Jolán
  • HUF: 332.80
  • USD: 1.11
  • 10 °C
  • 16 °C
Mindennapjaink

Készül a mohi atomerőmű, magyarlakta járásokba kerülhet a radioaktív hulladék

Hamarosan elkészül a mohi 3-as és 4-es blokkja. De hova kerülnek az elhasznált fűtőelemek. Naná, hogy délre

Nyitókép forrása: vEnergetike.sk

 

Az Aktuality.sk összefoglalója szerint öt lehetséges helyszín van terítéken a mohi és az apátszentmihályi atomerőművek kimerült radioaktív fűtőelemeinek elhelyezésével kapcsolatban. Mind az öt magyarok lakta járásokat érint.

 

„Ha minden jól megy, 2007 második felében elkezdődnek az építkezések” – jelentette ki 2007 februárjában Robert Fico a mohi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Ő akkor 2 milliárd eurós beruházásról beszélt, a felújítás idejét pedig 5 évre saccolta. Eltelt 12 év és a költségek 5,7 milliárdnál tartanak – valószínűleg nem ez lesz a végösszeg. Az új 3-as és 4-es blokk átadása leghamarabb 2020-ban illetve 2021-ben lehetséges. Nem mellesleg a kormány 2009-ben az uniós nyomás ellenére újra beüzemelte az apátszentmihályi atomerőművet (az ottani reaktorok leállítása és leszerelése az uniós csatlakozás feltétele volt. A határidő 2008 volt).

 

Évtizedek, évszázadok, évezredek

 

Szlovákia áramellátását 55 százalékban atomerőművekkel biztosítja. A mohi 3-as és 4-es blokkjának megépülésével gyakorlatilag önellátóvá válna – tehát jelentős mértékben függ az atomerőművek beruházásától és az általuk termelt áramtól. A nukleáris energia sincs azonban ingyen, környezetvédelmi szempontból sem. A radioaktív hasadékenyagok, amelyeket fűtőelemekként használnak, idővel lemerülnek. Megsemmisítésük nem lehetséges, ezért tárolni kell őket. Mégpedig nagyon hosszú ideig.

 

Az interneten fellelhető szakirodalom szerint a viszonyítási alapként szolgáló, a nukleáris reakció során keletkező Cézium-137 izotóp felezési ideje 30,174 év. Magyarul: ennyi idő kell, míg az általa kibocsátott sugárzás a felére csökken. De példaként említhetjük a szintén radioaktív Jód-129- izotópot, amelynek felezési ideje már 15,7 millió év (bár enyhébb sugárzást bocsát ki), illetve ott vannak a kisebb mennyiségben keletkező Plutónium és Amerícium nuklidok, amelyek felezési ideje évezredekben mérhető, miközben erős sugárzásuk miatt különösen veszélyesek.

 

A reaktor belseje, a reaktor tér szerkezete cirkóniummal, nikkellel borított vagy ötvözött fémből készül. A sugárzást kapott acél felezési ideje 2,7 év, a nikkelé viszont már 76000 ezer év.

 

Hova tegyük?

 

Ezeket a sugárzó anyagokat el kell zárni a külvilágtól, földrengésbiztos, speciális, őrzött raktárakban. Vannak, ahol a leállított atomerőmű reaktorblokkjában helyezik el a sugárzó hulladékot. Szlovákiában például a gyengén sugárzó hulladékot a mohi atomerőmű raktárában, a közepesen és rendkívül sugárzó hulladékot viszont már az apátszentmihályi reaktoroknál tárolják – amíg van hely.

 

Az Aktuality.sk beszámolója szerint öt helyszín szerepel a legvalószínűbb leendő raktárak sorában. Mind az öt magyarlakta vidéken található. Az első, a Tribecs-hegység. A szóban forgó terület négy járást érint: a Nyitrai, a Nagytapolcsányi, az Aranyosmaróti és a Simonyi járást.

 

A másik helyszín a Vepor-hegység, amely a Breznóbányai és Rimaszombati járásokat érinti. A harmadik a Sztolica-hegység, amely a Rozsnyói, a Breznóbányai, a Rimaszombati, a Poltári és Losonci járásokat érinti. A negyedik  a Cserhátvidék (Cerová vrchovina) a Rimaszombati és a Losonci járásokban. Az ötödik pedig a Rima-völgye (a Rimaszombati és a Nagyrőcei járások vidéke).

 

Hogy melyik helyszínt választják, azt hivatalosan 2030-ig van idejük eldönteni az illetékeseknek, de mivel az apátszentmihályi és a mohi raktár kapacitása is véges, ennél hamarább várható döntés.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás