Nyitókép: newschant.com
A koronavírus-járvány nemcsak a mindennapjainkra, hanem a 2019/20-as tanévre is rányomta a bélyegét. Az oktatás a megszokottól eltérő módban zajlott. Míg sokan azt gondolják, milyen könnyű dolguk volt a tanároknak, addig a valóság teljesen mást tükröz. A pedagógusoknak jelentős kihívásokkal kellett szembenézniük karöltve a szülőkkel, nagyszülőkkel, akik otthonaikban tanultak a gyermekekkel.
A Körkép.sk utánajárt, milyenek voltak a online oktatás tapasztalatai. Különböző korosztályt és tantárgyat tanító személyeket faggattuk az elmúlt időről. Cikksorozatunk első része ITT olvasható.
1. témakör: Miként értékeli az online-oktatást? Mi a tapasztalata e téren?
László Horváth Katalin, a nagyszarvai alapiskola pedagógusa vegyesen értékeli az online oktatást.
„Minden osztály és minden tanuló másképp tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha egészben kell néznem, azt mondom, jól helytállt diák és pedagógus egyaránt. Viszont vannak dolgok, amelyek több odafigyelést fognak igényelni a jövőben. Az iskolák és a minisztérium (tavasszal kicsit sok volt az ötletelés…) számára fontos lesz egy egységes B terv kidolgozása, hogy hogyan kell az ilyen szituációkban helytállni. A mostani esetben is jó lett volna, ha iskolán belül ugyanazt az internetes felületet használjuk (Edupage,Messenger, Zoom, Google Classroom…), mert a diákoknál káoszt is okozhat, ha egyik tanár ilyen, a másik olyan formában jelentkezik be. De ott van az elmaradt tananyagok kérdése is. Ha a magam példájából indulok ki, a nyolcadikosoknál 1-1 témakört kénytelen voltam a következő évre halasztani. Ugyanakkor arról sem vagyok meggyőződve, hogy minden diákom a kellő szinten sajátította el az átvett anyagokat. Ebből következően ott a kérdőjel, hogy majd az országos tesztelésben vagy a középiskolai felvételik során mennyire lesznek tekintettel erre.”
Darnai Bálint, a Selye János Egyetem tanára az online oktatás előnyeit és hátrányat is megemlítette.
„Azt gondolom – mivel több helyen is tanítok -, hogy azokban iskolákban, ahol maga az iskola megvásárolt egy külön programot, ott az online oktatás jobban működött, mint ahol általános program ment vagy közösségi programokat használtak (videohívások, stb.) Az előnyök közé tartozik, hogy olyan tananyagokat tudtunk átadni nagyon sok humántantárgyba, pl. biológiai, etika, történelem, amit eddig nem igazán. Hiszen soha nem volt lehetőség arra, hogy filmet vetítsünk adott tananyagokról. Átküldtük a linket, ők megnézték, és leadták a filmelemzést. Elméleti résznél, nem mindig működött megfelelőképpen, ahogy működnie kellett, volt, aki félvállról vette. Ezért büntetés járt, s végül megoldódott. Kijelenthető, hogy Szlovákiában gyerekcipőben volt a dolog, hirtelen jött mindenkinek… Nem voltunk rá felkészülve, ezáltal sok olyan diákom van, aki hátrányos helyzetű (pl. nincs otthon asztali számítógép, notebook), s a mobiltelefonok – olykor a tananyag terjedelme és programok alkalmazása – nem tették lehetővé, hogy meg tudják csinálni. Sőt néha még a kapcsolatot is nehéz volt felvenni velük. Volt olyan diák, akikvel egy hónapban szinte csak egyszer lehetett felvenni a kapcsolatot, internetre se volt lehetőségük és sok esetben ezen diákokkal a postázást oldottuk.
Darnai Bálint személy szerint szerette ezt az időszakot. Mint elmondta, a biológiánál még fejleszteni kell a rendszert, hogy nagyobb felbontású fájlokat is lehessen átküldeni programban. Nem beszélve arról, hogy ez a mód egészségtelen, hiszen rengeteget ültek. Sokaknál ez kilogramokban is megmutatkozott. „Ugyebár tanárként, jóformán nyolctól háromig gép előtt ültünk, sőt volt, amikor tovább is.”
Nagy Éva, a tallósi alapiskola pedagógusa kihívásként fogta fel a kialakult helyzetet.
„Az online oktatásba rögtön a legelején bekapcsolódtam az osztályommal, mégpedig a Zoom program segítségével. Igaz, én sem tudtam, hogy hogyan fog működni így az oktatás, de kihívásnak tekintettem. Mivel első osztályos gyerkőceim vannak, ezért a szülőkkel karöltve vágtunk bele. Nagyon örültek a lehetőségnek, hogy tanulhatunk tovább a gyerekekkel és, ha nem is testközelben, de együtt lehetünk naponta pár órát. Minden nap három meetinget tartottam, három tanórát.
A legfontosabb tantárgyakra fektettem a hangsúlyt. Tehát mi olvastunk, számoltunk és a szlovák nyelvvel ismerkedtünk. Mindennapjainkat interaktív, játékos feladatokkal tettem színesebbé, és mindig hagytam időt barkóbázásra. A barkóba játékon keresztül megtanultunk kérdezni és igennel, vagy nemmel válaszolni. A megfejtendő állatokat vagy növényeket pedig le is rajzolták a gyerekek. Büszkén mondhatom, hogy az online oktatás alatt szépen megtanultak a gyerekek olvasni, a húszas számkörben számolni, a Tavasz témakörön belül szlovák nyelvből elsajátították a tananyagot, gyönyörűen megírták és megoldották a feladatokat.
Nagyon jó lehetőségnek tartom az online oktatást válsághelyzetben, mert folyamatos napi kapcsolatban lehetünk a gyerekekkel, de nem pótolja a simogatást, az ölelést a huncut mosolyt, amit a tanórákon vagy a szünetekben élünk meg” – mondta el a Körképnek.
Klőr Levente angol tanár szintén azt vallja, hogy az online-oktatás újdonság, nagy kihívás volt mindenki számára, tanároknak, diákoknak egyaránt.
„És mint mindenbe, ami új, kicsit félve vágtunk bele, de szerintem sikerült kialakítani egy jó, működő rendszert. A diákok heti rendszerességgel kapták meg az új anyagot, magyarázattal, példákkal ellátva és természetesen feladatokkal, melyeket a hét folyamán visszakellett küldeni. Ezt kijavítva, értékelve, visszaküldtem a diákoknak. Voltak alkalmak, mikor online-órába is bekapcsolódtak a tanulók, vagy interaktív online-feladatokat oldottak szövegértés téren.
Tapasztalataim az alapján mondom, hogy alapiskolás, középiskolás és egyetemista diákokkal is volt szerencsém együtt dolgozni az online-oktatás téren”
– összegezte tapasztalatait.
2. témakör: Ön szerint a diákok aktívabban tanultak-e az elmúlt időszakban?
László Horváth Katalin a nagyszarvai alapiskola pedagógusa nem merné kijelenteni, hogy aktívabban tanultak-e.
„De tény, hogy jobban magukra voltak utalva, több információt kellett begyűjteniük és több kreatív feladatot is kaptak, mint az átlagos iskolai hétköznapokon. Hazabeszélek, de azt gondolom, a mi iskolánkban jól belőttük a tananyag mennyiségét. Ezt a diákok és a szülők is többször visszaigazolták. A diákok saját bevallásuk alapján (7-8-9. évfolyam) napi 2-2,5, maximum 3 órát töltöttek tanulással, illetve a feladatok megoldásával. Probléma azzal adódott, hogy ezt az időt jól tudják beilleszteni a napirendjükbe. Az elmúlt hónapokban nagyon jól meglátszott, hogy kik azok a diákok, akiknek jól bevált napirendjük van, és kik azok, akik úsznak az árral. Voltak olyan diákok, akik éjjel egy-két óra körül jeleztek vissza, hogy elkészültek a feladataikkal. Az ilyen gyerkőcöket nem lehet másnap reggel kilenckor munkára fogni…
Az én tapasztalatom az, hogy március és április hónapban szépen és magukhoz mérten fegyelmezetten dolgoztak a diákjaink. A minisztérium ajánlásai szerint májusban átalakítottuk az órarendet és lazítottunk a követelményeken, ez azonban nem volt szerencsés lépés. Sok diák (a szülőkkel együtt) úgy érezte, itt a nyári szünetet, bátran lehet óra helyett horgászni vagy kirándulni menni.”
Darnai Bálint többek között a Selye János Egyetem tanára összegezve az elmúlt hónapokat, eltekintve azoktól, akikkel hátrányos helyzetük miatt nehezebb dolguk volt, azt mondja, hogy semmi gondja nem volt a diákokkal.
„Ütemterv szerint voltak a dolgozatokat, azoknak is be lehetett állítani az időlimitet. Törekedtem arra, hogy a 45 perces időkorlátot meghagytam. Nem volt probléma, ha megszakadt az internetkapcsolat, mindenki meg tudta csinálni a tesztet. Akik nem tudták megírni a dolgozatot, más közösségi oldalakon oldották, de a házi szabályok ott is vonatkoztak
Selye János Egyetemen is tanítok, ott a diákokkal felelésekben is meg voltunk egyezve, videó kereszten, mintha érettségi asztalnál lett volna – „állóvizsga” –, bejelentkezett az első diák, közben láttuk egymást, kapott 20 perc időt kapott, majd 10 percenként a másik… Kijelenthetem, hogy semmi probléma nem volt vele, annyi előnye volt a komáromi programot nézve, hogy a feleltetések teljes mértékben rögzítésre kerültek – bárki visszanézheti.”
Nagy Éva, a tallósi alapiskola pedagógusa szerint a diákok nem igazán tanultak aktívabban.
„Az elmúlt időszak biztosan más helyzetet teremtett a megszokottnál. Nagyobb feladat hárult a szülőkre. Azt a tananyagot, feladatot, amit eddig az iskolában a tanítási órán elsajátított, megoldott, begyakorolt a gyermek azt most a szülővel kellet. Szerintem a szülő is tanult, motivált. Nem hiszem, hogy aktívabban tanultak volna a gyerekek, inkább aktívabban vettek részt a tanítási, tanulási folyamatban a szülők. (persze ezt a saját osztályomra értem).”
Klőr Levente angol tanár tapasztalatai szerint is igyekeztek a tanulók.
„Az hogy mennyire aktívan tanultak a diákok, elmondhatom, hogy a kötelező feladatokat a legtöbben visszaküldték, rákérdeztek azokra a dolgokra, amiket nem értettek. Az egyetemisták online vizsgáztak, volt csoport akik szóbeli vizsgát tettek, voltak akik online tesztet oldottak és sikeresen zárták az évet.
Szülő – tanár – diák közös munkájáról szólt ez a félév és elmondhatom, hogy most a szülők is megtapasztalhatták, hogy a tanárnak mi munkája van benne az oktatási nevelési folyamatban. Remélem, ezután többen átértékelik és jobban megbecsülik a tanár munkáját. Köszönet a szülők, diákok munkájáért…”
A sorokat első részét itt közöltük.
A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!
Laky Erzsébet
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.