Külföldi mainstream sajtó: Orbán a szlovákiai választásokon teszteli a magyar kisebbséget

Nyitókép forrása: sme.sk

A külföldi sajtó hosszú idő után ismét megtalálta a térképen a felvidéki magyarságot. Nincs okunk örülni, mert csupán két ok miatt porolták le közép-európai történelmi ismereteiket: a szlovákiai választások miatt és Orbán bírálata céljából. A Balkan Insight terjedelmes riportjában ugyanis olyan személyeket szólítottak meg, akik pont azt erősítették meg, amit a szerzők hallani akartak.

A riport Fülek városában kezdi felvezetni a sztorit, és természetesen a most-hidas Agócs Attila polgármestert kérdezik a szlovákiai magyar viszonyokról. Önmagáért beszél Agócs első idézett mondata:

„Számomra ez nem magyar kérdés, hanem szülőföldem fejlődésének kérdése, ahol én sokan másokkal együtt élek és tervezem a jövőt”

   

mondta Agócs, akiről a Balkan Insight meg is jegyzi, hogy „mérsékelt és nyugodt” politikusként nemrég csatlakozott az egyik „szlovákiai magyar kisebbségi párthoz”, a Most-Hídhoz. (Mi ehhez hozzátesszük, hogy a szlovák kormány napokkal Agócs most-hidas alelnöki kinevezése előtt hagyott jóvá Fülek számára egy 130 ezer eurós támogatást).

Nem lehet hibáztatni a szerkesztőt, ugyanis Agócsnak kellett volna felhívnia a figyelmét, hogy a Most-Híd nem magyar párt, hanem vegyes és szigorúan polgári, amelyet négy évvel ezelőtti programjukban is kellőképp kihangsúlyoztak – igaz, a mostani programból eltűnt a „polgári” kifejezés.

Még mielőtt azt hinnénk, hogy a magyarok helyzete a fő kérdés…

A BI riportja azonban itt nem ér véget, mert – ahogy az igazi „objektív és liberális” újságíróktól megszokhattuk, kellett találni egy szálat, ami Orbán Viktorra vezethető vissza. A cikk egyébként hetven százalékban Orbán Viktorról szól, nem a felvidéki magyarokról. De haladjunk sorjában.

„Sokan attól tartanak, hogy ha egyetlen magyar párt sem kerül be a parlamentbe, tovább marginalizálódik a szlovákiai magyarság egy olyan országban, amely nem arról ismert, hogy törődik a kisebbségi jogokkal. Vannak, akik amiatt aggódnak, hogy a képviselet hiánya arra készteti a magyar nemzetiségűeket, hogy Budapest és ne Pozsony felé orientálódjanak, mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök illiberalizált rezsimje regionális befolyást gyakorol”

A szerkesztő-szerzők (Michaela Terenzani, Nina Hrabovska Francelova és Radka Minarechova) ehhez hozzáteszik, hogy Orbán már így is növelte befolyását a magyarok körében, mert pénzt küldött a külhoni magyarok iskoláinak, templomainak, futballstadionjainak és magyar nyelvű sajtóinak fejlesztésére.

A cikk abban látja a problémát, hogy emiatt a magyarok fogékonnyá válhatnak Orbán „illiberalizmusára” és „euroszkepticizmusára”. Nem mintha a Most-Híd nem Robert Ficoval lépett volna koalícióra, akinek nevét a történelem a Hedvig-üggyel, a dunaszerdahelyi magyarveréssel, a nyelvtörvénnyel, az állampolgársági törvénnyel és a Kuciak-gyilkossággal fogja összekötni.

Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy a nyugati liberálisok szemében Ficot felmenti az, hogy a Smer baloldali, bevezette az eurót, és bármikor térdre hullik Franciaország vagy Németország vezetői előtt a megfelelő uniós forrásokért cserébe (lásd a 2017-es S3-találkozót).

