Nyitókép forrása: dailysabah.com

 

A járvány kitörésekor úgy tűnt, hogy Oroszország harca a koronavírus-járvány ellen példaértékű lesz, vagy legalábbis irigylésre méltó helyzetbe fog kerülni az európai országokhoz képest. Aztán valami csúnyán félresiklott – derül ki a TIME magazin cikkéből.

 

Míg Brazília meg nem előzte pénteken, Oroszország a világ második legfertőződöttebb országa volt az USA után. Ma közel 345 ezer beteget és 3541 halálesetet tartanak számon, miközben fokozatosan nő a halálos áldozatok száma.

 

Európában főleg a svédekkel foglalkozik a sajtó, akik csúnyán ráfizettek elbizakodottságukra. Szintén rendkívül jó számokat produkáltak a járvány kirobbanása elején, és sokan szerették volna hinni, hogy az emberéletek helyett gazdasági életet előtérbe helyező svéd modell legyőzi a járványt – és okot szolgáltat az uniós szintű lazítóintézkedések bevezetésére.

 hirdetes_810x300  

 

Oroszország sokáig még a svédeknél is jobban teljesített, bár nyilván az orosz diktatúrával foglalkozó nyugati mainstream ezt nem ismerhette el. Ma mégis Oroszország számít Európa járványügyi epicentrumának.

 

Koronavírus – Már Oroszországban van a második legtöbb fertőzött

 

Gyanúsan kedvező halálozási ráták

 

Bár Vlagyimir Putyin közel két hete engedélyezte egyes ágazatok termelésének újraindítását, Moszkvában az autószalonok és autókereskedések, az élelmiszerboltok, fodrászatok és általában a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások továbbra sem fogadhatnak klienseket. A lakosok csak vásárlás, munka vagy kutyasétáltatás miatt hagyhatják el otthonaikat. A tömegközlekedési eszközökön és üzletekben kötelezővé tették a kesztyű és maszk viselését.

 

Az letagadhatatlan, hogy az orosz járványgörbe még nem érte el a csúcspontját, de hivatalosan a halálozási ráta rendkívül alacsony maradt (0,9 százalék), szemben az USA 6 vagy az Egyesült Királyság 14,4 százalékával. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy az orosz hivatalos statisztikák legendásan megbízhatatlanok, tekintve, hogy az állami propaganda eszközei.

 

Szergej Szobjanin Moszkva polgármestere május 7-én egyszer már elismerte, hogy a tényleges COVID-19 számlájára írható halálesetek száma a hivatalosan közöltnél háromszor magasabb lehet. És mivel Moszkva az ország legérintettebb városa, és egyben az ország logisztikai központja, a vírus valószínűleg messzebbre is eljutott, mint azt a hatóságok bevallják.

 

Ráadásul a Kínával is szomszédos Oroszországban már az év elején is érdekes statisztikák jelentek meg. Például hogy a tüdőgyulladásos esetek száma januárban 37 százalékkal emelkedett – márpedig a koronavírus leggyakoribb megjelenési formája épp a tüdőgyulladás. A sajtónak nyilatkozó orvosokat a rendőrség zaklatja.

 

Egy nap alatt közel tízezerrel nőtt a fertőzöttek száma Oroszországban

 

Minden adott volt a sikerhez

 

Pedig az oroszok kezdetben rendkívül nagy előnyre tettek szert a járvány elleni harcban. A Kreml már január 30-án bezárta 4000 kilométer hosszan húzódó, Kínával közös határszakaszát. Egy hónappal később már állt a szibériai karanténlétesítmény a kínai gócpontból, Vuhanból hazahozott orosz állampolgárok számára. Az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma március közepéig 120 fő alatt volt, és minden jel arra utalt, hogy Putyin elnök ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.

 

Március második felében Putyin lazított a gyeplőn, és lehetővé tette, hogy a regionális vezetők döntsék el, hol, milyen korlátozó intézkedéseket vezetnek be. Már ez a lépés is arra utalt, hogy a Kreml hárítani akarja a felelősséget a közelgő eseményekért.

 

A legsűrűbben lakott Moszkva városvezetése is megpróbálta elkerülni a helyzet súlyosbodását. Szobjanin főpolgármester már március végével bezáratta a parkokat, éttermeket, üzleteket, és húsz moszkvai kerület esetében kijárási tilalmat rendelt el. De már késő volt.

