Koronavírus: Az olasz áldozatok 99 százaléka legalább még egy súlyos betegséggel küzdött

Nyitókép forrása: aktualne.cz

A koronavírus globális terjedésekor az egyik legfeltűnőbb paradoxon, hogy mennyire eltérőek a statisztikai adatok országonként. A fertőzés kiindulópontjának számító kínai Hupej tartománynak nem egész 60 millió lakosa van, nagyjából annyi, mint Olaszországnak, a fertőzöttek száma ugyanakkor két és félszer annyi.

Ugyanakkor, Hupej tartományban és Olaszországban is háromezer környékén mozog a halálos áldozatok száma – és az európai országban még koránt sem csengett le a járvány.

Az olasz áldozatok 99 százaléka  legalább egy, másik súlyos betegséggel is küzdött

   

Olaszországban az elmúlt 24 órában 475 új haláleset történt, az áldozatok száma így 2978-ra emelkedett. Az elhunytak 99 százaléka pedig – ha hinni lehet a Reuters tudósításának – olyan idős ember, akinek állapota koronavírus nélkül is rendkívül súlyos volt. Egészségesnek vélt személy szervezete az adatok szerint csak elvétve adja meg magát a kórnak.

Lombardiában a legrosszabb a helyzet. Az észak-olaszországi tartományban 1959-en haltak meg eddig a COVID-19 miatt, a kórházak megteltek, nincs hol elhelyezni az új betegeket, így sok fertőzöttet átszállítanak más tartományokba.

Az Egészségügyi Világszervezet aktuálisan úgy véli, hogy a koronavírus halálozási rátája 3,4 százalék, ezzel szemben Olaszországban a pozitívan tesztelt népesség 8 százaléka belehal a betegségbe.

Az olasz részletes adatok ugyanakkor arra mutattak rá, hogy az elhunytak 99 százaléka több súlyos betegséggel is küzdött, több mint 50 százalékuk esetében legalább három másik diagnózis is szerepelt a COVID-19 mellett. A fertőzöttek mindössze 0,8 százalékánál nem volt kimutatott egészségkárosodás.

A vírus miatt elhunytak 75 százalékának volt magas vérnyomása, harmaduk cukorbajjal küzdött, harmaduknak szívproblémái, szívritmuszavarai voltak, ötödük daganatos vagy krónikus májbetegséggel küzdött, és ezek között a csoportok között rengeteg az átfedés.

Olaszországban a COVID-19 halálos áldozatainak átlagéletkora 79,5 év, a járvány kezdetén még 50 év alatt volt (a 40 év alatti halálos áldozatok mindegyikénél korábban súlyos betegséget állapítottak meg).

Mi a helyzet a lakosságarányú rangsorral? 

Hasonlóan részletes adatok a többi országra vonatkozóan nem nagyon állnak rendelkezésre. Nem könnyű összehasonlítani az eges országokat az egymillió főre eső fertőzöttek számát tekintve sem. Jellemző ugyanis, hogy az európai minimállamok a lista elejére kerülnek. Van azonban néhány beszédes példa, mint amilyen a járványra rendkívül későn reagáló Svájc.

Jelenleg egymillió főre vetítve a kis, Olaszországba beágyazott San Marino-ban a legtöbb fertőzött: 4125, a gyakorlatban azonban ez csak 140 embert jelent. A második helyen a Feröer-szigetek állnak a 1474 beteg/millió fős adattak, de ez 72 esetet takar a gyakorlatban. A Vatikánban az egyetlen egy igazolt eset a lakosságarányú statisztikában dobogós helyet ér 1248 beteg/millió fővel.

Érdemi adatként kell azonban kezelni a tényleges első helyezettet: Olaszországban egymillió főre 590,7 beteg jut. Mögötte Luxemburg (535), Svájc (455) majd Spanyolország következik (372). Ausztria (223,5) ezen a listán rosszabbul áll, mint Irán (219).

Ami Közép-Európát illeti, Szlovákia 22,7 beteg/millió fővel középmezőnybe tartozik. Magyarország lakosságaránya 7,6 beteg/millió fő, Lengyelországban 8,6 fertőzött jut egymillió lakosra, Csehországban ellenben 59.

Németországban és Franciaországban több ezer a fertőzöttek száma (14 ezer illetve 9 ezer), a halálozási arányszám nagyjából megegyezik (3 illetve 2,9 százalék).

Nehéz megmondani, hogy mi miatt vannak ezek a különbségek. A német és svájci példa azt mutatja, hogy nem csak az idős népesség aránya lehet mérvadó a halálesetek számánál, hanem a lakosság fegyelmezettsége, a kormányzat gyors reagálása és persze az egészségügy kapacitása és állapota.

Körkép.sk