Nyitókép: webnoviny.sk

 

Ha Pozsonyban kocsiba ülünk és elindulunk a déli járások felé, hamarosan megbánjuk döntésünket, és igyekszünk mielőbb a magyarországi autópályára rámenni.

 

A hiányos infrastruktúra Dél-Szlovákiában szembetűnő. Az autósokat hosszadalmas, fárasztó, faluzós utak várják. A vonat sok esetben jobb megoldás lehet, már ha nem késik éppen az adott járak.

 

Ha Lévára, Nagykürtösre, vagy még keletebbre indulunk, az úthálózat hiányosságai egyre szembetűnőbbek.

 hirdetes_810x300  

 

A SITA hírügynökség Jozef Drahovský közlekedési szakértő beszélt az aktuális állapotokról.

 

A hiányos infrastruktúra károsítja a régiót

 

A fejletlen úthálózat nemcsak az ott élő lakosságot sújtja, de gazdaságilag is hátrányt az egész régiónak. Egy jó helyen levő, könnyen megközelíthető stratégiai város, nevezzük járási vagy kerületi székhelynek a hazai és a külföldi befektetők számára is vonzó megoldás.

 

Dél-Szlovákia ilyen szempontból komoly hátrányban van az ország többi részeivel szemben. A szakértő szerint a megoldást a D4R7 teljes megépítése jelentheti, beleértve az alagutakat is, melyek a Kárpátok alatt vezetnének és Stomfánál (Stupava) kötnének ki.

 

Szlovákaia autópálya rendszere és gyorsforgalmi úthálózata. Forrás: INEKO

 

Így nemcsak a Komáromból érkező forgalom javulna, de Pozsony is  fellélegezne a sok autó miatt.

 

„Ma az összes gépkocsi, mely a D1 és D2-es autópályákról érkeznek, a Kikötői hídon haladnak keresztül, mely nem győzi a rá nehezedő nyomást,“

 

állítja Drahovský.

 

Szlovákia autópálya- és gyorsforgalmi útrendszere úgy volt megtervezve, hogy Dél-Szlovákiát se kerülje el. Erre készült az R7 és az R2. Különböző döntések miatt azonban ezek a befektetések szinte le lettek állítva, és a pénzek inkább a közösségi közlekedésre lettek átcsoportosítva. Ami rendkívül rossz döntésnek bizonyult, és hosszú évekre visszavetett az autópálya építést. Ma látjuk e döntések következményeit. Az is hiba, hogy nem terveznek évekre előre, leginkább egy választási ciklusban gondolkodnak,“ jelentette ki a szakértő.

 

Inkább a magyarországi autópályát használjuk

 

Szlovákia lakosai közül sokan, ha az ország keleti felébe utaznak, inkább a magyarországi autópályát választják. Ez nemcsak hogy jóval gyorsabb, de egyszerűbb is. Végső soron így a Nemzeti Autópálya-építő Társaság veszti el a lehetséges bevételeit.

 

Pozsonyból keletre sokan a magyarországi autópályát használják. Kép: Pixabay

 

„A magyarországi autópálya hatása régóta ismert. És ha az egészen a szlovák határig érne, még inkább ki lenne használva. Ma, amikor a legtöbb gépkocsi tulajdonos már GPS navigációt használ, mely azonnal kiszámolja a leggyorsabb és legkifizetődőbb útszakasz, a magyarországi alternatíva gyakran előnyt élvez a Zsolnán keresztüli alternatívával szemben,“ mutatott rá Drahovský.

 

Feltételezhető, hogy ha megjavítják a komáromi hidat Magyarország felé, a magyar autópálya még nagyobb előnyre tesz szert.

 

Szlovákia drága, a külföldi fuvarozók inkább elkerülik

 

A szakértő rámutatott, hogy amióta különvált az állami vasúttársaságtól annak személyi és teherfuvarozó részlege, szembetűnő, hogy a külföldi fuvarozók igyekeznek kikerülni a szlovákiai infrastruktúrát.

 

Ennek fő oka az árban keresendő. Azaz drága az adott pályaszakasz használatáért kért pénz.

 

Aki csak teheti, inkább elkerüli Szlovákiát,“ hangoztatta.

 

Elmondása szerint az ingyenes vasúti közlekedés is komoly probléma. A nemzeti vasúttársaságon kívül ugyanis, mely állami támogatást kap, a külföldi, magántársaságok az ingyen utazó utasok után semmilyen állami támogatást nem kapnak.

 

Kép: webnoviny.sk

 

A piac így rendkívül sérül, melynek következményei vannak. Nincs jól átgondolva a jövőre nézve, és egyáltalán nem létezik semmilyen stratégia. Minden csak egyetlen választási időszakra van tervezve,“ értékelte a helyzetet Drahovský.

 

Hozzátette, hogy az ingyenes vasúti közlekedés bevezetése jó marketinghúzás egy-egy választási időszakot nézve, de hosszútávon fenntarthatatlan.

 

Ráadásul sok fizető utas panaszkodik, hogy a vonatokat elfoglalják az ingyen utazók.

 

 „Magasabb lenne az utazási kultúra és a színvonal is, ha fizetni kellene a jegyekért, tette hozzá Drahovský.

 

Elvesztegetett lehetőségek

 

Drahovský szerint a leállított, széles nyomtávú vasúthálózat, mely Dél-Szlovákián keresztül vezetett volna Bécsbe, is elvesztegetett lehetőségnek bizonyult. Ha kiépítése nem állami forrásokból, hanem magántőkéből valósult volna meg, még érdekesebb lehetett volna.

 

Önmagában a széles nyomtáv még nem hozott volna változást, de ha vele együtt kiépítették volna a két elektromos vezeték alapú vasúthálózatot Dél-Szlovákián át, a helyzet gyökeresen megváltozhatott volna.

 

A tiszacsenryői átrakodóállomás. Kép webnoviny.sk

 

Nem gondolták át, hogy mi a jó és mi a rossz belőle. Nem gondoltak az esetleges bővítésre. Az egész projektet egyszerűen lesöpörték az asztalról. Ennek eredménye, hogy a minisztériumo kcsak a saját portájuk körül söprögetnek, így nem győzik a határidőket, nem tudják kimeríteni az uniós alapokat. 2020 után, amikor az Uniós alapokból származó források megszűnnek, már nagyon nehéz lesz saját tőkét találni a kiépítésre,“ magyarázta Drahovský.

 

„A külföldi fuvarozók többsége, akik mentek volna tovább keletre, inkább a Magyarországon való áthaladást választják. Ennek egyszerű oka van. Sík területen sokkal olcsóbb és energiahatékonyabb a közlekedés, mint a Magas- és Alacsony-Tátrán keresztül, hegyeken-völgyeken át. Ha a felelősök nem csak egy választási ciklusban gondolkodtak volna, az egész teljesen másként is kinézhetne,“ zárta az elemző.

 

Teraz.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 6 olvasónak tetszik ez a cikk.