Nyitókép forrása: euractiv.com
Miért kellett tizenegy évet várni gazdasági minisztérium egyértelmű állásfoglalására a hatalmas kockázatot jelentő projekt kapcsán? Miért voltak olyan kitartóak az osztrákok, és milyen érdekek befolyásolták a politikát éveken át annyira, hogy háromszor is felkerült a tervezet egy olyan listára, ahonnan elvileg mindenki le akarta törölni? És egyáltalán: miért pont a Csallóköz?
Pozsony megye nemrég felszólította a gazdasági minisztériumot, hogy zárja ki a Csallóközt átszelő Pozsony-Schwechat kőolajvezeték projektjét az európai közös prioritást jelentő projektek listájáról. Közben a gazdasági minisztérium már jelezte, hogy támogatja a kőolajvezeték törlését, mivel az összhangban van a kormányprogrammal.
A gazdasági minisztérium egyúttal vállalta, hogy „mindent megtesz azért, hogy a Csallóközön keresztül tervezett korridor lekerüljön az EU közös prioritású projektjeinek (PCI) listájáról”.
Hasonló véleményen van Pozsony megye is, amely a nyilvánvaló környezetvédelmi okok mellett a szlovák főváros területrendezési tervére is hivatkozik, amellyel az olajvezeték nem összeegyeztethető.
Az olajvezeték körüli vita már bő tíz éve tart, és új lendületet tavaly ősszel kapott, amikor újra – immáron harmadszor is – felkerült a PCI listára. A PCI-t 2013-ban hozta létre az EU azzal a céllal, hogy koordinálja és gyorsítsa az Európán áthaladó energiafolyosók építését. Hivatalosan a tagállamok gazdasági minisztériumai illetékesek a PCI-re tenni egy projektet, illetve levenni onnan. A gazdasági minisztériumot az előző kormány idején a Smeres Peter Žiga vezette.
Nagyot dobna a költségeken
A Pozsony-Schwechat korridor projektje nem egyszerű gazdasági kérdés. Egy évekkel ezelőtti dokumentáció szerint a vezetéket Nagybéltől Pozsonyon át vinnék Schwechatra, ami 62 kilométernyi infrastruktúrát jelent. A Csallóközt elkerülő alternatív utak akár 90 kilométeres kerülőt is jelenthetnek, a költségek pedig 40-50 millióval is megugorhatnak.
Megjegyezzük, az alternatív útvonalak egyike sem kerüli el a Csallóköz alatti vízkészleteket – csak a folyami sziget határait.
Arról nem is beszélve, hogy az osztrák oldalon már egy évtizede felvásárolták a szükséges telkeket a projekthez.
Az ÖMV többet nyerne
Érdemes néhány pillantást vetni a projekt kivitelezőinek hátterére is. Szlovák oldalon a Transpetrol a.s. állami vállalat áll. A szlovák gazdasági minisztérium tulajdonában álló cég részesedése a projektben 74 százalék.
Az osztrák oldalon az ÖMV AG szerepel 26 százalékkal. A kőolajvezeték rövidebbik nyomvonala lényegében a pozsonyi Slovnafton keresztül haladna. Kidolgozásakor az volt a terv, hogy az új korridor összekötné a Slovnaft 115 ezer hordó/nap kapacitású finomítóját az ÖMV 180 ezer hordó/nap kapacitású bécsi finomítójával, amely az olaszországi Triesztből vásárolt drágább kőolajat.
Miközben a smeres kormány a szlovák sajtónak azt hangoztatta, hogy míg Robert Fico lesz a kormányfő, az olajvezeték nem épülhet meg, az osztrákok nagyban készülődtek, telkeket vásároltak fel és megvalósíthatósági tanulmányokat készíttettek. 2009-ben Ľubomír Jahnátek (Smer) gazdasági miniszter osztrák kollégájával Reinhold Mitterlehnerrel közös nyilatkozatban kötelezte el magát a projekt mellett.
A kettős játék nem volt véletlen, a vezeték megépülésével Szlovákia jelentős tranzitbevételekre tehetett volna szert, mert megnőtt volna az kőolajforgalom a Barátság vezetéken.
Eljárt felette az idő?
Több mint tíz évvel később azonban úgy tűnik, hogy a projekt felett eljárt az idő. Ráadásul nem csak a regionális és a kormánybeli döntéshozók temetnék el, hanem az európaiak is. Egy sor PCI-beli projektnek, köztük a Pozsony-Schwechat kőolajvezetéknek is nekimentek az európai Zöldek, akik szerint a PCI nincs összhangban az Európai Zöld Megállapodással. Összesen hat projekt kizárására szólították fel az illetékeseket.
Ráadásul, a csallóközi korridor 2013-ban azért kerülhetett fel a PCI listájára, hogy Szlovákia ne csak a Barátság-vezetéken érkező kőolajtól függjön. 2015-ben azonban újraindították az Adria korridort, aminek köszönhetően a Slovnaft már nincs kiszolgáltatva egyetlen forrásnak. Ettől függetlenül Szlovákia a tranzitbevételektől még elesik…
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
