Nyitókép forrása: 

 

A Környezetvédelmi Minisztérium mellett működő Környezetpolitikai Intézet (IEP) szerint a települések 31 százalékkal is csökkenthetnék a háztartási hulladék mennyiségét (és vele párhuzamosan a vele járó költségeket is), ha zseton és QR kódos rendszert vezetnének be. Azt azonban a szakértők is elismerik, hogy a települések nem jutnak hozzá az információkhoz, hogy meg tudjanak felelni a hulladékgazdálkodás egyre nagyobb kihívást jelentő feltételeinek.

 

Jelenleg a legelterjedtebb megoldás a szlovákiai településeknél, hogy a lakosok évi fix adót fizetnek a szemét elszállításáért. A rendszer legnagyobb hátulütője, hogy nem ösztönzi a hulladék osztályozására a háztartásokat.

 

„Képzeljük el, hogy a benzinért havi 50 eurót fizetnénk, függetlenül attól, hogy mennyit is fogyasztunk belőle. Az eredmény természetesen hatalmas pazarlás lenne”

 

 hirdetes_810x300  

példálózik az IEP legfrissebb elemzésében, amelyben az igazságos hulladékgazdálkodás zálogát a mennyiségi díjazásban látják. Ma csak a lakosság 13 százaléka fizet „kukaadót” aszerint, hogy mennyi hulladékot produkált. A legtöbb önkormányzat éves fix díjat ró ki a lakosokra, ami viszont nem ösztönzi az embereket, hogy csökkentsék a szemét mennyiségét és szelektáljanak.

 

A tanulmány szerint azonban a mennyiségi díjazás egy főre 22 százalékkal csökkenti a szemétdombra kikerülő vegyeshulladék mennyiségét, összességében mintegy harmadával kevesebb hulladék kerül ki a természetbe. Miről van szó?

 

Elkerülhetetlen

 

A Hospodárske Noviny gazdasági lap csütörtöki cikkében példaként Tugár községet hozza fel, amely hat évvel ezelőtt vezette be a mennyiségi hulladékdíjat, mégpedig úgy, hogy a kukásautó csak havonta egyszer jár, de a szelektált hulladékot a lakosok bármikor leadhatják a kijelölt helyen. A polgármester elmondása szerint a kezdetben sokat vitatott intézkedés mára oda fejlődötött, hogy vannak háztartások, amelyek csak háromszor-négyszer teszik ki kukájukat a ház elé évente (!).

 

Máshol, például az alsókubini járásbeli Isztebnében zsetonos megoldást alkalmaznak. Éves fix díjért meghatározott mennyiségű zsetont kapnak, ha az elfogy, felárért lehet vásárolni továbbiakat.

 

Egy jóval modernebb megoldást alkalmaznak a Szobránci járásbeni Alsóhalason, ahol QR-kód olvasókat szerelnek a házak kapujára. Hulladékgyűjtéskor a település alkalmazottai lemérik a háztartás által leadott szemetet. Így nem csak naprakész információik vannak, de további ösztönzőket is bevezethetnek: például minél többet szelektál valaki, annál kisebb szemétdíjat kell fizetnie.

 

Olyan megoldás is van, ami nem (csak) a konkrét hulladéksúllyal, hanem a szemétszállítás gyakoriságával számol egy adott térfogatú kukára (110, 120, 240 literes kuka elhordása 1, 2 vagy 4 hetente).

 

Több pozitív példa is akad, amelyekről azonban a megoldásokat kereső települések nem értesülnek, ezért a legtöbb helyen éves fejenkénti fix szemétdíjat vetnek ki – ennek nagysága országos átlagban 18 euró. Persze a fenti példák sem tökéletesek, például az illegális szemétlerakatok kialakulásának megelőzése nélkül nem túl hatékonyak.

 

Szemétügy a hulladékszelektálás – de közérdek

 

Az IEP elemzése szerint a mennyiségi díjazás ország bevezetése éves szinten 28,5 millió euró megtakarítást jelentene az önkormányzatoknak összesen, ez lakosonként átlag 6 eurót jelent. A mennyiségi díjazás bevezetése sincs ingyen, az IEP pedig csak összesítet adattal rendelkezik a költségeket illetően (0-28 millió euró). Nyilván ez településenként eltérő lehet. Hosszú távon azonban az állam nem hagy más választást. A szeméttelepek telítődnek, a minisztérium pedig tavalytól jelentősem megemelte a hulladékgazdálkodási díj nagyságát. (Erről bővebben itt olvashat)

 

Nem véletlenül. 2018-ban átlagban fejenként 426 kilogramm hulladékot termeltünk ki. Ennek két harmada évek óta változatlan mennyiségben (220 kg/fő) szelektálatlan vegyeshulladék. A háztartások által termelt hulladékmennyiség növekvő része olyan szemetet takar, amelyeket könnyen lehet szelektálni, ha van kellő akarat és motiváció.

 

Íme néhány  az IEP által megemlített pozitív példa:

 

Rekenyeújfalun (Rozsnyói járás) zsetonos megoldást alkalmaznak 2017-től. A háztartásoknak köztelezően kell megvásárolniuk 9 zsetont évente. A település 2018-ban 33 százalékkal kevesebb hulladékot termelt ki, mint a zsetonos megoldás bevezetése előtt, és a hulladékgazdálkodási költségek 37 százalékkal csökkentek. Mindeközben a szelektált hulladék mennyisége megduplázódott.

 

Várköz (Szakolcai járás) településen vonalkód-olvassók segítségével tartják nyilván, melyik háztartás mennyi hulladékot termelt, és eszerint fizetnek szemétdíjat is. 7 százalékkal csökkent a hulladék mennyisége, a szelektálás mértéke pedig a duplájára nőtt. Az IEP megjegyzi, hogy a vonalkódos nyilvántartás önmagában is segíti hatékonyabb szemétgazdálkodást: megszűnik a védelmet nyújtó anonimitás, ráadásul egy idő az is kiderülhet, hogy ki szabadul meg szemetétől illegális módon (erre Szencen volt már példa).

 

A fix díjazás megváltozattás nélkül vezettek be kódolvasós elektronikus nyilvántartást Kasza (Illavai járás) községben. A szemétdombra kerülő hulladék mennyisége 17 százalékkal csökkent. Rákfalun (Pöstyéni járás) elektronikus mennyiségi nyilvántartással vezettek be a vegyes és a szelektált hulladékra is. Azok a háztartások, amelyek legalább szemetük 60 százalékát szelektálják, engedményt kaptak az éves hulladékdíjból.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.