Nyitókép forrása: looptt.com

 

Nem csak gazdasági válsággal fenyeget a koronavírus, hanem súlyos politikai kérdéseket is felvethet azokban az országokban, ahol a következő hónapokban tartanának parlamenti, tartományi, önkormányzati vagy elnökválasztásokat, esetleg népszavazást. Vannak köztük európai, közel- és távol-keleti országok is. Íme néhány példa. 

 

Áprilisban Örményországgal indul a lista, ahol alkotmányos népszavazást tartanak. Észak-Macedóniában április 12-én parlamenti választásokat tartanának. Egy napra rá Szíriában választanának új képviselőket. Dél-Koreában 15-én szintén parlamenti választásokra kerülhet sor, valószínűleg meg is tarthatják, a friss adatok szerint ott is túl vannak a járvány nehezén.

 

Oroszországban április 22-én tartanának alkotmányos népszavazást, ami azért is érdekes, mert azokról az alkotmánymódosító javaslatokról dönthetnének az oroszok, amelyeket Vlagyimir Putyin elnök kezdeményezett nemrég, és amelyek egyesek szerint a staféta átadását alapozzák meg, mások szerint viszont a hatalmát betonozzák be 2036-ig. A most 67 éves Putyin 2036-ban már 83 éves lenne. Az alkotmánymódosítás keretében egyébként nagyobb hatásköröket kap az orosz parlament az elnök rovására, de létrehozzák a hatalmi ágak csúcsát jelentő Államtanácsot – amely bizonyos fokig Putyin befolyása alatt állna.

 hirdetes_400x285  

 

Chilében nem csak a járvány a tét

 

A súlyos politikai válságban lévő Chilében is kulcsfontosságú referendumra kerülne sor április 26-án. A cheli politikai pártok tavaly novemberben kötöttek egymással megállapodást arról, hogy egy alkotmányos népszavazással megszabadulnak a Pinochet-korszak alkotmányától, és ezzel talán véget vethetnek a hónapok óta tartó politikai válsággal.

 

A Pinochet-korszak alkotmánya nem csak teret enged a diktatórikus eszközöknek, hanem megkönnyíti a hatalomhoz ragaszkodó, de egyébként népszerűtlen politikusoknak, hogy a kiskapukat kihasználva pozícióban maradhassanak. A baloldali lapok azt is hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi alkotmány szélsőségesen neoliberális, mindent a piaci vezérelv alapján definiál, de közben nem biztosítja a nyugdíjakat, az egészségügyi ellátást és az oktatást – ezek a problémák szintén csak táplálták az elmúlt hónap politikai zavargásait.

 

Chilében jelenleg 43 fertőzöttet tartanak számon, halálesetre egyelőre nem került. Félő azonban, hogy ha nem kerülhet sor a népszavazásra, akkor nem csak a koronavírus szedi majd áldozatait a dél-amerikai országban.

 

Akik még halaszthatnak

 

Szerbiában is parlamenti választásokra kerülne sor április 26-án. Ott 36 megerősített esetet tartanak számon, ami nem elég a választások elhalasztásához, de ahhoz igen, hogy április végéig kibontakozzon egy olyan járvány, ami nehéz döntésre kényszeríti majd a politikusokat.

 

Május 10-én tartanak elnökválasztást Lengyelországban. Kisebb szerencsével és a biztonsági intézkedések betartásával ekkorra akár le is csenghet a járvány európai hulláma. Ha nem, ott még van elég mozgástér a választások átütemezésére.

 

És akik nem nem halasztottak

 

Jóval nehezebb helyzetben vannak egyes nyugat-európai országok. Franciaországban holnap, vasárnap tartanának helyhatósági választásokat. Emmanuel Macron francia elnök már bejelentette, hogy a választásokat vasárnap megtartják, a járvány ellenére is.

 

Franciaországban eddig 3661 koronavírusos fertőzésről számoltak be a jelentések, a halálos áldozatok száma 79. Az országban betiltották a száz főnél nagyobb rendezvényeket. A helyi választási bizottságok igyekeznek óvintézkedéseket foganatosítani: antibakteriális szappanokat helyeznek el a választási helyiségekben. Az embereket felszólították, hogy tartsanak egymástól 1 méteres távolságot. A felmérések szerint a választásra jogosultak mintegy 30 százaléka a vírus miatt marad távol az urnáktól.

 

Bajorországban szintén vasárnap tartanak helyhatósági választásokat. Németországban egyelőre szintén a 100 főnél nagyobb tömegrendezvényeket korlátozzák, a választásokat nem fújták le. Németországban jelenleg 3621 fertőzöttet és 8 halálesetet tartanak számon. Ha járvány ott is kibontakozik, kétséges lesz, hogy a bajor tartomány településeinek polgármestereit megválaszthatják-e a március 29-én esedékes következő választáson.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!