Nyitókép: SaS (Facebook)

 

Az elmúlt napokban egyre gyakrabban hangzik el a szlovák külügy részéről, hogy az ország a koronavírus-járvány keretében afféle mini-Schengen kiépítését tervezi. Csehországgal és Ausztriával már javában zajlanak az ezzel kapcsolatos tárgyalások, júniustól pedig fel is állhat az új rendszer.

 

A gond az, hogy Magyarország nem szerepel a szlovák tervekben, ami felvidéki magyarok tízezreinek családi életét és munkáját nehezítheti.

 

Fontosabb az osztrák nyugdíjasok átpelenkáztatása, mint az elszakított magyar családok egyesítése?

 hirdetes_810x300  

 

Az SaS blokkolja a magyarokat, vagy a magyar lobbi gyenge?

 

„Ha megmutatkozik, hogy bizonyos dolgokban már közel állunk egymáshoz, főleg, ami az új fertőzöttek, vagy a gyógyultak számát illeti, akkor helyénvaló, hogy megkezdjük a határnyitás koordinálását. Legalább ezzel a két, legközelebbi szomszédunkkal. Azért említem Csehországot és Ausztriát, mert az ő esetükben van erre a legnagyobb hajlandóság. Ott van a legtöbb állampolgárunk, akik függenek a határnyitástól. Kevesebben vannak Magyarország esetében, de ott is nagyon aktívan oldjuk Rajka kérdését, mely ismert probléma”

 

– fogalmazott Martin Klus, a külügyminisztérium államtitkára vasárnap a köztévé 5 perc múlva 12 című műsorában.

 

Felvidéki magyar városok polgármesterei kérik Matovičot a mini-Schengen átértékelésére

 

Hogy kevesebb szlovák állampolgárt érintene a magyar, mint az osztrák határnyitás, igencsak kérdéses. Maga Klus sem támasztotta alá ezt az állítását semmilyen közelebbi adattal.

 

„Csehországgal úgy gondolom, hogy napokon, legrosszabb esetben heteken belül befejezzük az erről szóló egyeztetéseket. Ausztriával szintén napról napra haladunk. Ha minden jól megy, úgy gondolom, hogy már júniusban jó hírekkel szolgálhatunk. Július mindenképp. Afféle mini Schengent alakíthatunk ki“

 

– tette hozzá az államtitkár. A témát egyébként az SaS napok óta politikailag is erősen kommunikálja.

 

 

Ezért is örültünk, amikor Richard Sulík (SaS) pártelnök és gazdasági miniszter, valamint Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter május 11-i komáromi tárgyalásán a felvidéki magyar sajtó közül egyedüliként magától Sulíktól kérdezhettünk rá a témára. Ő azonban megkerülte az egyértelmű válaszadást és továbbra is harminc kilométeres határsávban való szabad mozgás lehetőségéről beszélt.

 

Igor Matovič (OĽaNO) kormányfő a kormány csütörtöki ülése után úgy fogalmazott, hogy

 

“nem nyithatjuk meg olyan irányba, ahol jóval több a beteg, mint nálunk, mert behoznánk a problémát. Amint megszűnnek ezek a problémák, azon vagyunk, hogy a határok mielőbb megnyissanak, mert nincs semmi oka a további lezárásoknak. “

 

Megnéztük tehát a hivatalos adatokat, hogy hogy is áll Ausztria, Csehország és Magyarország a járvány terén. Szerettük volna látni, hogy mi indokolja a mini-schengeni határ felhúzását Magyarország köré. Megnyugtató választ azonban nem kaptunk.

 

Járványügyi helyzet az egyes országokban

 

A legutóbbi, május 14-i hivatalos adatok szerint Magyarországon 3380 koronavírusos beteg van, 1169-en kigyógyultak, a halottak száma pedig 436. 1 millió lakosra 346 eset jut.

 

 

Csehországban 8330 megbetegedést jegyeznek, 5227-en kigyógyultak, a halottak száma pedig 292. 1 millió lakosra 779 megbetegedés jut.

 

 

Ausztria esetében 15 964 esetről tudunk, 14 304-en kigyógyultak, az elhunytak száma 624. 1 millió lakosra 1793 megbetegedés jut.

 

 

Szlovákiában ugyanezek a számok a következők: 1477 megbetegedés, 1113 gyógyult személyé és 27 halott. 1 millió lakosra 271 megbetegedés jut.

 

Látható, hogy a négy ország összehasonlításában messze Szlovákia rendelkezik a legjobb mutatókkal, így érthető az elővigyázatosság. Az ország továbbra is nagyon óvatos a határnyitás tekintetében, szeretné ugyanis elkerülni a koronajárvány második hullámát, és mint hangoztatja, a legfontosabb az állampolgárok egészségének védelme.

 

Ugyanakkor érthetetlen, hogy miért épp a Magyarországnál rosszabb mutatókkal rendelkező Csehországgal és Ausztriával tervezik kiépíteni a mini Schengent, miért csak nyugat felé nyitnak, dél felé pedig nem. Ehelyett a cseheknél és osztrákoknál jobb járványképet produkáló Magyarország köré „határt” húznának, ezzel is akadályozva a felvidéki magyarság munkavégzését, vállalkozását, családtagok találkozását.

 

Felvidéki magyar városok polgármesterei kérik Matovičot a mini-Schengen átértékelésére

 

A végére egy személyes kérés: Kérem, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több hasonló anyagot készíthessünk nektek!

 

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 25 olvasónak tetszik ez a cikk.