Edina
  • HUF: 361.82
  • USD: 1.22
  • 5 °C
  • 12 °C
Mindennapjaink

Kettős állampolgárság helyett kettős mérce (II.) – Kellünk-e az anyaországnak szavazati jog nélkül?

Működőképes felvidéki magyar politika nélkül nem sokat ér a kettős állampolgárság szlovákiai kiterjesztése

Nyitókép forrása: magyaridok.hu

 

Túl kevés és túl egyoldalú vita zajlik a kettős állampolgárság kérdésében, pedig a téma minimum cikksorozatot érdemelne. A magyar kedvezményes honosítás körüli indulatok ugyanis nem kétoldalúak, hanem legalább háromszereplősek, és a jövőbeli tárgyalások kedvező kimenetele érdekében talán érdemes lenne mindegyik fél nézőpontját megvizsgálni és talán – ami főleg a szlovákok esetében rendkívül fontos – nevén nevezni a gyereket.  

 

Három részes cikksorozatunk második részében az anyaország lehetséges nézőpontjait és dilemmáit foglaltuk össze.

 

A címben szereplő kérdés kissé provokatív, de lényegében ez motoszkál minden felvidéki magyar fejében, ha már látta legalább egyszer Orbán Viktor magyar miniszterelnököt vagy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert Szlovákiában nyilatkozni – és következetesen kerülni a kettős állampolgárság kérdését.

 

Magyarország évek óta hímes tojásként bánik Szlovákiával. A magyar külpolitika láthatóan arra játszik, hogy az idő neki dolgozik, és bizonyítani akarja, hogy szövetségi rendszerben kell gondolkoznia a környező országoknak, félretéve a százéves sérelmeket.

 

Az a tény, hogy a rengeteg belpolitikai visszásság ellenére a szlovák-magyar kapcsolatok az elmúlt években fejlődni tudtak, a magyar külpolitika színvonalának és megingathatatlanságának köszönhető.

 

Sajnos azonban ebben a munkában kevesebb részt vállaltak a felvidéki magyar pártok – hiányzik a stratégiai gondolkodás, a választók megszólításának képessége, a közhelyeken túlmutató tevékeny politikai marketing.

 

Az anyaország Felvidék-dilemmája

 

Jelen helyzetben Magyarország nem hajlandó vitás kérdéseket megnyitni Szlovákiával kapcsolatban. Négy éve nem hallani mást a kétoldalú tárgyalások utáni sajtótájékoztatókon, mint hogy hamarosan eljön az idő, amikor a szlovákok is megbíznak majd annyira Magyarországban, hogy fel lehessen vetni a nehéz kérdéseket is.

 

Nyilván a magyar kettős állampolgárság az egyik ilyen téma. A magyar kormány azonban némileg nehéz helyzetben van Felvidék vonatkozásában.

 

Hatékony szlovákiai magyar politikum hiányában nincs rá garancia, hogy a leendő kettős állampolgárok arra a magyar kormányra szavaznak majd, amely ezt a jogot kiharcolta számukra.

 

Vannak érdekes példák más országok esetében.

 

A francia választási rendszer a világot 11 választási körzetre osztja. Ezt 2010-ben vezette be az akkori jobboldali kormány abban a reményben, hogy a külföldről érkező szavazatokat majd kasszírozza. De 2012-ben hatalmas pofára esés lett a vége, a baloldal épp a tengerentúli szavazatok segítségével tudott diadalmaskodni.

 

Olaszországban 2001 óta az olasz választójog 12 parlamenti helyet biztosít a határon túli olaszok számára négy választási körzetből (Európa, Dél-Amerika, Észak-Amerika és Közép-Amerika). A törvényt a Berlusconi-kormány vezette be abban a reményben, hogy majd előnyt biztosít számára, de végül 2006-ban a külföldi szavazatoknak köszönhetően épp hogy a balközép pártok szereztek többséget.

 

Bár Szlovákiában nehéz elképzelni egy hasonlóan szélsőséges eredményt, egyáltalán nem biztos, hogy a felvidéki kettős állampolgárok többsége a Fideszt támogatná.

