Nyitókép forrása: facebook/Polícia Slovenskej Republiky

 

Álhírek és kuruzslók lepték el az internetet a koronavírus miatt, valótlan állításaik pedig gyorsabban terjednek, mint maga a COVID-19.

 

Sokan találkozhattak azzal a tehervonatot ábrázoló fotóval, amelynek egyik tartályos vagonjára figyelemre vágyó ismeretlenek rámontázsoltak egy COVID-19-es feliratot. Mindezzel azt a hatást keltve, hogy az egész járvány valójában egy biológiai támadás, amit valamelyik ország indított el.

 

Sajnos rengetegen osztották meg a fotót és hozzátartozó riadalmat keltő szöveget, pedig nem volt nehéz megcáfolni annak valóságtartalmát. Még ha szimpatizálunk is az összeesküvés-elméletekkel, azzal nem nagyon lehet vitába szállni, hogy a COVID-19 kifejezés jóval a járvány kibontakozása után jött létre. Miután Európában is elterjedt a kór, az Egészségügyi Világszervezet nevezte el így, a betűszó azt jelenti: „koronavírus okozta fertőzés 2019”.

 hirdetes_810x300  

 

Ezt csak azért írjuk le, mert jelen körülmények között nagyon gyorsan terjednek azok az álhírek, amelyek rájátszanak a bezártságra vagy életvitelük teljes felborítására ítélt emberek indulataira és félelmeire.

 

Figyelem és haszon

 

Ezeknek az álhíreknek részben az a célja, hogy valakinek figyelmet biztosítsanak az interneten. Ezeket az embereket a figyelemből fakadó hatalomérzet motiválja. Az álhírek másik oka a haszonszerzés.

 

A rendőrség által az álhírek elleni harc jegyében létrehozott facebook-oldalán is találunk olyan facebook-bejegyzéseket, amelyek koronavírus elleni gyógyszereket vagy módszereket kínálnak természetesen pénz ellenében. Ezek valóságtartalmára jó példa az a bejegyzés, amely antibiotikumot kínált a koronavírus ellen – a vírusok ellen az antibiotikum nem használ, azok csak a baktérium okozta fertőzések ellen hatnak.

 

Rideg geopolitika

 

Az álhírterjesztés harmadik oka már politikai, mégpedig geopolitikai. Sokan próbálnak rájátszani a koronavírus okozta feszültségekre, hogy éket verjenek például az európai szövetségesek közé.

 

Az elmúlt napokban, hetekben megszaporodtak a kibertámadások egyes országok (például Magyarország és az Egyesült Államok) egészségügyi rendszerei vagy honlapjai ellen.

 

Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Magyar Hírlap internetes kiadásának nyilatkozva kifejtette, hogy az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselője korábban már hangsúlyozta, hogy Oroszország átfogó álhír-offenzívába kezdett az Európai Unió ellen a COVID-19-et használva pánik- és bizonytalanság keltésére.

 

Az elemző példaként elmondta, hogy nemrég kibertámadás érte az amerikai Egészségügyi és Emberi Szolgáltatások Minisztériumának (HHS) számítógépes rendszereit. A HHS online adminisztrátora rendellenes tünetet észlelt az osztály szervereire irányuló kérelmekben, amelyek száma néhány órán belül több millióra nőtt. Pár órával később álhírkampány is indult a HHS ellen, ahol katonai forrásokra hivatkozva terjesztették azt, hogy kéthetes kijárási tilalom előírása várható. Az ország Nemzetbiztonsági Tanácsa a Twitteren volt kénytelen figyelmeztetni a lakosságot az ilyen típusú álhírekre, hétfőn pedig a HHS ismerte el a hackertámadást, állítva, hogy nagyobb károkozás nem történt.

 

Mire jó a pánik?

 

Ez is egy jó példa arra, hogyan lehet aláásni egy ország társadalmi rendjét, vagy legalábbis megpróbálni pánikot kelteni a lakosság körében. De miért állna ez érdekében Oroszországnak?

 

Számos válasz közül válogathatunk. Egy meggyengült társadalom meggyengült vezetése sokkal jobb tárgyalópartner Oroszország számára, mint egy erős állam. A pánikot keltő és félelmet ébresztő bejegyzések ráadásul általában az oroszok által támogatott vagy az orosz „álláspontot hirdető” weboldalak felé tereli az emberek figyelmét, hiszen ezek is terjesztik ezeket az információkat.

 

Azt sem nehéz belátni, hogy például Szlovákiában épp azok a választói rétegek fogékonyak ezekre az álhírekre, akik az oroszok számára szövetségesnek tekinthető pártokkal szimpatizálnak (ĽSNS és persze a Smer). Ez tehát bizonyos szempontból politikai tőkét is jelent a „szövetségesek” számára. Elég visszatekinteni Robert Fico (Smer) exkormányfő elmúlt két évben tett nyilatkozataira: amerikai CIA és az ESET, venezuelai puccskísérlet és Szlovákia majdanizációja közti párhuzam, és most a mobiladatokhoz államnak hozzáférést adó Lex Koronára adott reakciója, miszerint az új kormány le akarja hallgatni az ellenzéket.

 

Az EU sem áll a helyzet magaslatán

 

A geopolitikai indíttatású álhírkampány terjedéséért mindazonáltal az EU is felelős lehet. Főleg azért, mert bár a gazdasági kérdésekben gyorsan tudtak az uniós intézmények uniós szintű intézkedéseket elfogadni, az egészségvédelem területén minden ország saját magáért felelt. Így történhetett, hogy a szolidaritás megcsúfolásaként Németország nem engedett át egyetlen védőfelszerelés-szállítmányt sem uniós partnereinek. És ugyanígy tett Csehország is.

 

A koronavírus-járvány feltartóztatásához az EU eddig igazából csak kommunikációs kampánnyal járult hozzá. De ezen nem is nagyon lehet meglepődni: az uniót gazdasági szövetségként hozták létre, és ma is csak a gazdasági érdekek és bizonyos stratégiai kényszerek tartják össze, nem az Európai Egyesült Államokról szőtt álmok. Így az unió döntési mechanizmusai is csak gazdasági megoldásokra alkalmasak.

 

Mindazonáltal, az olyan bejegyzések sem állják meg a helyüket, ahol Kína állítólagos szolidaritását teszik mérlegre Németországgal szemben – már ami a védőfelszerelés eladását illeti. Ez azért meredek állítás: Kínában már véget érhet a járvány, és míg nem voltak túl a nehezén, egy darab maszkot nem lehetett tőlük vásárolni. Németország most ugyanebben a helyzetben van, ahogy mindenki más is az EU-ban. Többek között Szlovákiából is tilos már egészségügyi védőfelszereléseket exportálni.

 

Körkép.sk/KL

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!