 

Koronavírus: Oroszország egy egészségügyi felszereléssel teli repülőgépet küldött Amerikába

 

Fű alatt szétterjedt a vírus

 

Valószínű, hogy a kór már februárban és márciusban elterjedt, amit a gyéren végzett tesztelés nem fedezett fel, a politikai döntések és nyilatkozatok pedig elfedték a problémát. A tesztelés például olyan lassan ment annak háromlépcsős rendszere miatt, hogy a potenciális fertőzöttek egy hétig vártak az eredményre, amely idő alatt akadálytalanul terjesztették a kórt környezetükben (nem kellett karanténba vonulniuk).

 

Mindennek tetejében a nemzetközi tömegközlekedés március végétől ugyan teljesen leállt, de a belföldi nem, így a vírus rövid időn belül nagy földrajzi távolságokat küzdhetett le. Április 1-jén már a 27 ezer főt is meghaladta az elismert fertőzöttek száma.

 

Putyin március 25-én elhalasztotta a hatalma fenntartását szolgáló, április 22-re tervezett alkotmányozó népszavazást, ami eleve a helyzet súlyosbodására utalt. Áprilisban az orosz elnök népszerűségi indexe 69 százalékról soha nem látott, 59 százalékos mélységbe zuhant. Nem csoda: miközben országszerte a lakosság kezdett gyűjtésbe orvosi eszközök vásárlására a kórházak számára, Putyin az erkölcsi feljebbvalóságát hirdetendő Amerikának adott el védőfelszereléseket és lélegeztetőgépeket.

 

Súlyos gyengepontok

 

Közben Moszkvában az orvosok a két-három órás használatra tervezett egyszeri orvosi maszkokat egész nap voltak kénytelenek hordani a készlethiány miatt. A járvány miatt elhunyt orosz orvosok nemrég indított „in memoriam” online listáján szereplő nevek száma májusban 14-ről 190-re emelkedett. A legfiatalabb elhunyt orvos mindössze 26 éves volt.

 

A Kremltől szabad döntéshozatali jogot kapó régiók sem voltak felkészülve a helyzetre. Nem voltak készleteik, sem erőforrásaik. Az egészségügy állapota miatt korlátozott kapacitásokkal és a szükséges tapasztalat valamint tervezettség hiányával szembesültek. És bár Oroszországban az egy főre eső kórházi ágyak száma magasabb, mint Nyugat-Európában, de azok felszereltsége, és főleg, az intenzív ellátás színvonala elmarad az európai átlagtól.

 

A gócpontokon már eluralkodott az orvoshiány, és mivel az egyes régiók saját maguk döntenek, nincs központi mechanizmus az orvosi személyzet átcsoportosításáról, így a kórházi dolgozók a végletekig túlterheltté váltak. A gyanús körülmények között kórházi ablakból „kizuhant” orvosok ügyében is a legoptimistább forgatókönyv az, hogy öngyilkosságot követtek el a stressz és a kimerültség miatt.

 

Visszasírják a 2009-es válságot

 

A járvány tehát Oroszországban koránt sincs a hatóságok ellenőrzése alatt. És mivel a lakosság két harmadának kvázi semmilyen megtakarítása sincs, Putyin elnök május 11-én kénytelen volt bejelenteni a gazdaság megnyitását – annak ellenére, hogy járványügyi szempontból a döntést semmi sem indokolta – hogy az emberek munkába menjenek és fizetést kaphassanak.

 

Egyes előrejelzések szerint az orosz gazdaságba akkor lyukat üt a járvány, hogy a Kreml minden bizonnyal visszasírja a 2009-es válságot. Putyin május 11-i beszédében meg is jegyezte, hogy a munkanélküliség már áprilisban a duplájára emelkedett (1,4 millió állástalan). Az orosz pénzügyminiszter, Alekszej Kudrin szerint a válságban 8 millió állás szűnhet meg.

 

Mindeközben Oroszországnak nincs miből nagy gazdaságélénkítő és munkanélküliség-kezelő csomagokat létrehozni. A kőolaj ára még csak most kezd magához térni az elmúlt hetek rekordalacsony szintjéről, a földgáz-árakra pedig szintén lefelé ható erők hatnak.

 

Röviden összefoglalva tehát az oroszok elmulasztották kihasználni a kulcsfontosságú időszakot a megelőzésre, nincsenek erőforrásaik a járvány elleni harchoz, de ha lenne is, a gazdasági helyzetük megköti a kezüket. És még nincsenek túl a tetőzésen.

 

Elemző: A szaúdiak sokat nyertek az olajár összeomlásán

 

Körkép.sk/KL

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!