 

Ha 2010-ben a szlovákokkal szemben megalkuvó és konfliktus-kerülő politikát folytató Most-Hidat támogatni tudta a felvidéki magyarok harmada, akkor elmondható, hogy legalább ennyien adott esetben hajlamosak lesznek az ellen a párt ellen szavazni, akit a többségi nemzet legnagyobb része revizionista-nacionalistának tekint. Szlovákia ugyanis nem Románia, ahol a leadott erdélyi voksok 95 százalékát a Fidesz kasszírozhatja be.

 

Van pótmegoldás? 

 

Tehát működőképes felvidéki magyar politika nélkül aligha éri meg Budapestnek nagy áldozatokat hozni a kettős állampolgárság szlovákiai kiterjesztéséért, mert:

 

  1. arányaiban messze nem hozna annyi szavazatot számára, mint Erdély esetében,
  2. bár Budapest tárgyalja le Pozsonnyal, a szerzett jogot a felvidéki magyar politikai elitnek kellene megvédenie, erre viszont ők jelenleg alkalmatlanok,
  3. mivel alkalmatlanok, nincs értelme kemény alkupozíciókat feladni a szlovákokkal szemben, hanem inkább kivárásra kell játszani.
  4. esetleg jöhet egy B-terv.

 

A B-terv pedig nem lenne más, mint a szavazati jog nélküli kettős állampolgárság lehetővé tétele a felvidéki magyarság számára. A szlovák politikai elit egyes tagjai talán erre a lehetőségre még fogékonyak is lennének. Tekintve, hogy ha nincs szavazati jog, nincs ártó hatású kampány sem.

 

A magyarországi stratégiai célokat azonban ez nem elégítené ki.

 

A kettős állampolgárság önmagában semmi. Magyarországnak minimum arra van szüksége, hogy a felvidéki magyarság mozgósítható legyen egy adott cél érdekében. Például, hogy politikai nyomást gyakoroljon Pozsonyra kétoldalú kérdésekben, mint amilyen Bős-Nagymaros. Esetleg a felvidéki magyar legyen képes Magyarország felé billenteni a mérleget Szlovákiában, amikor európai kérdésekről van szó.

 

Magyarországnak a felvidéki magyarok kettős állampolgársága csak akkor előny, ha hatékony politikai képviselettel vagy szavazati joggal párosul, ideális esetben mindkettővel.

 

Ezen a vonalon lenne érdemes továbbgondolni a szlovákiai magyar politikát a kettős állampolgárság kérdésében.

 

Folytatjuk.

 

A végére egy személyes kérés: Kérem, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több hasonló anyagot készíthessünk nektek!

 

Kettős állampolgárság helyett kettős mérce (I.) – Szlovákia vélt félelmei és Brüsszel dilemmái

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Árpádházy-Godó Csaba
2020. máj. 17. 23:55

Egy dolog kimaradt: mégpedig az, hogy Szlovákia elfeledkezik a viszonosság elvéről. Ugyanis a csekély magyarországi szlovákság részére fennáll az a lehetőség, hogy felvegyék a szlovák államplolgárságot egyedi elbírálás alapján. Ha jól tudom, ezt kevesebb, mint 50-en kérték eddig. Ahogy a magyarországi románok se nagyon tolakodnak az "anyaország" állampolgárságáért. Sőt! A magyarországi román önkormányzat rendre kiáll a székelyföldi magyarellenes attrocitások ügyében a magyarság mellett, mondván, Romániában ugyanaz a jog kell megillesse a magyarokat, mely őkeet itt, Magyarországon. Vagyis szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat. Sőt, nemzeti ünnepeiket is megtarthatják, melyen a magyarság is részt szokott venni. Illetve az is egy ok, amelyet még marek Magyaricstól hallottam. Ő azt mondta egy magánbeszélgetésen, ha a felvidéki magyaroknak engedélyezik a kettős állampolgárságot, akkor az olyan "kulturális inváziót" indít el, ami beláthatatlan következményekkel fog járni a gyenge lábakon álló szlovák identitásra. Beszélt arról, hogy míg a magyarság asszimilációs képessége nagyon erős, addig a szlovákságnak ilyen képessége szinte nincs is. Illetve említette azt, hogy már több esetben tapasztalta, milyen változások is játszódnak le azokban a szlovákokban, akik elkezdik felvedezni Magyarországot. Annak sokszor az a vége, hogy eladdig elfeledett magyar gyökerekre lelnek saját famíliájukban. Az efajta "ébredésnek" tömeges méretekben beláthatatlan következményei lennének.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket