, mert emberemlékezet óta természetesnek tudjuk, hogy idehaza iható a talajfelszín alatti víz. De mi lenne, ha mindez megváltozna?

 

A kezdetek

 

Dánia a világ legnagyobb sertéshús-exportőre. 2001-ben egyeseket bizakodással, másokat aggodalommal töltött el, amikor két dán nagyvállalkozó, Eric Janzen és Erling Lerche-Simsonen vállalkozásba kezdett Nagymegyeren. Azóta egyre több régi szövetkezeti telepet vásároltak fel dán vállalkozók hazánkban, akik sok ezer hektáron gazdálkodnak.

 

 hirdetes_810x300  

Gútán is sertéstelepet szeretnének létesíteni

 

Jelenleg egy Mogens Hansen nevű dán nagyvállalkozó szeretne sertéstelepet létesíteni Gútán. Több mint 16 000 hízóból álló állomány tenyésztését tervezik. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a 16 000 hízó körülbelül évente négyszer cserélődik. Vagyis a hízók körülbelül a harmadik hónap után érik el vágósúlyukat, amikor a vágóhídra viszik őket, és helyükbe új malacok kerülnek.

 

A probléma ezzel annyi, hogy ilyen nagy létszámú hízó rengeteg ürüléket termel, amely ürülék almozatlan állapotban kerülne a trágyatározóba, a sertések tenyésztése ugyanis almozatlan tartással valósulna meg.

 

Tudvalevő, hogy a mezőgazdaságban a trágyát a földekre szórják. Azonban a trágya kiszórására csak az év bizonyos szakaszaiban van lehetőség. A fennmaradó időszakban a trágyát a trágyatározóban szokták tárolni. A gútai trágyatározó kapacitása azonban nem elegendő ekkora mennyiségű trágya befogadására, így fenn áll annak a lehetősége, hogy megszaporodnak, az illegális lerakatok.

 

 

Ilyen sertéstelep van még Nagykeszin, Nagymegyeren, Szőgyénben.  (Érdekes módon kizárólag  a mai Szlovákia déli településein.)

 

A trágyával kémiai anyagok is a talajba kerülhetnek

 

A másik probléma, hogy a malacokat három hónap alatt kell felnevelni. Ez azt jelenti, hogy meg kell őket óvni a betegségektől. Ezt gyakran úgy érik el, hogy a hízók rengeteg gyógyszert és antibiotikumot kapnak. A gyógyszer az állatok szervezetéből azután belekerül az ürülékükbe és vizeletükbe is. A híg istállótrágyát később nagynyomású gépekkel engedik ki és injekciózzák bele a talajba. Így ezek a kémiai anyagok a híg trágyával belekerülhetnek a talajvízbe is. Ezáltal veszélybe kerülhet a felszín alatti talajvíz tisztasága.

 

Ez a trágyamennyiség egyes vélemények szerint negatív hatással lehet a vadállatállományra is, úgymint a nyulakra, stb.

 

 

Csallóközben a talajvíz sok helyen 1 métertől 6 méter magasságban van a talajfelszín alatt. Gúta esetében nem ritka az 1,5 méter mélységben már talajvizet találhatunk. Ennek a víznek a fogyaszthatósága számunkra emberemlékezet óta természetes. Azonban könnyen előfordulhat, hogy ez a közeljövőben megváltozik.

 

A füssi és csicsói vízszennyezés

 

Tavaly, 2018 novemberében ütötte fel a fejét a hír, hogy Füss és Csicsó vize is széklettel terjedő baktériumoktól szennyezett. Nem sikerült még bebizonyítani, de valószínűsíthető, hogy ezen települések esetében is Nagykesziről, vagy Nagymegyerről széthordott híg trágyalé szennyezte be a talajvizet.

 

Csallóközben több helyen már évek óta szennyezett a víz

 

2009-óta Csallóközben már több helyen mértek a talajvízben a határértéket meghaladó artazin mennyiséget. Az artazin egy növényvédőszer. Az érintett községek: 2009. – Éberhard, Úszor, Szarva, 2015. – Felsőpatony, Nagyszarva. De a közelmúltban szóba kerültek Süly, Gelle és Sárosafa települések is.

 

A dánok eddig minden törvényt betartottak

 

A híresztelések szerint a fentebb említett dán vállalkozó már meg is állapodott bizonyos üzleti körökkel, hogy megvennének egyes földeket, ahol fejlesztéseket kezdenének és elkezdenék sertésfarm létesítését.

