Mindennapjaink

Gulyás: Esterházy János öröksége egyszerre egyetemes és nemzeti

"Vállalta sorsát, így élete rövid, életigazsága azonban örök lett"

Nyitókép forrása: Gulyás Gergely facebook-oldala

 

Esterházy János felvidéki politikus öröksége egyszerre egyetemes és nemzeti, mindenütt és mindenkitől főhajtás illeti, ahol és akinek megkérdőjelezhetetlen érték a szabadság és az emberi méltóság – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mártír sorsú politikus emlékére rendezett ünnepségen vasárnap, az Országház felsőházi termében.

 

Hirdetés(x)

Gulyás Gergely kiemelte: Esterházy János politikája racionális számítások szerint kudarcra volt ítélve a kommunizmus idején. “Ő azonban nem a sikeresség, hanem tetteinek örök mérce szerinti helyessége alapján cselekedett ” – mondta.

 

Vállalta sorsát, így élete rövid, életigazsága azonban örök lett. A szabadságára és életére törő diktatúrák és eszmék azóta megbuktak, Esterházy János öröksége azonban múlhatatlan példa, “a nemzete mellett határoktól, korszellemtől és sorscsapásoktól függetlenül kiálló bátor hazafi példája” – fogalmazott a tárcavezető.

 

Gulyás Gergely kitért arra is: a magyar nemzetpolitika Esterházy Jánost az emberi méltóság mellett mindig kiálló, sokat szenvedett, ártatlan szentként tartja számon.

 

A miniszter reményét fejezte ki, hogy hamarosan megtörténik a felvidéki politikus  hivatalos rehabilitációja, “amellyel cseh és szlovák barátaink elsősorban Esterházy János emlékének, másodsorban az igazságnak, harmadsorban önmaguknak tartoznak.

 

Hirdetés(x)

Megemlékezés Esterházy János halálának 63. évfordulóján Egy nagy ember példája gyűjtött ma össze bennünket. Egy…

Gepostet von Gulyás Gergely am Sonntag, 8. März 2020

 

Szólt arról is: Trianon következményei minden politika életutat meghatároztak és megmértek a múlt évszázadban. “Meg kellett küzdenünk és ma is ezt kell tennünk közösségeink megmaradásáért. Olykor óriási áldozatot kell hozni azért, hogy  kisebbségben, más állam fennhatósága alatt élve, a  21. század második felében is legyen olyanok, akik magyarul szólnak és énekelnek, magyarul imádkoznak és álmodnak”.

 

Az elmúlt évtized ugyanakkor megmutatta azt is, hogy “közösen újra erőt tudunk adni Közép-Európának, képesek vagyunk összeadni az erőnket, hogy a nemzetközi tárgyalóasztaloknál érvényesíteni tudjuk érdekeinket, és meg tudjuk védeni mindazt, amit jogosnak és nemzeti érdeknek gondolunk” – tette hozzá Gulyás Gergely.

 

Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Bíró László katolikus tábori püspököt és Frantisek Lízna cseh jezsuita szerzetest.

 

Budapest, 2020. március 8. Frantisek Lízna csehországi jezsuita szerzetes (j) átveszi az Esterházy-díjat Csáky Csongortól, a Rákóczi Szövetség elnökétől (b) és Martényi Árpádtól, az Esterházy Emlékbizottság elnökétől a mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett emlékünnepségen a Parlamentben 2020. március 8-án. MTI/Kovács Tamás

 

Az elismerést 1991 óta évente adják át olyan embereknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve sokat tettek a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért.

 

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Bíró Lászlót méltatva ismertette: 1950-ben született Szekszárdon, 1974-ben szentelték pappá.

 

II. János Pál pápa 1994-ben nevezte ki kalocsa-kecskeméti segédpüspökké, püspökszentelése 1994 májusában volt. 1994-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora volt, 2009-től tábori püspök.

 

Soltész Miklós elmondta: Bíró László sokat tett Esterházy János újratemetéséért és a boldoggá avatási eljárás elindításáért. 2017-ben Alsóbodokon részt vett és beszédet mondott a felvidéki politikus újratemetésén.

 

Méltatta, hogy Bíró László mindent megtesz a családokért, mindig fontos volt számára a házasság szentsége. A püspök az elsők között emelte fel szavát a gender-ideológiával szemben, amiért rengeteg támadás érte.

 

Hozzátette: mindenkihez szelíden, “szerető gyengédséggel fordul”, és ebben a szellemben segíti a honvédség lelki megújulását is. Bíró László súlyos betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen.

 

Budapest, 2020. március 8. Az Esterházy János kultuszának ápolásáért Esterházy-díjban részesült Frantisek Lízna csehországi jezsuita szerzetes a mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett emlékünnepségen a Parlamentben 2020. március 8-án. MTI/Kovács Tamás

 

Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója Frantisek Líznáról elmondta: Frantiąek Lízna SJ 1941-ben született Jevíckóban, 1968-ban lépett be a jezsuita rendbe. 1974-ben szentelték pappá, ám egészen 1989-ig nem kapta meg az úgynevezett állami jóváhagyást. Különböző fizikai munkákat végzett, eközben politikai okokból négy alkalommal került börtönbe. A Charta 77 aláírója.

 

Legfontosabb feladata a romák, a hajléktalanok és az elítéltek lelkipásztori gondozása. 1995 óta a Vyąehorky u Mohelnice-i plébánián szolgál, egészen a legutóbbi időkig ezzel párhuzamosan a közeli mírovi fegyház börtönlelkésze volt.

 

1992 óta szolidaritásból roma nemzetiségűnek vallja magát.

 

Frantisek Líznát halálos betegségéből az Esterházy Jánoshoz intézett imák gyógyították meg.

 

Sajgó Szabolcs hozzátette: a cseh szerzetes a mírovi fegyházban hallott először a korábban ott raboskodó Esterházy Jánosról. Életét megismerve nagy tisztelője és örökségének ápolója lett.

 

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az ünnepséget lezárva azt mondta: nem az államok és a politikusok feladata megmondani, hogy kit tiszteljenek szentként a katolikus egyházban. Ugyanakkor ha az egyház vagy civilek kérik, a kormány minden segítséget megad, amit saját hatáskörében megadhat a szentté avatási eljárás folyamán.

 

Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt.

 

A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították.

 

1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket