Nyitókép forrása: gondola.hu
Világjárvány és gazdasági válság ide vagy oda, az élet nem állt meg az Európai Unióban és az Európai Néppártban sem. Újra egymásnak feszültek a konzervatív és az álkonzervatív elemek, újra Magyarországot támadják és újra demokráciáról papolnak olyan országok, ahol a járvány idején még mindig nyitva tartják a kocsmákat és iskolákat. A Magyarország elleni propagandából pedig kiveszik a részüket egyes szlovákiai politikusok is.
Történt ugyanis, hogy Orbán Viktor a múlt pénteken levelet küldött az Európai Néppárt tagpártjai vezetőinek, amelyen arra sürgeti őket, hogy a pártcsalád a válságidőben a koronavírus jelentette válságra összpontosítson. A Financial Times saját forrásaiból értesült a levélről, amelyet Annagret Kramp-Karrenbauer (AKK), a Néppárt legnagyobb tagpártja, a német CDU elnöke is megkapott.
Nem véletlenül érdemes kiemelni AKK-t ebben a kérdésben. Annak idején ugyanis Donald Tusk AKK elődjének, Angela Merkelnek köszönhetően lett az Európai Tanács vezetője, miután hazájában, Lengyelországban korrupció ügyei miatt kormányfőként már nem nagyon termett neki babér – legalábbis belátható időn belül nem. Ma már azt is felróják neki, hogy kormányzása idején (2007-2014) 58,8 milliárd eurónyi értékű lengyel áfát lovasított meg a feketegazdaság.
Tusk hazamenne?
Az uniós tisztújítás óta Tusk az Európai Néppárt elnöke lett, és úgy tűnik, otthon is nyeregbe akar kerülni. Érdemes tudni, hogy 2007-től 2014-ig Tusk kormányfő volt hazájában az általa is alapított Polgári Platform élén, ami azonban (egy évvel Tusk ET-elnöki kinevezését követően) elbukta a 2015-es lengyel parlamenti választást. Jelenleg ellenzékben van.
Nem sokkal Orbán Viktor levele előtt Tusk készített egy közös videót egy lengyel helyi Polgári Platformos politikus kollégájával, amelyen a koronavírushoz hasonlította a magyar társadalmat, Orbán Viktort, Donald Trumpot és Kaczynskit. Ezzel alaposan túllőtt a célon. Kijelentéseivel nagyon sok más néppárti politikus sem értett egyet, az olaszok például azt nehezményezték, hogy miközben ezrek halnak meg Olaszországban a járvány miatt, Tusk politikai játszmákba kezd a magyarokkal.
Tusk közvetve azt mondta, hogy Trump, Orbán és Kaczynsky olyan, mint a koronavírus
Orbán levele
Ezután írta meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt a levelét, amelyben arról ír,
„Ezekben a nehéz időkben a szokásosnál is nagyobb jelentőséggel bír, hogy egységesek maradjunk és támogassuk a másikat.” – hozzátette, aggasztó, hogy az EPP elnöke, Donald Tusk belpolitikai játszmákra használja fel a pártcsaládot, majd kiemelte:
„Az elnöknek még békeidőben sem szabadna a személyes belpolitikai érdekeit szem előtt tartania, nemhogy egy válsághelyzetben”
Ezután felveti annak lehetőségét, hogy a járvány lecsengése után az EPP érdemben foglalkozzon Tusk túlkapásaival:
„Miután Európa leküzdi a világjárványt, alkalmunk nyílik rá, hogy levonjunk a következtetéseket és értékeljük a különböző megoldásokat”
Tusk és maroknyi csapata
A levél megírását követően Donald Tusk ellentámadásba lendült, érezhette ugyanis, hogy ingoványos talajra tévedt. Április 1-jén nyilván Orbán levelének következményeként ismét a Fidesz Néppártból való kizárását szorgalmazta. És bár egy ilyen döntés meghozásához nincs meg a többsége az EPP-ben, van néhány megrögzött baloldali-liberális szövetségese, akik hajlandóak besorakozni, ha Magyarország gyalázására adódik alkalom.
Az EPP-nek 39 országból 74 tagpártja van, ennek ellenére a mainsteam sajtó szent grálként tálalja azt a „válaszlevelet”, amelyet 13 ország egy-egy EPP-tagja írt alá, és amelyben Donald Tusk támogatása mellett kötelezték el magukat, és a többi tagpártot a FIDESZ néppárti kizárására szólították fel, egy „erős és egyesült Európa” érdekében. Az olyan baloldali médiumokban, mint az Euractiv, a Politico vagy a TheGuardian ezt a pár politikus által aláírt nyilatkozatot úgy tálalják, mintha Németország, Franciaország és a többi 11 ország egészét képviselő politikusok foglaltak volna állást Magyarországgal szemben.
