Anita, Kármen
  • HUF: 345.00
  • USD: 1.11
  • 11 °C
  • 23 °C
Mindennapjaink

A koronavírus valóban megadta a kegyelemdöfést az Európai Uniónak?

Két Európa-jövőkép áll egymással szemben, és az egyik bebizonyította, hogy alkalmatlan a válság kezelésére...

Nyitókép forrása: facebook.com/reprofotó

 

A szakértő szerint az Európai Unió koporsójába a koronavírus-járvány jelentette az utolsó szeget, és nem jósol nagy jövőt az EU-nak. A politikus szerint két Európa-jövőkép áll egymással szemben, és az egyik bebizonyította, hogy alkalmatlan a válság kezelésére. George Friedman, a világhírű, magyarországi születésű geopolitika-professzor és Orbán Balázs magyar államtitkár vitázott a Brain Bar online vitájában Böszörményi-Nagy Gergely moderálásában.

 

Vajon tényleg a nagy informatikai vállalatok nyerhetik a legtöbbet a koronavírus-járvány okozta válságban? – tette fel a kérdést Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója.

 

Hirdetés(x)

George Friedman szerint a válasz a kérdésre egyértelműen nem, mert bár a Facebookhoz és a Googlehez hasonló tech-vállalatok nagynak tűnnek, valójában inkább reklámcégeknek mondaná őket, amelyek eltörpülnek azokhoz a cégekhez képest, amelyek az ipart, a mezőgazdaságot és a szállítmányozást uralják és több millió embernek adnak munkát.

 

Orbán Balázs szerint beigazolódott, hogy nem lehet az életet teljes mértékben áthelyezni az online digitális térbe.

 

„Elegem van az online platformokból, a közösségi oldalakból és az online oktatásból”

 

jelentette ki, ami szintén egy „nem” válasznak felel meg.

 

Mindenki azt mond, amit akar

 

Friedman, aki korábban azt jósolta, hogy a mostani válság végleg aláássa az EU jövőjét, kitart véleménye mellett. Úgy vélte, hogy kiszámíthatatlan az EU viselkedése, mert nem közös politika, hanem közös gazdasági érdekek mentén hozták létre az uniót, ezért nem is tud egységesen cselekedni.

 

Az USA szerinte más eset, ugyanis az amerikaiak „háborút hirdettek” a koronavírus ellen, Donald Trump háborút viselő elnökként beszélt magáról. Az USA pedig „érti a háború lényegét” (a professzor a logisztikára, az erőforrások elosztására és a reakcióidőre utal), bár így is akadnak nehézségek: hogyan háborúzzanak egy láthatatlan ellenséggel? Ugyanakkor senki nem tudja, mit hoz magával a pandémia, és ez meglátszik a nyilatkozatokon is.

 

„Oroszok inkább letagadták, hogy mi történik, a kínaiak pedig kijelentették, hogy országuk mostantól szuperhatalom. Mindenki azt tesz és mond, amit akar, mert nem vagyunk tisztában a realitásokkal, és mert nem látjuk előre a válság gazdasági következményeit”

 

fogalmazott.

 

Friedman arról beszélt, hogy miközben az EU-nak fogalma sincs, hogyan kell kezelnie ezt a „háborút”, érvényes az az igazság is, hogy a leggyengébb láncszem határozza meg a csoport erejét, ami önmagában meghatározza az EU mozgásterét. És mindennek tetejébe Európa a világ második legkisebb kontinense, amelyben vagy ötven ország található, gyakorlatilag lehetetlen konszenzust elérni.

 

Azt is leszögezte, hogy az EU megosztottsága abban rejlik, hogy gazdasági szövetségről van szó, ennél mégis többet akar elérni, ami konfliktusokhoz vezet, mert az EU megpróbál beavatkozni a tagállamok belügyeibe, míg más kereskedelmi szövetségeknél ez nem így működik.

 

Két szembenálló jövőkép

 

A gondolat, hogy az EU egy integrált államot hozzon létre, hatalmas kihívás ennyi résztvevő állam esetén. Másik kérdés, hogy a döntéshozó szerveket senki sem választotta meg, hanem bizarr eljárásokon keresztül nevezték ki őket, mert ezzel a tagállamok egyet tudtak érteni – elemezte az EU törékenységének lényegét.

 

„A magyar kormányfő felel Magyarországért politikai, gazdasági és kulturális értelemben is. De vajon ki vállalhatja a felelősséget az EU-ért? (…) A mostani válság a próbatétel, a krízispont, ahol tudatosítani kellene, hogy Olaszország nem Németország, és minden országnak van vezetője, aki döntést hozhat. És mindeközben az EU egyetlen megoldása a válsághelyzetekre: találkozót tartani”

 

fogalmazott Friedman.

 

Orbán Balázs szerint a feszültség forrása a soha véget nem érő vita, ami jelenleg is Európa jövőjéről folyik, és sokan úgy vélik, hogy az elmúlt hetven évnek egy európai szuperállamhoz kell vezetnie, amit bürokraták vezetnek majd, akik Brüsszelből igazgatják a kontinenst. A másik csoport szerint a gazdasági kapcsolatokat fenn kell tartani, de tiszteletben kell tartani a nemzeti szuverenitást is.

 

Hangsúlyozta, hogy az európai „szuperállam” létrehozása a koronavírus-járványkor visszaütött, és teljesen világos, hogy a kialakult helyzetre a megoldás nem az európai intézményektől érkezik, mert azok a közép-kelet-európai országok elleni boszorkányüldözéssel voltak elfoglalva. Mindez az EU intézményeibe vetett bizalom elvesztéséhez vezethet.

 

A teljes beszélgetés alább tekinthető meg (angol nyelven)

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket