Nyitókép forrása: foter.ro
Romániában november 10-én elnökválasztást tartanak, és az ország titkosszolgálatokkal átszőtt politikai sajátosságai miatt a legfurcsább helyzetek is előállhatnak. Például, hogy a kisebbségbe szorult román kormánypárt, amelynek államfőjelöltje a második számú befutó, újra törvényhozás elé akarja vinni azt a kisebbségi törvényjavaslatot, amelyet 2005-ben még gond nélkül gáncsolt el.
A nagy kép
Tegnap hivatalossá vált az elnökválasztáson indulók névsora, így a legújabb hírek szerint 11 név kerül a szavazólapra. Hat jelölt politikai frakciók vagy pártszövetség támogatását is élvezi, kettő független jelölt van a listán. Külön érdekesség, hogy a román központi választási bizottság pénteken azt is közölte, hogy nem minden jelölt indulását hagyta jóvá önszántából, volt amelyre az alkotmánybíróság kötelezte.
A felmérések szerint a legnagyobb esélyes a jelenleg is regnáló Klaus Iohannis államfő, aki indulása alátámasztására 2,2 millió aláírást gyűjtött össze a 20 milliós országban. A második helyen Viorica Dancila jelenleg PSD-s kormányfő áll, másfél millió leadott aláírással. Nagy szünet után Dan Barna (az EP-ben Emmanuel Macron pártjával szövetségre lépő, magyarellenes USR jelöltje) és Mircea Diaconu színművész (a kormánykoalícióból nemég kiugró ALDE és a Victor Ponta-féle Pro Romania jelöltje) 400-400 ezer aláírással. Ők négyen esélyesek a második fordulóba való bejutásra.
A jelöltek között van az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is, aki 270 ezer aláírást tud felmutatni. A magyar jelöltnek nyilván nincs reális esélye megszerezni az elnöki posztot, így a cél sokkal inkább pártja és a magyar közösség láttatása.
Ukrán oktatási törvény – A román elnök a jogszabály módosítását kérte ukrán kollégájától
Kormányválság
Egészen egyedi ízt kölcsönöz az elnökválasztási kampánynak, hogy a román szociáldemokraták vezette kormánykoalíció nemrég szétesett. A liberális ALDE kilépett a kormányból, Viorica Dancila egy sor új minisztert volt kénytelen kijelölni, és elvesztette parlamenti többségét. A politikai vihar ráadásul a Dancila-kormány egész időszakát végigkísérte: az elmúlt több mint két és fél évben 80 miniszter váltotta egymást a posztokon Romániában, hol politikai csatározások, hol korrupciós botrányok miatt.
Pénteken nyilvánosságra került a liberálisok kormány elleni bizalmatlansági indítványa, amelyet 238 honatya írt alá – a kormány megbuktatásához elegendő 233 szavazat is. Elvileg elhárult minden akadály a bizalmatlansági indítvány beterjesztése elől. A Maszol.ro által is idézett kiszivárgott dokumentum többek között kihangsúlyozza, hogy
„Viorica Dăncilă a nemzeti kisebbségek elleni nacionalista-sovén üzenetekre bátorította kollégáit, és nem büntette a gyűlöletbeszédet, az Európa-ellenes magatartást pedig a kormány egyetlen minisztere sem ítélte el”
Persze más, a választók számára húsbavágó problémákat is Dancila fejére olvasnak. Például azt állítja, hogy a felvett hitelekből a kormány nem épített semmit, a pénz mégis eltűnt. A Románia számára kiutalt 6,4 milliárdeurós uniós keretből a kormány semmit sem tudott lehívni, miközben a felhasználás határideje 2020-ban lejár. Nem épültek meg a moldovai, olténiai és a Nagyszeben Pitesti autópályák (még részben sem).
A mézesmadzag
Ebben a viharos helyzetben lengette be Viorica Dancila a kulturális autonómiát, a kisebbség törvény létrehozását és a szabad szimbólumhasználatot a magyarok számára. A törvényt korábban, tizennégy évvel ezelőtt az RMDSZ már a román parlament elé vitte, akkor azonban semmilyen támogatást nem kapott. Most a belpolitikai káoszban hirtelen ismét előkerült. A szakértő szerint azonban érdemes fenntartásokkal fogadniuk az erdélyi magyaroknak ezt a furcsa „gesztust”.
Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője a Magyar Hírlapnak kiemelte, hogy a javaslat minden előzmény nélkül jelent meg a bukaresti parlament honlapján, a médiában pedig érdemi reakciót nem váltott ki a politikusokból. Pászkán szerint kétséges, hogy a mostani javaslat tartalmában fedi az eredeti, RMDSZ által beterjesztett javaslatot.
A váratlan ajánlattal a román kormánypártnak többféle célja lehet. Egyrészt, a szocdemek így próbálhatnak magyar szavazatokat gyűjteni az elnökválasztás idején, szemben az USR-rel, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a magyar választókat.
A másik, rosszabb lehetőség Pászkán szerint az, hogy a jelenlegi labilis román politikai közegben egy „meddő, de a magyar közösség számára mélyen sértő cirkuszt” akarnak kieszközölni, ráadásul az sem kizárt, hogy a törvényt úgy fogalmazták meg, hogy reform ürügyén több jogot vonjon meg a magyar közösségtől, mint amit ad.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóközpont külső munkatársa azt az eshetőséget is számba vette, hogy a bedobott javaslat nem az elnökválasztással van összefüggésben, hanem a fent említett bizalmatlansági indítvánnyal. A kormány vékonyka többségét a 17 kisebbségi képviselővel próbálhatja megőrizni.
Azaz – ha lesz valami a törvényjavaslatból – felkínálhatnak egy olyan kulturális autonómiáról szóló koncepciót, amely egy kisebb létszámú közösségnek megfelel, a magyarok jogaiból viszont akár még el is vesz.
fogalmazott.
Washingtonnak szüksége van Bukarestre – a románok ezt a magyarok ellen is kihasználják
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
