“A vegyes házasság a megbékélés jele“ – A szlovák-magyar viszonyról a felvidéki magyar liberálisok szemével

Nyitókép: Körkép.sk

Érdekesnek ígérkező beszélgetésre került sor szerdán Pozsonyban. Michal Vašečka szociológus a korábbi Új Szó főszerkesztő és Most-Hidat kiszolgáló Szalay Zoltánt, valamint a vállaltan liberális Petőcz Kálmánt kérdezte.

A találkozó – néhány meredek kijelentést leszámítva – a nem liberálisok számára is viszonylag elfogadható mederben zajlott egészen addig, amíg az Orbán kormány, a magyar nemzetpolitika, és annak felvidéki magyarokhoz való viszonyulása szóba nem került.

De menjünk csak sorjában.

   

Petőcz Kálmán szerint a szlovák-magyar kapcsolatok nemzetközi vonatkozásban nem olyan rosszak, mint gondolnánk. Igaz, a helyzet az elmúlt tíz évben nem javult, mégpedig elsősorban a szlovákok részéről állandó tartózkodás miatt magyar irányba.

Paralel világok

Szalay Zoltán szerint érthetetlen az iskolaügyben és a társadalom több területén is régóta fennálló paralel lét a magyarok és a szlovákok között. A fő problémát abban látja, hogy a szlovákok többsége egyáltalán nem ismeri a velük együtt itt élő magyarokat. Az így kialakult párhuzamos világot nagyon nehéz áttörni, emiatt tabuizált témák alakultak ki.

Petőcz Kálmán hangsúlyozta, hogy a szlovák állam nem igazán tesz a kisebbségi jogok betartásáért, mint ahogy a megbékélést sem tematizálja különösebben. Az egyik fő kérdés szerinte, hogy kinek kellett volna kivel megbékélnie. Mint rámutatott, a két ország között formálisan megbékélés van. Látszólag ezt támasztja alá a paradox módon épp a kemény magyarellenes politikát folytató Mečiar-korszak alatt aláírt szlovák-magyar alapszerződés. Petőcz szerint az alapszerződés csak álca volt, amit külföldön mutogatni lehetett, miközben Szlovákiában kemény magyarellenes politika zajlott. Lásd államnyelvtörvény elfogadása, magyar iskolaigazgatók leváltása, vagy épp a kétnyelvűség visszaszorítása.

Amíg lesznek felvidéki magyarok, nem lesz megbékélés

Petőcz becsületére legyen mondva, hogy liberálisként kimondta, hogy a valódi megbékélés elmaradásának legfőbb oka a felvidéki magyarok létezése szülőföldjükön. Helyzetünket már csak emiatt sem lehet a német-francia megbékéléshez hasonlítani.

Szalay Zoltán rámutatott, hogy a 90-es években, a rendszerváltást követően a szlovákok és a szlovákiai magyarok közötti aktív kapcsolat mára a korábbi szereplők közéletből való visszavonulásával, kihalásával visszaszorult, és nem látja az utánpótlást, mely javítana a helyzeten.

Petőcz Kálmán szerint a gesztusok ugyan fontosak, ő maga is gyakorolja, de ezekből egyre kevesebb van.

„Egyedül vagyok a szlovákok akcióink, már Hunčík Péter sem jár el velem,”

panaszolta.

Mi sem magyarkodunk túlságosan

A beszélgetés során felmerült a politika felelőssége is a kérdésben. Petőcz szerinte a Most-Híd ugyan sokat tett e téren, de kérdés, milyen áron. „

A politikai kultúra terén semmilyen változás nem történt,“

mutatott rá.

Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi igényeket maguk a szlovákiai magyarok sem nagyon hirdetik. Mi több, a meglévő jogaikkal sem mindig élnek. Példaként a Körképen is az elmúlt napokban cikkezett, és az érintettek részéről viszonylag agresszív reakciót kiváltó magyar névhasználatot említette. Kritizálva, hogy a Most-Híd és a Magyar Közösségi Összefogás listáján rengeteg, saját nevüket hivatalosan szlovákul író jelölt szerepel.

„Engem nem zavar, de ők beszélnek erről, és lásd!“

– mondta.

Íme, a magyar lista jelöltjei, akik hivatalosan szlovákul írják a nevüket

A Most-Híd listájának alig egyharmada használja csak magyarul a nevét. Mutatjuk

Szalay Zoltán szerint a magyarok és a szlovákok közti gyér átjárás okozza, hogy a szlovákiai magyarok jelentős része úgy érzi, a szlovák nem az ő alkotmányuk, Szlovákia nem az ő országuk és szülőföldjük nem a hazájuk.

Orbán hatása a Felvidékre

A meghívott magyarok liberális értékrendjének és világszemléletének mássága a műsorvezető azon kérdésénél mutatkozott meg, mely Orbán Viktor felvidéki befolyására vonatkozott. Vašečka arra volt kíváncsi, hogy nem Orbán Viktor szlovákiai magyarokat elérő keze-e a gátja a megbékélésnek, illetve hogy a jelenlegi magyar politika kedvez-e mindennek.

Petőcz válaszában svájci hasonlattal élt, miszerint bizonyos tekintetben a két nép viszonya ma jobb nálunk, mint Svájcban. Nálunk ugyanis jóval több, mintegy 25 százalékos a vegyes házasság aránya szlovákok és magyarok között, mint Svájcban. Ott a más nemzetiségűek között jóval ritkább a vegyes házasság. Petőcz a vegyes házasságot kedvezőnek tartja, figyelmen kívül hagyva az ezzel járó potenciális asszimilációt és magyar nyelv- és önfeladást.

“A vegyes házasság a megbékélés jele“

– hangsúlyozta saját példáját.

Petőcz Kálmán szerint Orbán Viktor nemzetpolitikájának legnagyobb problémája a hiteltelenség. Szerinte ugyanis míg a magyar miniszterelnök egyrészt a magyarok jogaiért harcol, egyúttal gyűlöletet kelt a többi néppel szemben. Lásd migránsválság, zsidókkal, LGBTI csoporttal szembeni álláspont.

Petőcz: Magyarország nemzetpolitikája hiteltelen

„A kisebbségi és az emberi jogoknak univerzálisnak kell lenniük. Számomra ezért a magyar nemzetpolitika hiteltelen,“

hangsúlyozta.

Szalay Zoltán válaszában Orbán illiberális politikáját kritizálta, mert szerinte minden évben mást és mást ért alatta. „Jelenleg a keresztény szabadság a nyerő,“ jegyezte meg a jelenlévők derültségét kiváltva.

„A kisebbségi jogokra a legjobb módszer a liberalizmus,“

folytatta. Szalay szerint Orbán Viktor nagyon jól használja a szimbolikus politizálást a határon túli magyarok felé, melyre egyelőre nem érkezett alternatív válasz az ellenzék részéről. Szalay szerint Orbán célja ezzel az, hogy erősebb kapcsolatot alakítson ki a felvidéki magyaroknak Budapest felé, mint amilyenre Pozsony képes.

Zárásként beszélt a Fidesz törekvéseiről is az Új Szó megvételével kapcsolatban. Mint elmondta, ez alábbhagyott, miután a Petit Press eladta 100 százalékos tulajdonrészét a Pentának. Szalay szerint az adásvételi szerződésben lefektetett három év után, amíg a Penta vállalta, hogy ezalatt nem adja tovább az Új Szót, nem várható tulajdonosváltás. Utána (szerk. megj. 1-2 éven belül) azonban szerinte ismét felmerül a Fidesz részéről az Új Szó megvétele.

Körkép.sk/KZS