 

Ezek a nagyvállalkozók eddig mindent szabvány szerint végeztek. A szlovák környezetvédelmi törvények sajnos nagyon gyengén szabályoznak, ellentétben a tőlünk nyugatabbra lévő országokkal szemben. Ezt és a törvény nyújtotta kiskapukat használják ki a dán vállalkozók.

 

Így nagyon nehéz lesz megakadályozni, hogy a környezetvédelmi minisztérium aláírja a gútai sertésfarm létesítéséhez szükséges engedélyeket.

 

 

A Nestlé cég privatizálja a vizet

 

A Nestlé vezérigazgatója, Peter Brabeck-Letmathe két évvel ezelőtti kijelentései és nyilatkozata szerint a víz egy árucikk. A Nestlé álláspontja szerint a víz nem jár alanyi jogon mindenkinek. A cég  úgy gondolja, hogy a víz nem alapvető jog! – „…a föld összes vízkészletét, minden csepp vizet a bolygón privatizálni kell. Senki sem kap belőle, ha nem fizet.”

 

A Nestlé, óriásvállalat révén, átvette a vízellátás irányítását Dél-Afrika, Etiópia és Pakisztán egy részén. Felvetődik a kérdés, hogy mi van azokkal a szegényekkel, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a vízért? Vajon ezek az emberek, asszonyok, gyermekek víz hiányában szomjan fognak halni?

 

A világcég 50 millió gallon (189.271.000 liter) vizet szipolyoz ki Sacramento víztartó rétegeiből két ásványvízmárkájának termeléséhez. A cég 3,71 USD-t fizet minden egy millió liter víz elszivattyúzásáért a helyi vízgyűjtőből, amelyet azután egyszer használatos műanyag palackokban 2 millió USD-ért értékesít. Vagyis, ez azt jelenti, hogy 3,71 USD- ből 2.000.000.USD lesz. Ez pontosan

 

53 908 255%-os árrés.

 

Egyébként a Nestlé több más óriásvállalattal is együtt dolgozik. Nemrégiben a Monsanto nevű amerikai cégnek juttatott nagyobb összegű támogatást. A Coca-Cola cég pedig évekig bérelte a Nestlé Nestea nevű italát. Vagyis egészen 2018-ig a Coca-cola cég gyártotta és forgalmazta a Nesteát, majd a tavalyi évben a licenszet visszaadták a Nestlének.

 

Nagyon úgy tűnik, hogy bizonyos érdekköröknek a profit érdekében még az emberélet sem drága. Láthatjuk mindebből, hogy a profitorientált óriásvállalatoknak kapóra jön a vízszennyezés, hiszen így előbb-utóbb bárhol pénzért adhatják az élethez létfontosságú ivóvizet.

 

A gazdáknak elegük van ebből! És nekünk?

 

A gazdák igyekeznek kiállni értünk és önmagukért, így „Máme toho dosť” (Elegünk van!) néven pártot alapítottak, melyhez szlovák és magyar gazdák egyaránt csatlakoztak.

 

Kép: Máme toho dosť Fb-oldala

 

Mint mondják, a mezőgazdaság nem ismer nemzetiségeket. Ami a politikusok vályú körül tülekedő bandájának ezidáig nem sikerült, azt a földjeiket, megélhetésüket és gyermekeik egészségét féltő gazdák nemzetiségekre való tekintet nélkül reflexből összehozták.

 

Szórólapjaikon a következő jelmondatok olvashatóak:

 

„Adják vissza a földjeinket!”, „Ne felejtsük el a hazai ízeket! Valódi gazdatermékeket az asztalunkra!”, „Olyan egészségesek vagyunk, amilyen egészségesen étkezünk.”

 

Ők azok, akik egy emberként tiltakoznak szórólapokon és billboardokon a dán sertésfarmok ellen. És mi mit teszünk ez ügyben?

 

Kép: Máme toho dosť Fb-oldala

 

Vajon időben észbe kapunk-e?

 

A mondás úgy tartja, hogy az okos ember más kárán tanul, a bolond pedig a sajátján. Tanulnunk kéne hát nekünk is mások hibájából, vigyázni és óvni egyik legnagyobb kincsünket, amit a természettől kaptunk! Mert, ha nem vigyázunk, könnyen előfordulhat, hogy az, amit ma még természetanyánk ingyen és bérmentve ad nekünk, azért a közeljövőben majd fizetnünk kell. A mi felelősségünk, hogy megóvjuk természeti kincseinket, hogy gyermekeinknek és utódainknak is álljon rendelkezésére a tiszta, csallóközi ivóvíz. Ideje tudatosítanunk, hogy egy közösség problémája a közösség minden egyes tagjára egyaránt tartozik!

 

Végh Tamás

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 31 olvasónak tetszik ez a cikk.