Jónás, Renátó
  • HUF: 333.84
  • USD: 1.10
  • 9 °C
  • 18 °C
Mindennapjaink

Elkezdődött az önkormányzati választás Magyarországon

Magyarországon a kisebbségek kétnyelvű szavazólapon voksolhatnak

Nyitókép forrása: Budapest, 2019. október 13. Sütő-Nagy István a szavazókör elnöke és Nagy Judit szavazatszámláló bizottsági tag lezárja az urnát az önkormányzati választáson a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as szavazókörben 2019. október 13-án. MTI/Koszticsák Szilárd

 

Magyarországon reggel hat órakor megkezdődött a voksolás a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán.

 

Este 7 óráig Magyarország 3177 településének 10 278 szavazókörében 8 millió 25 ezer választópolgár dönthet arról, kik képviseljék helyi érdekeiket az elkövetkező öt évben az önkormányzatokban. Ugyancsak vasárnap választja meg a 318 ezer nemzetiségi választópolgár is a települési, területi (megyei, fővárosi) és országos nemzetiségi önkormányzatokat.

 

Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet.

 

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyétől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 29 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt szerda délutánig kérte, de – az országgyűlési választással ellentétben – ők nem “viszik” magukkal a lakóhelyük szerinti jelölteket, hanem a tartózkodási helyük szerinti jelöltekre szavazhatnak.

 

Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, vasárnap délig még igényelhet mozgóurnát a szavazatszámláló bizottságtól. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat így akkor sem, ha egy másik, a háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.

 

A választáson 38 ezer első választót várnak az urnákhoz, ők azok, akik a májusi európai parlamenti választást követően váltak nagykorúvá. Az első választók mobiltelefonhoz rögzíthető tartót kapnak.     A választás lebonyolításának törvényességét több mint 30 100 delegált követi figyelemmel a szavazókörökben, valamint a helyi választási bizottságokban. A szavazókörökbe delegáltak részt vehetnek a szavazatszámlálásban is. Öt évvel ezelőtt 33 ezer delegált vett részt a választási bizottságok munkájában.

 

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hat alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: a 7, a 9, a 11, a 13, a 15, 17 órai és a 18.30 órai adatokról. A szavazókörök zárása követően, amint megkezdődik a szavazatok összeszámlálása után az eredményadatok rögzítése, az NVI internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu-n a főpolgármester-, a polgármester- és képviselő-választás, valamint a megyei közgyűlési választás eredményeinek alakulása is nyomon követhető lesz.

 

A kisebb településekről a kevés szavazó miatt, a megyei jogú városokból pedig azért, mert mindössze kétféle szavazólapot kell összeszámlálni, várhatóan hamarabb érkeznek majd meg az adatok. Az NVI arra számít, hogy az adatok döntő többsége este 11 óra körül már megérkezik a rendszerbe, de az összes adat rögzítése várhatóan hajnalig tart.

 

A magyarországi kisebbségek kétnyelvű szavazólapon választanak

 

Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható 11 nemzetiség szavazólapja a vasárnapi nemzetiségi választáson. A roma és az örmény szavazólap azonban csak magyarul készült el, mivel e két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít.

 

A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól. Ilyen az is, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni. A nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg a települési, területi (megyei és fővárosi), valamint országos önkormányzatukat.

 

A törvény szerint csak azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.

 

A kétnyelvűséget olyannyira komolyan vették, hogy nemcsak a “szavazólap” megnevezést, hanem a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást (azt, hogy szavazni érvényesen csak a jelölt neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet) is feltüntették a nemzetiség nyelvén.

 

A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás