Nyitókép: körkép.sk/KL
Három évvel a javaslat beterjesztése után végleg elfogadták az európai parlamenti képviselők a „Macro-csomagként” gúnyolt jogszabályt. Ennek lényege, hogy a kiküldött munkaerőre vonatkozó korlátozásokat kibővítik a közúti fuvarozókra is. Nyugaton a „centrum-országok” a szociális dömpig feletti győzelmet ünnepli, Közép-Kelet-Európában ellenben protekcionizmussal vádolják a mag-államokat.
Érdemes visszaemlékezni Robert Fico (Smer) egykori szlovák kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök 2017-es találkozójára, ahol a szlovák fél váratlanul saját polgárai kárára támogatásáról biztosította Macron tervét.
Macron akkoriban kapta meg honfitársaitól a „burzsujok elnöke” gúnynevet elsősorban a középosztályt sújtó intézkedései miatt. A francia elnöke ennek ellensúlyozásáért felvetette a kiküldött munkaerőre vonatkozó korlátozások tervét. A kiküldött munkaerő olyan alkalmazottakat jelent, akik a nyugati anyacég kelet-európai leányvállalatánál dolgoznak, majd „kiküldetésre” nyugatra küldik őket több hónapra dolgozni, természetesen a kelet-európai bérért.
Megszavazták az egyik legmegosztóbb gazdasági intézkedést
A Macron-csomag az EU egyik legmegosztóbb jogszabálya, különösen Románia és Bulgária tiltakozott ellene, de 2019 decemberében Magyarország és Lengyelország is ellene szavazott (Csehország és Szlovákia támogatta).
Több mint fél évvel az Európai Tanács döntése után az Európai Parlament pontot tett a vita végére, a közép-kelet-európai módosító javaslatok mindegyikét lesöpörve az asztalról az eredeti formájában fogadták el a kiküldött munkaerő fuvarozást érintő törvénycsomagját.
Deli Andor fideszes EP-képviselő szerint a törvény egy rendkívül rövidlátó ésszerűtlen döntés, amely a közép-kelet-európai fuvarozók versenyképességét fogja csökkenteni a nem uniós fuvarozók javára. Ezen kívül bürokratikus terhet ró ki a fuvarozókra, amellyel az európai áruszállítási piac egészét gyengíteni fogják.
A csomag fő beterjesztője, a cseh szélsőbaloldali Katerzin Konečná azonban azt állítja, hogy a jogszabály a harmadik országok fuvarozóira egyaránt érvényes lesz.
,,A nyugati tagállamok célja kezdetektől fogva az volt, hogy az általuk már alkalmazott protekcionista intézkedéseket uniós jogszabályi szintre emeljék, amelyek célja a közép- és kelet-európai versenytársak visszaszorítása. Hiába tettünk meg mindent az elmúlt három évben, az észérvek süket fülekre találtak”
közölte Deli.
Pihenőidő és kabotázs
A most véglegesen elfogadott csomag szerint a sofőrök maximális munkaidejére és minimális pihenőidejére vonatkozó szabályok nem változnak. De, a cégeknek három-négyhetente haza kell juttatniuk sofőrjeiket saját költségre. Ez a nyugati mainstream megfogalmazásában a következőképp hangzik: a sofőröknek rugalmasabb időbeosztást tesz lehetővé az új szabályozás, hogy több időt tölthessenek otthon.
A sofőrök persze dönthetnek úgy, hogy külföldön töltik ki a pihenőidőt.
Az új csomag előírja, hogy heti 45 órányi pihenőidőt a sofőröknek a gépjárművön kívül kell tölteni. Nem alhatnak tehát a kamion fülkéjében, mikor külföldön vannak – a szállásdíjat pedig a munkaadójukon hajthatják be.
A kabotázs (másik tagállam határain belül, két pont közötti áruszállítás) szabályai a következők: hét napon belül maximum három fuvar a megengedett. A szisztematikus kabotázs elkerülése érdekében a három fuvar után legalább négy napnak kell eltelnie, csak ezután kerülhet sor újabb kabotázs fuvarra ugyanazzal a kamionnal ugyanabban az országban.
Elvileg a két ország közötti (amelyből egyik a munkáltató országa) fuvarozás esetén a sofőrre nem vonatkoznak a kiküldött munkaerők béréről szóló szabályok. De: a célországba tartó úton, valamint a visszaúton mindkét irányba egyszer lehet csak megrakodni, illetve lemálházni a járművet anélkül, hogy a kiküldött munkavállalói szabályok érvényesek legyenek.
A kiküldetés szabályozása alól mentesül a tranzit forgalom, de a kabotázst is beleértve minden más típusú fuvarozásra kiterjednek a kiküldetésről szóló szabályok.
A csomag elég összetett és bonyolult, sok helyen a sofőrök szociális egyenlőségét sejteti a sorok között, valójában azonban a közép-kelet-európai fuvarozóvállalatok alaposan átgondolják érdemes, és ha igen, milyen formában érdemes tovább szervezniük a nemzetközi, EU-n belüli szállítmányozást – és ennek fényében, mennyi munkaerőre van szükségük.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: EU Európai Parlament fuvarozás kiküldött munkaerő Macron-csomag szállítmányozás versenyképesség
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.