Nyitókép: Pixabay
Vasárnap reggel azzal a jóleső tudattal fordulunk majd a másik oldalunkra, hogy egy órával tovább alhatunk a szokásosnál. Nem árt azonban tudni, hogy az óraátállítás egyesek egészségére nézve veszélyekkel is járhat. Hogyan kerülhetjük el ezeket?
Kizökkent idő
Az őszi átállításnál „kapunk” egy reggeli plusz órányi alvásidőt, de ezt már nem tudjuk igazán pihenésre fordítani, mert a hormontermelésünk ekkor már az ébrenlétre van programozva. Este viszont megérezzük a hiányát, dekoncentráltak, kimerültek vagyunk. Amikor pedig a nyári időszámításra való átálláskor, tavasszal egy órával előbb kell kelnünk, épp ellenkezőleg történik: az alvást segítő melatoninhormon szintje ilyenkor még az alvási fázisnak megfelelően magas, az aktivitást, a cukorszintet szabályozó glükokortikoid-szint még alacsony.
Az egy óra alváshiány is elég ahhoz, hogy kábának, enerváltnak érezzük magunkat, nehezen tudunk koncentrálni a napi feladatainkra. Este ellenben nem tudunk elaludni a szokott időben, mert a szervezetünk még a korábbi ritmus szerint működik.
A változásra minden ember másként reagál, nagy egyéni eltérések vannak. Van, aki alig érzi meg, de sokan, főleg a kisgyerekek, az idősek és a krónikus betegek, illetve azok, akik korábban is rossz alvók voltak, különösen érzékenyek lehetnek rá. Az érintettek a leggyakrabban alvászavarra, fáradtságra, lehangoltságra, ok nélküli ingerültségre, a koncentráló- és teljesítőképesség csökkenésére és étvágytalanságra panaszkodnak, de szívbántalmak és emésztési problémák is felléphetnek. Érdekesség, hogy gazdálkodók megfigyelése szerint az állataikra is hatással van az óra átállítása, az etetési idők eltolódása.
A kórházak is megérzik: Szívzűrök, balesetveszély
Az óraátállítás nemcsak kellemetlenségeket, hanem nagyobb gondokat is okozhat. Több felmérés is figyelmeztetett arra, hogy érezhetően megnő a szívroham, szívinfarktus miatt kórházba kerülők száma. Ezen kívül mindkét alkalommal az alváshiány, a fáradtság, dekoncentráltság jelenti a legnagyobb veszélyt az utakon és a balesetveszélyes munkakörökben.
A statisztikák szerint ilyenkor kimutathatóan több baleset történik a közlekedésben, a munkahelyeken, a háztartásokban, sőt, még a játszótereken is. Mintegy tíz százalékkal megnő az átállást követő héten azok száma, akik orvosuktól altatót, nyugtatót kérnek.
6 módszer arra, hogyan készüljünk fel az óraátállításra
Aggodalomra semmi ok, hiszen az átálláshoz a legérzékenyebbek szervezete is néhány nap, legfeljebb egy bő hét alatt alkalmazkodik, de néhány hasznos tippet azért érdemes megfogadni:
Aki tudja magáról, hogy ez az időszak minden évben gondot okoz neki, előre is készülhet rá, egy-egy negyedórával előbbre állítva a reggeli ébresztőórát.
Jobb kerülni az altatókat, helyette este, lefekvés előtt egy-két órával ajánlatos egy nagy sétát tenni, vagy futni egyet, hogy jobban tudjunk aludni.
Jó szolgálatot tehetnek a gyógynövények is: például a citromfűtea, esetleg a komlót és macskagyökeret is tartalmazó nyugtató teakeverék.
Számos alvást segítő házi praktika van, bevethetők a lazító, meleg ülő- és lábfürdők, az alvózokni, az agykontroll-gyakorlatok, és az autogén ellazító technikák.
Gépjármű-vezetés közben többször álljon meg, tartson egy kis pihenőt, ha fáradtnak, dekoncentráltnak érzi magát, vagy ha teheti, egy-két napig inkább válassza a tömegközlekedési eszközöket!
Ha lehet, ne az óraátállás utáni hétfőre ütemezzen be sorsdöntő állásinterjút vagy nagy koncentrációt igénylő, esetleg balesetveszélyes tevékenységet!
A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült.
Megosztás:
Címkék: alvászavar balesetveszély fáradtság ingerültség kellemetlenségek óraátállítás őszi óraátállítás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.