Itthon leszerepelt, de más országokat bírál
A levél aláíróinak névsora is rendkívül beszédes. Ott van mindjárt a szlovák Miroslav Beblavý, aki a SPOLU elnökeként kapott helyet az EPP-ben tavaly, és aki a szlovák parlamenti választások kampányában nem egyszer próbált szavazatokat szerezni Magyarország-ellenes demagógiával. A baloldali progresszívokkal koalícióban induló SPOLU azonban alaposan elszámolta magát, és néhány száz szavazattal lecsúszott a parlamentről. Azóta Beblavý már a párt elnöki posztjáról is lemondott. Úgy tűnik azonban a magyar kormánnyal szembeni előítéletei töretlenek.
Az aláírók között ott van két jobboldali svédországi párt magasrangú politikusa is. A svédekről tudni kell, hogy sokan attól tartanak, Olaszország és Spanyolország után náluk fog elharapódzani a járvány. Európa többi részével ellentétben ugyanis sem az iskolákat, sem a kocsmákat, sem a vendéglőket nem zárták be, alig vannak korlátozások.
Az aláírók között számtalan Tuskhoz hasonló személy neve tűnik fel, akik jobboldalinak mondják magukat, valójában azonban nem az EPP eredeti értékeik vallják magukénak. Az EPP ugyanis kereszténydemokrata, ők azonban balra orientálódnak. Ezen a ponton érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a nyugati narratívában a „liberális demokrácia” csak akkor lehet szavatolva, ha egy Nyugat-orientált liberális párt kormányoz – vagy egy ilyen értékeket valló álkonzervatív párt. Ha nem ez a helyzet, azt az országot kikiáltják populistának. A liberálisok ugyanis úgy sajátították ki a szabadságjogok védjegyét, ahogy az újbaloldaliak a haladó (progresszív) kifejezést. Mintha csak az lehetne haladó, aki szocialista nézeteket vall. Ezekre a torzulásokra hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, mikor évekkel ezelőtt „illiberális demokráciáról” beszélt (demokrácia, ami nem a liberális pártok dominanciáján alapul).
A cél a keleti szövetség megbontása
A dolog alpári és meggondolatlan politizálásnak tűnhet Donald Tusk részéről, ám igazából nincs benne semmi meglepő. A koronavírus ellenére ugyanis továbbra is zajlanak tárgyalások a háttérben a következő hétéves időszak uniós költségvetéséről. A nyugati országok igyekeznek csökkenteni a juttatásokat a keleti „új” tagállamok terhére, csakhogy Magyarország és Lengyelország megkerülhetetlen politikai szövetségi rendszert épített ki a 2004-ben és utána csatlakozott országok között, ilyen például a V4 is. A kooperáló keletiekkel így nem bírnak a nyugati nagy tagállamok, míg korábban egy Németország a kis Csehországgal szemben teljesen más alkupozícióból tárgyalhatott.
A mostani támadás hátterében csak egy újabb próbálkozás van, hogy megbontsák a keleti tagállamok sorait.
Az FIDESZ státusza jelenleg fel van függesztve az EPP-ben, egy „bölcsek tanácsa” nevű ad hoc testület vizsgálja annak feltételeit, hogy a Fidesz maradhat-e teljes jogú tagpárt benne. Az Európai Néppárt ugyanis igyekszik megfelelni annak a nyomásnak, hogy az Európai Parlamentben a közös kormányzás kedvéért balra tolódjon a kereszténydemokráciától. Ennek az olyan pártok, mint a Fidesz, amely a kereszténységet és a nemzetek Európáját támogatja, útját állják.
Az egy másik kérdés, hogy az EPP-ben sokan attól félnek, hogy átveszik a helyüket az úgynevezett populista pártok, mint amilyen Matteo Salvini Ligája, de ide sorolják Igor Matovič OĽaNO-ját is. Miközben Nyugat-Európában a baloldali Zöldek törnek előre, Németországtól keletre azok a konzervatívok sikeresek, akik alapvetően a hagyományos pártok elitjének elhiteltelenedéséből nőtték ki magukat. Ez történt az elmúlt időszakban Szlovákiában, de például Ukrajnában is (Volodimir Zelenszkij).
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Donald Tusk EP Európai Néppárt Orbán Viktor
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
