Nyitókép: azuzlet.hu

 

A külhoni magyar közösségek és vállalkozók támogatása nem csupán magyar érdekeket szolgál, hanem az egységes Kárpát-medence fejlődését is elősegíti – mondta Kövér László házelnök Az üzlet című internetes lapban szombaton megjelent interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy a munkaerőhiány megoldására korlátozott mértékben és kontrollált módon a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem „ördögtől való”, de ez nem vezethet tömeges bevándorláshoz, végső soron csak is a demográfiai fordulat hozhat megoldást.

 

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a külhoni magyar közösségek megőrzéséhez a magyar intézményrendszer megtartásán túl abban is segítséget kell nyújtani, hogy a magyarlakta térségek a fiatal generációk számára is élhető hellyé váljanak, azaz legyen munkahely, óvoda, magyar támogató szakmai környezet, közösségi lehetőségek.

 

„Ezzel nem csupán magyar érdekeket szolgálunk, hanem az egységes Kárpát-medence fejlődése érdekében cselekszünk”

 

 hirdetes_810x300  

– jelentette ki Kövér László, hozzátéve, hogy jelenleg Kárpátalja esetében azért kell harcolni, hogy az ott élő magyarság egyáltalán megtarthassa korábban megszerzett jogait.

 

„Nem csupán magyar érdekeket szolgálunk, hanem az egységes Kárpát-medence fejlődése érdekében cselekszünk”- Kép: azuzlet.hu

 

Ezzel kapcsolatban megerősítette: amíg a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítása nem történik meg Ukrajnában, Magyarország a nemzetközi fórumok előtt minden ukrán kezdeményezést blokkolni fog, így például Ukrajna NATO-tagságát.

 

A házelnök úgy értékelt: Magyarország az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtésében kifejezetten jó eredményeket ért el az elmúlt években. Elmondta: a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően már több mint 50 ezer vállalkozásfejlesztési projekt valósult meg a határon túl, amelyek összesen több mint 200 milliárd forintnyi fejlesztést generáltak. Emellett – folytatta – a Nemzetpolitikai Államtitkárság gazdaságfejlesztési programjai révén a vállalkozók szakmai támogatása terén is kiemelkedő sikereket értek el.

 

Kövér László hangsúlyozta: a külhoni vállalkozók támogatásával a magyar vállalkozók is nyernek, hiszen nem csupán az a cél, hogy megerősítsék a külhoni magyar vállalkozói réteget, hanem hogy összekapcsolják a magyarországi és a szomszédos országok vállalkozói körét. A támogatások hasznosulásáról szólva hozzátette: 1 forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább 2 forinttal növeli meg a Kárpát-medence gazdasági teljesítményét.

 

A házelnök a diaszpóra támogatásával kapcsolatban megerősítette: Magyarország a nagyvilágban élő magyarságra egyértelműen erőforrásként tekint. Kitért arra is: számos támogatási program működik annak érdekében, hogy a világ különböző pontjain működő magyar élettereket, a diaszpórában fellelhető magyar értékeket megtartsák, és még erőteljesebben bekapcsolják a „magyar nemzet érhálózatába”.

 

„Minden magyar siker – legyen akár sport, a kultúra vagy éppen a gazdaság terén elért siker – minket erősít. A külhoni magyarság teljesítménye a magyar nemzet összteljesítményének őrzött öröksége az egységes magyar kultúra része. Bárhol éljen egy magyar a világban, az ő tevékenysége nemzetünk hírnevét öregbíti”

 

– fogalmazott.

 

„Minden magyar siker – legyen akár sport, a kultúra vagy éppen a gazdaság terén elért siker – minket erősít.! – Kép: azuzlet.hu

 

Kövér László a magyarországi és a külhoni magyar szakemberek kivándorlásáról szólva elmondta: az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően egyre többen térnek vissza szülőföldjükre, és nemzetközi tapasztalattal a hátuk mögött vágnak bele saját vállalkozásuk építésébe.

 

A magyarországi munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva a házelnök kiemelte: az elmúlt évtizedben 54,9 százalékról 70,3 százalékra növelte Magyarország a foglalkoztatási rátát, és a több mint 4 és fél millió munkában állóval a rendszerváltoztatás óta eltelt időt tekintve rekordot ért el.

 

Ugyanakkor rámutatott: Csehországban például ez az adat 2018-ban csaknem 75 százalék volt, így nemzetközi összehasonlításban Magyarországnak vannak még tartalékai.

 

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: Magyarország olyan adópolitikát folytat, amely nem bünteti, hanem ösztönzi a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, emellett az utóbbi évek példátlanul tartós és jelentős dinamikájú jövedelem-emelkedésének eredményeképpen tavaly már többen települtek haza a külföldön szerencsét próbálók közül, mint ahányan kiköltöztek.

 

Hozzátette: komoly eredményt értek el a közmunkások munkaerő-piacra történő bevezetésében, a szakképzés reformja pedig abban segíthet, hogy az európai összevetésben jónak mondható fiatalkori munkanélküliségi ráta tovább javuljon.

 

Kövér László szerint korlátozott mértékben és kontrolált módon a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem „ördögtől való”, ugyanakkor kijelentette: „változatlanul ragaszkodunk ahhoz, hogy mindez nem vezethet tömeges bevándorláshoz”.

 

Úgy vélte: a vállalkozások technológiai felzárkózása, versenyképességének javulása, a digitalizációban rejlő lehetőségek a munkaerő-szükséglet oldaláról csökkenthetik a feszültséget, de mindent egybevetve végső soron csakis a demográfiai fordulat hozhat megoldást.

 

„Csak életerős, egészséges korfával rendelkező társadalmak képesek hosszú távon is válaszolni a kihívásokra”

 

– mondta.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.