Orbán: Közép-Európa lesz Európa jövője

Nyitókép: Prága, 2019. november 17. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen Prágában 2019. november 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy „mi vagyunk Európa jövője”, és „készen is állunk erre a küldetésre” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.

A prágai Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényen a kormányfő beszédében kiemelte: mi közép-európaiak 30 éve megmutattuk, hogy „hazánkért és Európáért nemcsak meghalni, de élni és dolgozni is tudunk”. Már nemcsak sorsunk, de céljaink is közösek, „a közép-európai országok együttműködése a közép-európai emberek szívébe van írva”, ezért az előttünk álló évek Közép-Európa, a V4 sikereiről fognak szólni – vélekedett.

Kifejtette: „népeink sorsfonala sokszor fonódott össze az elmúlt ezer évben”, a második világháború vége óta pedig sorsközösségben is élünk, mert 1945 után a csehek, a szlovákok és a lengyelek „ugyanazt kapták jutalmul, mint amit mi magyarok kaptunk büntetésül, szovjet diktatúrát”.

   

A miniszterelnök felidézte: a nyolcvanas években a magyar fiataloknak a cseh és a lengyel antikommunista ellenállás volt a példa, amelynek segítségével a magyarok is hozzákezdtek a kommunista rendszer lebontásához.

Úgy vélte, ma már világos, hogy „’68-asnak lenni gyökeresen mást jelent Nyugaton és Közép-Európában”. A nyugati ’68 felszámolná a szabad nemzetállamokon és keresztény kultúrán nyugvó európai világot, ezzel szemben „a mi ’68-unk” éppen ezek visszaszerzését és megvédését akarja – fogalmazott. Hozzátette: a közép-európai ’68 üzenete ma is az, hogy „mi akarunk dönteni a saját sorsunkról”, szabad nemzetként akarunk élni, „nem pedig birodalmi tartományként vagy birodalmi alattvalóként”.

A kormányfő hangsúlyozta: „közép-európai demokraták vagyunk”, ezért védelmünkbe kell vennünk a nemzetállami szuverenitást, „mert ha lemondunk róla, azzal a demokráciának is vége lesz”.

Orbán Viktor szerint ma sem valami új ideológiai rendszerre van szükség, és ha javítani akarunk mai európai világunkon, akkor „egyszerű emberi dolgokra van szükségünk”. Arra, hogy saját közép-európai életünket élhessük, hogy tisztelhessük és megvédhessük családjainkat, élvezhessük szabadságunkat, szerethessük hazánkat és büszkék lehessünk nemzetünkre – sorolta.

A közép-európaiaknak van saját nyelvük, a szabadság, a függetlenség és az egymás iránti szolidaritás nyelve. Ez a nyelv az európai népek nagy családjában önálló és határozott hangot ad nekünk, és ennek köszönhető, hogy Közép-Európa ma nemcsak földrajzi fogalom, hanem politikai, gazdasági és kulturális valóság – hangoztatta a miniszterelnök.

A megemlékezésen felszólaltak a visegrádi országok miniszterelnökei, Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő, valamint Wolfgang Schäuble, a német Bundestag elnöke.

MTI