Maradjunk otthon – de meddig?

A koronavírus miatti korlátozások második hónapja akadályozzák az emberek nagyobb csoportosulását, így időnk nagy részében otthonainkba kényszerülünk, amit hosszú távon nem könnyű megélni. Talán a kertvárosokban, meg faluhelyen ez nem is olyan nagy gond, de a négy fal közé zárt panel-lakóknak bizony nem egyszerű. A „maradj otthon” felhívás keretében a 65 évnél idősebbeknek és a krónikus betegeknek határozottan ajánlják, hogy ha lehet, ne hagyják el otthonukat, hiszen ez a leghatékonyabb módja, hogy elkerüljék a fertőzést.

Természetesen magam is ezt az álláspontot képviselem, valóban nagy szükség van most a fegyelemre. Maradjunk otthon – de meddig?  Az elővigyázatosság, a szabályok betartása mellett szükségesszerű saját magunk helyzetének józan mérlegelése is. Mi hát a teendő? Felmérni fizikai erőnlétünket, képességeinket, igényeinket, lakókörnyezetünk adottságait. Ha van a lakásuknak erkélye, ez talán hozzásegít a nap bizonyos szakaszában egy kis napfényhez, friss levegőhöz.  Ám sajnos a többi erkélyről érkező tömény cigarettafüst beszippantásához is, mint ahogy ez már Csáky Károly írásában olvashattuk. Így az ember akaratlanul passzív dohányossá válik. Persze emellett sorolhatnánk a bent-tartózkodás számtalan egyéb negatív hatását is.

A minap láttam egy rövid természetfilmet, amelyben egy hosszú ideig ketrecbe zárt kondorkeselyű visszakapja a szabadságát. A film jól példázza, hogy a madárnak rettenetes nehéz volt ismét szárnyat bontania.  Számunkra ebből a lényeg: a kiadott rendeleteket szem előtt tartva, szükségszerű egy józan, szubjektív mérlegelés, hogy mennyit nyerhetünk, estlegesen mennyit veszítünk az elzártsággal. Mert a mozgásra, a szabad levegőre minden korosztálynak, minden épkézláb embernek szüksége van. Állítom ezt egyhónapos önként vállalt bent tartózkodás után.

   

Bizonyára minden településnek megvannak a saját maga adottságai. Komárom környéke számtalan lehetőséget kínál, hogy napfénnyel, friss levegővel töltődjünk fel. Autóval, kerékpárral, de még gyalogosan is hamar kijutunk a természetbe. Az elindulásnál a panel-lakónak leginkább arra kell ügyelnie, hogy a háztömbből kerüljön ki biztonságosan. A védőmaszk mellett jó, ha a lépcsőházban, liftben használunk gumikesztyűt is, hiszen egy toronyház épületében napjában több száz ember is megfordulhat. Miután kiértünk, már lényegesen kisebb a fertőzésveszély, hiszen a kisvárosok utcáin szerencsére kevés ember mozog. Mindenestre jó, ha a hátizsákunkba csomagolunk kézfertőtlenítőt, vagy antibakteriális törlőkendőt, meg ivóvizet, mert egy hosszabb út folyamán bizonyára megszomjazunk, és elő kell húzni a palackunkat.

Komáromban közkedveltek a folyópartokon haladó kiváló minőségű kerékpár-utak. A legelső még 2009-ben épült, mely a Duna partján az Erzsébet-szigeten, a vasúti híd, és a most épülő közúti híd irányába halad. Figyelmet érdemel a Vág-dunai bicikliút is, mely Izsa község irányába visz, itt azonban nem árt az óvatosság a Vág-hídon átvezető szakaszon.

Talán a legnépszerűbb mostanában a Vág folyó menti kerékpárút, mely közvetlenül a város keleti oldalának peremén húzódik, így Komáromban több pontból is könnyen megközelíthető. Az útszakasz minden évszakban, így most tavasszal is gyönyörű panorámát nyújt. Emellett kényelmes, végig sík terepen, az árvízvédelmi töltés vonalán halad. A kerékpárút a város közelsége miatt nagyon népszerű a kocogók, a görkorisok, sőt, a nordic walking kedvelői a körében is.

Az elmúlt hét gyönyörű tavaszi időjárása sok komáromit kicsalogatott a Vág folyó partjára, de mindenki betartotta a biztonsági előírásokat.  Sehol sem lehetett látni nagyobb csoportosulást, legfeljebb 3 – 4 tagú családok futottak együtt, de többnyire kettesével, vagy szólóban élvezték a természet rajongói a napfényt és a friss levegőt.

Azt hiszem, ebben a beteg világban mindnyájunknak nagy szüksége van rá, hogy pozitív energiával töltődjünk fel, melyet leginkább a természet erőitől kaphatunk meg. Természetesen mindezt a biztonsági szabályok teljes mértékű betartásával. Erre a kirándulóhelyeken kihelyezett táblák is figyelmeztetnek bennünket, és időnként egy-egy rendőrautó is megjelenik, hogy mindjárt elejét vegye az esetleges rendbontásnak.

Tehát a kiadott rendeletek mellett ott van az egyén felelőssége is, saját állapotának megítélésében, és környezetével szemben. Mert a napfény, a mozgás és a friss levegő szintén szükségesek testi és szellemi épségünk megőrzéséhez. Hozzunk tehát megfontolt, józan döntéseket.

Buday Mária

A képek a szerző felvételei