Egy kis történelem – nyugati felületességgel

Botrányosan mutatták be a cikkben a történelmi előzményeket is. Azt ugyan elismerik, hogy Magyarország Trianon után elvesztette területének két harmadát, csak épp úgy fogalmaztak, hogy „szomszédai javára”, mint amilyen például Csehszlovákia volt. Mint tudjuk, Csehszlovákia akkor még nem létezett, és a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy akkor a mai Szlovákia területén nem a szlovák volt domináns etnikum, hanem a magyar és a német.

A cikk azt is megemlíti, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikum részt vett a jobboldali (értsd, liberális) kormányokban.

„A progresszív emberek remélik, így tesznek továbbra is – annak ellenére, hogy Orbán arra törekszik, hogy alternatív világképét kivetítse a szomszédban egyre autokratikusabb Magyarországról”

írja a BI. És hogy mit jelent ez világkép, amely miatt vészharangot kongatnak a szerzők? Ennek megválaszolásához a Szlovák Helsinki Bizottság elnökét Petőcz Kálmánt kérdezték meg. Megjegyezzük, Petőcz Kálmán decemberben egy fórumon úgy nyilatkozott, hogy a vegyes házasság a szlovák-magyar „megbékélés jele”, és az utóbbi időben több olyan kijelentést is tett interjúiban, amelyben támadta Orbán Viktor nemzetpolitikáját.

„Szélsőséges elemek”

Petőcz a Balkan Insightnak azt nyilatkozta, hogy a szlovákiai magyarok többsége ugyan „európai és demokrata” érzelmű, vannak köztük szélsőséges elemek, akik vonzódhatnak a szélsőjobb felé. Szerinte az Orbán-kormány „el akarja szívni a szlovákiai magyar munkaerőt”, és geopolitikai előnyökre akart szert tenni a keresztény és konzervatív értékek hirdetésével. Ezek a szélsőségesek pedig gyakran állítják szembe a Magyarországról érkező pénzeket a szlovák állami támogatások hiányával.

Az az apróság, hogy félmillió magyar Szlovákiába fizet adót és ennek ellenére vár hiába egyenlő elbánást, nyilván mellékes. De azért van itt más ellentmondás is: a magyar kormány ugyanis bevallottan a szülőföldön maradás ösztönzése céljából ad támogatást a külhoni, köztük a szlovákiai magyarságnak. Ez még passzolna is Petőcz „geopolitikai előnyökről” szóló elképzeléséhez, de ellentmond az magyar agyelszívás felvetésével.

Petőcz negatívumként beszélt arról is, hogy Magyarország „arra törekszik, hogy megnyerje a külföldi etnikai magyarok politikai képviseletét saját Közép-Európa- , illiberális demokrácia- és konzervatív-keresztény illetve bevándorlás-ellenes elképzeléséhez”.

Propaganda

A cikk ennél a résznél tér vissza a most-hidas Agócsra, aki reményét fejezi ki, hogy a „magyar pártokat nem csábítják el a Fidesz összeesküvés-elméletei és Brüsszel ellenes propagandája”.

Ez tehát az a kép, ahogy a nyugati mainstream látja a szlovákiai magyar helyzetet a választások előtt. Robert Ficoról és a kormányához köthető megannyi botrányról szót sem ejtenek. Helyette Orbán Viktort állítják pellengérre, mert pénzt merészelt küldeni a szlovákiai magyar iskolákra, templomokra és futballstadionokra. És aki ennek örülni merészel, az nyilván az Orbán-kormány által támogatott szélsőséges politika híve.

Ami pedig a magyar képviseletet illeti, a cikk egyértelműen azt a látszatot akarja kelteni, hogy ha nem a Most-Híd kerül be a parlamentbe, akkor Orbán befolyásra tesz szert Szlovákiában. De hogy véletlenül se kellejen mélyebbre ásniuk, a szerzők az Összefogás Mozgalom és Magyar Fórum hátterének bemutatására Peter Morvayt, a Denník N orbanofób kommentátorát idézték, aki szerint az említett két párt Budapest „kísérlete az MKP feletti ellenőrzés átvételére”.

Körkép.sk