Tekla, Líviusz
  • HUF: 362.91
  • USD: 1.17
  • 16 °C
  • 26 °C

Hirdetés (X)

Mindennapjaink

Pro és kontra: a hidrogén- vagy az elektromos meghajtású autóké a jövő? – I. rész

A német ipar a belsőégésű motorokra épül, így érdekelt, hogy kétségbe vonja a versenytárs-technológia létjogosultságát

Nyitókép: Körkép.sk/KL

 

Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter nemrég kijelentette, hogy a hidrogénből származó energiában látja Szlovákia gazdasági jövőjét, egyúttal a hidrogénalapú technológiák fellendülése tisztább energiát és zöldebb közlekedési megoldásokat tenne lehetővé. Hadat üzentek volna az elektromos autóknak?

 

Aligha. Sulík ugyanis azt is kijelentette, nem akarják betiltani az elektromos autókat, hanem az elképzelések, koncepciók versenyét akarják segíteni. Egyelőre ez az jelenti, hogy Szlovákia is megpróbál több vasat tartani a tűzben míg kiderül, melyik koncepció lesz az életképes.

 

A hidrogén alapú, vagy más néven az üzemanyagcellás autók elektromos társaikhoz képest kevésbé ismertek tájainkon. Ennek számos oka van, de minden bizonnyal nem ez fogja eldönteni a közlekedés jövőjét. Összegyűjtöttük a legfontosabb pro és kontra érveket az elektromos és üzemanyagcellás járművek mellett és szemben – azokat is, amelyekről jóval kevesebbet beszélnek, de nagyobb súllyal esnek latba, mint a fogyasztók igényei.

 

Elektromos autózás – sok a bizonytalanság, rossz marketing

 

Ha elektromos autók kerülnek szóba, akkor az első, amit érvként felsorakoztatnak mellette, az a zéró károsanyag-kibocsátás. Nyilván a brüsszeli elvakult ökobolondokat kielégíti ez a fajta megközelítés, azonban az átlagos autóvásárlót már kevésbé.

 

Főleg azért, mert a legtöbb elektromos autó ára 30-40 ezer euró közé esik, 300-500 km megtételére képes egy feltöltéssel, több tízpercnyi a töltési várakozási idő, és első ránézésre gyanúsan bonyolult a töltés matematikája.

 

Jóval előnyösebb lett az elektromos autók marketingjét az ökológia helyett az olyan előnyökre fókuszálni, mint az olcsó üzemanyag (száz kilométer megtétele nagyjából 2 euró, feltéve, hogy nem egy méregdrága gyorstöltőállomáson tankolunk), a vezetési élmény, a zajszennyezés csökkenése (városokban különösen fontos szempont).

 

Tovább gyengül az autóipar. Megoldás lehet-e az elektromobilitás?

 

Nem annyira zöld…

 

A korlátozott hatótávolság elég komoly támadási felület az elektromos autózással szemben. De 300-500 km-es behatároltság és az ebből származó diszkomfort inkább megszokás kérdése. Egy átlagos autós ugyanis napi 100-150 km-nél többet nem közlekedik. Az elektromos töltőhálózat pedig már elég kiépített mifelénk is, hogy húszperces szünetek mellett bárhova el lehessen jutni. Még ha egyelőre matekozni is kell hozzá.

 

Tény: nem annyira zöld, mint amilyennek hirdetik. Az akkumulátorgyártás ugyanis egyáltalán nem környezetkímélő eljárás, így az elektromos autók akkuja sem lehet „zéró kibocsátó”. Ezért is hívtuk fel a figyelmet az elhibázott marketingre, ami csak felesleges bizalmatlanságot kelt a vásárlókban. Megjegyezzük: az akku-alapanyagok bányászatának ökológiai kárai aligha mérhetők a kőolajért folytatott háborúk emberáldozatához, anyagi és természeti károkozásához.

 

Az érem másik oldala, hogy leggyakrabban a német tanulmányokat szokás idézni. Csakhogy a német áramtermelés sokkal környezetszennyezőbb, mint például Szlovákiáé vagy Franciaországé, mivel a németek leállították viszonylag tiszta atomerőműveiket Fukusima után. Az sem elhanyagolható érv, hogy a német ipar a belsőégésű motorokra épül, tehát abban érdekelt, hogy kétségbe vonja a versenytárs-technológia létjogosultságát.

 

Időzített bomba? Terjed a pánikhangulat Németországban az autóipar állapota miatt

 

Túl drága

 

Nincs azonban ellenérvünk arra a nyilvánvaló kontrára, hogy elképesztően drágák az elektromos autók. A „népautónak” szánt modellek ára 30-40 ezer euró között mozog. Ez túl sok, hogy a közép-európai alsóközéposztály – amely leginkább fogékony lehetne egy olcsó fenntartású elektromobil megvásárlására – kifizesse, főleg, hogy ezen az áron már egy marconább SUV is simán megvásárolható. Ezen a dilemmán jelenleg még egy 5000 eurós állami támogatás sem segít.

 

A mi gyorsszámításunk szerint azonban, ha 30 ezer euró alá lehetne vinni az elektromos autók árát, akkor már belátható időn vagy kilométerszámon belül megtérül a többletár (úgy 50-70 ezer kilométer megtétele után, az olcsóbb üzemanyag miatt).

 

Hidrogén – gyenge ár/érték arány

 

A hidrogén technológiáról már évtizedek óta azt tanítják az iskolákban, hogy a jövő energiaforrása, feltéve, hogy a tudósok piacképes megoldást találnak a hidegfúzióra. Mint látni fogjuk, éppen a piacképesség lesz majd ennek a technológiának az Achilles-sarka.

 

A hidrogén-meghajtású autók szintén zéró kibocsátók, csak vízgőzt termelnek. Elektromos társaiktól eltérően jóval hosszabb távokra képesek, a tankolás is rövidebb ideig tart, a módszer jobban hasonlít a megszokott, hagyományos tankolásra. A hidrogén iránt manapság éppen ezért elsősorban a haszongépjárművek és a magasabb kategóriás márkák érdeklődnek, mert ezeknél az akkumulátoros megoldás nem elég.

 

Hátrányokból azonban itt is van szép számmal. Először is: a hidrogén elképesztően robbanásveszélyes anyag. 2019 nyarán egy hidrogénkút repült a levegőbe Norvégiában, ami után a Toyota és Hyundai is leállította a skandináv országban az üzemanyagcellás autók forgalmazását. A robbanást követően a hatóságok 500 méteres sugarú biztonsági zónát alakítottak ki, ami sokat elárul a kockázatok mértékéről.

 

Zéró kibocsátás, zéró hatékonyság

 

A másik nagy hátránya a költséghatékonyság. A hidrogént vízből állítják elő, amiből van elég bőven. Csakhogy az előállítása elég drága, a módszer hatékonysága 75 százalékos, a szállítás és átpumpálás során további 10 százalékos a veszteség. Az üzemanyagcellás autó a hidrogénből szintén elektromos energiát állít elő, de azt 60 százalékos hatékonysággal, ami mire kinetikus energiává alakul még 5 százalékkal csökken. (Az elektromos autónál is van veszteség: az erőműtől a töltőig 8 százalék, a töltőtől az autóig 10 százalék, majd a motortól a kinetikus energiáig 5 százalék).

 

A hidrogén tárolása és logisztikája, annak ára és a biztonsági kérdések tehát alapvetően árnyékot vetnek a hidrogén-technológiákra. Illetve (ahogy az elektromosnál is fel kell tenni ugyanezt a kérdést), milyen veszélyekkel kell számolni akkor, ha egy ilyen autóval szenvedünk balesetet.

 

A fenti érvek és ellenérvek azonban eltörpülnek azok mellett a gazdasági megfontolások mellett, amelyek majd ténylegesen eldöntik az elektromos és hidrogénalapú autózás jövőjét. Abban ugyanis biztosak lehetünk, hogy a gazdaság csak a visszatérő vevőnek, az állam pedig csak az adózó polgárnak örül….

 

Folytatás cikkünk következő részében

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket